Knausgard nem akart többé egy hangon megszólalni

Knausgard nem akart többé egy hangon megszólalni

Milyen lehet egy autofikciós kötetfolyam után alámerülni egy saját regényben? Miben segít Karl Ove Knausgard-nak a távolság, mit szól ahhoz, ha a szereplőivel azonosítják, és hogyan lesz egy pár éve félrehajított kéziratból regény? KOK egy amerikai lapnak nyilatkozott - az interjúban szó esik a Drakuláról és az alkotást lehetetlenné tévő nyomásról is.

ro | 2021. szeptember 03. |

Szeptember végén jelenik meg Amerikában Karl Ove Knausgard regénye, a The Morning Star, ami egy elég nagy műfaji váltás az eddigi autofiktív írásokhoz képest. A Vulture-nak adott interjújában a Londonban éló norvég író (aki pér éve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, interjúztunk is vele) azt mondta, ezúttal valami nagyon mást akart írni, mint a Harcom-sorozat volt. Abban a regényfolyamban alapvetően egyetlen hangot szólaltatott meg, és az egész világot ezen az egy hangon ábrázolta, az új könyvben viszont azt szerette volna,

ha több hang is megszólalhat.

"Ebben a könyvben azt akartam, hogy a hangok között láthatóvá váljék a külvilág" - mondta, hozzátéve, hogy az évek során sok olyan téma foglalkoztatta, amelyek azután nem kaptak helyet a könyveiben. Nem tervezett meg semmit előre, csupán azt tudta, sok hangot akart, és fontos szerepet szánt egy csillagnak.

A kötet fülszövege szerint az új regény kiindulási pontja a következő: az égbolton egyszer csak megjelenik egy hatalmas csillag, ám még a csillagászok sem tudják biztosan, miféle égi jelenség lehet. A kezdeti érdeklődés lassan elcsitul, az élet pedig megy tovább - de nem pontosan úgy, ahogy annak előtte. A szereplők életére valamiképp kihat a csillag felbukkanása, és mindannyian új kihívásokkal találják szembe magukat.

Az interjúban KOK azt mondta, hogy a regény nagy részét a járvány alatt írta, és csak miután befejezte jutott eszébe, hogy az egész pandémia valamiképpen kihatott a könyvre is, még ha ez nem is tudatosan csapódott le benne, de végig érezte, hogy valami van odakint (halál, mentőautók, maszkok, kesztyűk - valami rettenetes). Felidézte, hogy a járvány kitörésekor az emberek nem hagyhatták el az otthonaikat, a fenyegető veszély pedig egyszerre volt külső és láthatatlan. Közben az otthon falai között zajlott a családi élet -

ez a külső-belső kontraszt azután része lett a regénynek is.

Kiderült az is, hogy Knausgard-nak sok-sok éven át a Drakula volt a kedvenc könyve, gyerekként sokszor újraolvasta, szereti is ezt a fajta szépirodalmat, íróként viszont nem engedi meg magának, hogy alámerüljön ebben a világban, ahol, ha bármi problematikus felmerül, elő lehet kapni egy démont. Az ilyesfajta könyvekben szerinte bármi történik is a világban, mindenből történet lesz, ezzel viszont szerinte elvész valami. A Harcom-sorozatban fontos célja volt megélni a jelen pillanatiságát,

amikor még nincsenek történetek

- mielőtt még létrejönnének a narratívák.

KOK ugyanakkor mindig is szerette a fantasztikus irodalmat (García Márquezt, Borgest, Calvinót, Cortázart emlegette), ő maga viszont azt gondolta, hogy nem tudna ilyet. Mindig olyasmiről írt, ami nagyon közel állt hozzá. Szerinte mindenkinek megvannak a maga szabályai és korlátai - akár az életben, csak a korlátainkat éppenséggel nem látjuk, hiszen azok a részünket képezik. Így aztán első alkalommal tényleg megpróbált túllépni a saját árnyékán. Beszélt arról is, hogy 29 évesen jelent meg az első regénye, utána viszont öt évig tartott, mire befejezte a másodikat,

a rá nehezedő nyomás miatt ugyanis nem tudott írni.

Meg kellett tanulnia, hogyan kezelje ezt a fajta nyomást, és hogy kimondja: azt csinál, amit akar. Ennek ellenére mindig nagy kétségekkel kell megküzdenie. A vele szemben támasztott elvárások - ahogy fogalmazott - az ellenségévé váltak.

Mivel KOK főleg az autofikciós művei révén vált ismertté, vajon mennyire áll fenn, hogy az olvasói akaratlanul is őt keresik az írásaiban? Az író erre azt mondja, muszáj megfeledkeznie arról, hogy az emberek azt gondolják majd, róla szól egy-egy történet. Elmesélte, hogy az új könyvében az egyik szereplő részegen vezet. Az egyik családtagja, miután elolvasta, felelősségre vonta a szerzőt, noha KOK saját bevallása szerint soha nem vezetett ittasan. Az emberek a szereplőivel azonosítják, de nem tehet ellene semmit.

Beszélt arról is, hogy nem áll szándékában visszaköltözni Norvégiába - immáron 19 éve él távol a hazájától (először Svédországban, majd Angliában), és nagyon elégedett a londoni életével. Felidézte, hogy amikor Bergenben élt, nem tudott Bergenről írni, teljes képtelenség volt számára, ám amikor már Svédországban élt, akkor tudott írni róla,

a távolság lehetővé tette.

Tervezi, hogy egyszer majd ír Londonról, de most még nem képes rá, túl friss az élmény. Norvégia KOK fikciós univerzuma, számára maga Norvégia is fikció. Ahogy a táj is, de nem megy vissza, hogy ellenőrizze a részleteket. Az emlékezet és az írás szerinte ugyanannak az éremnek a két oldala.

Knausgard elárult néhány részletet az új könyvéről is, amelyen jelenleg dolgozik. Kiderült, hogy egyszer csak megtalált 30 oldalt egy olyan kéziratból, amelyet még 2011-12-ben kezdett el írni. Annak idején félredobta, olyan rossznak találta, nem is mutatta meg senkinek, még a szerkesztőjének sem. A közelmúltban viszont ráakadt, elkezdte olvasni, és egész érdekesnek találta. Majd írni kezdett, és a kézirat mostanra 700 oldalasra duzzadt, és olyasmivé vált, amire - KOK megfogalmazésa szerint - sosem számított.

Karl Ove Knausgard 2008-ban kezdte el írni Harcom című hatkötetes sorozatát, amelyből most már mind a hatot kiadták magyarul: HalálSzerelemJátékÉletÁlmok, a legutóbbi pedig nemrég jelent meg Harcok címmel. (A borítók által kiadott képet is érdemes megnézni.)  A Harcokba ITT olvashattok bele.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Elkészült a lejátszási lista Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez!

Németh Róbert zenész-újságíró Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez, a Harcokhoz is összegyűjtötte a zenéket, amelyekkel együtt lehet olvasni a regényt. Mutatjuk!

...
Hírek

Knausgård-nak jobban tetszik a Harcom magyar borítója, mint a többi

Magyarul is megjelent Karl Ove Knausgård egyedülálló önéletrajzi regényfolyamának utolsó kötete. A hat kötet egyedi borítót kapott, amiről most a tervezője, Pintér József árult el érdekes részleteket.

...
Hírek

Milyen érzés hónapokig a Mein Kampf árnyékában fordítani? – Patat Bence a Harcom fordításáról

Karl Ove Knausgård hatkötetes regénymonstrumának, Harcom-sorozatnak Patat Bence a magyar fordítója. A több mint 1100 oldalas könyv kéziratának leadása után fordítói naplóban írt tapasztalatairól az 1749-en. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...