Knausgard nem akart többé egy hangon megszólalni

Knausgard nem akart többé egy hangon megszólalni

Milyen lehet egy autofikciós kötetfolyam után alámerülni egy saját regényben? Miben segít Karl Ove Knausgard-nak a távolság, mit szól ahhoz, ha a szereplőivel azonosítják, és hogyan lesz egy pár éve félrehajított kéziratból regény? KOK egy amerikai lapnak nyilatkozott - az interjúban szó esik a Drakuláról és az alkotást lehetetlenné tévő nyomásról is.

ro | 2021. szeptember 03. |

Szeptember végén jelenik meg Amerikában Karl Ove Knausgard regénye, a The Morning Star, ami egy elég nagy műfaji váltás az eddigi autofiktív írásokhoz képest. A Vulture-nak adott interjújában a Londonban éló norvég író (aki pér éve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, interjúztunk is vele) azt mondta, ezúttal valami nagyon mást akart írni, mint a Harcom-sorozat volt. Abban a regényfolyamban alapvetően egyetlen hangot szólaltatott meg, és az egész világot ezen az egy hangon ábrázolta, az új könyvben viszont azt szerette volna,

ha több hang is megszólalhat.

"Ebben a könyvben azt akartam, hogy a hangok között láthatóvá váljék a külvilág" - mondta, hozzátéve, hogy az évek során sok olyan téma foglalkoztatta, amelyek azután nem kaptak helyet a könyveiben. Nem tervezett meg semmit előre, csupán azt tudta, sok hangot akart, és fontos szerepet szánt egy csillagnak.

A kötet fülszövege szerint az új regény kiindulási pontja a következő: az égbolton egyszer csak megjelenik egy hatalmas csillag, ám még a csillagászok sem tudják biztosan, miféle égi jelenség lehet. A kezdeti érdeklődés lassan elcsitul, az élet pedig megy tovább - de nem pontosan úgy, ahogy annak előtte. A szereplők életére valamiképp kihat a csillag felbukkanása, és mindannyian új kihívásokkal találják szembe magukat.

Az interjúban KOK azt mondta, hogy a regény nagy részét a járvány alatt írta, és csak miután befejezte jutott eszébe, hogy az egész pandémia valamiképpen kihatott a könyvre is, még ha ez nem is tudatosan csapódott le benne, de végig érezte, hogy valami van odakint (halál, mentőautók, maszkok, kesztyűk - valami rettenetes). Felidézte, hogy a járvány kitörésekor az emberek nem hagyhatták el az otthonaikat, a fenyegető veszély pedig egyszerre volt külső és láthatatlan. Közben az otthon falai között zajlott a családi élet -

ez a külső-belső kontraszt azután része lett a regénynek is.

Kiderült az is, hogy Knausgard-nak sok-sok éven át a Drakula volt a kedvenc könyve, gyerekként sokszor újraolvasta, szereti is ezt a fajta szépirodalmat, íróként viszont nem engedi meg magának, hogy alámerüljön ebben a világban, ahol, ha bármi problematikus felmerül, elő lehet kapni egy démont. Az ilyesfajta könyvekben szerinte bármi történik is a világban, mindenből történet lesz, ezzel viszont szerinte elvész valami. A Harcom-sorozatban fontos célja volt megélni a jelen pillanatiságát,

amikor még nincsenek történetek

- mielőtt még létrejönnének a narratívák.

KOK ugyanakkor mindig is szerette a fantasztikus irodalmat (García Márquezt, Borgest, Calvinót, Cortázart emlegette), ő maga viszont azt gondolta, hogy nem tudna ilyet. Mindig olyasmiről írt, ami nagyon közel állt hozzá. Szerinte mindenkinek megvannak a maga szabályai és korlátai - akár az életben, csak a korlátainkat éppenséggel nem látjuk, hiszen azok a részünket képezik. Így aztán első alkalommal tényleg megpróbált túllépni a saját árnyékán. Beszélt arról is, hogy 29 évesen jelent meg az első regénye, utána viszont öt évig tartott, mire befejezte a másodikat,

a rá nehezedő nyomás miatt ugyanis nem tudott írni.

Meg kellett tanulnia, hogyan kezelje ezt a fajta nyomást, és hogy kimondja: azt csinál, amit akar. Ennek ellenére mindig nagy kétségekkel kell megküzdenie. A vele szemben támasztott elvárások - ahogy fogalmazott - az ellenségévé váltak.

Mivel KOK főleg az autofikciós művei révén vált ismertté, vajon mennyire áll fenn, hogy az olvasói akaratlanul is őt keresik az írásaiban? Az író erre azt mondja, muszáj megfeledkeznie arról, hogy az emberek azt gondolják majd, róla szól egy-egy történet. Elmesélte, hogy az új könyvében az egyik szereplő részegen vezet. Az egyik családtagja, miután elolvasta, felelősségre vonta a szerzőt, noha KOK saját bevallása szerint soha nem vezetett ittasan. Az emberek a szereplőivel azonosítják, de nem tehet ellene semmit.

Beszélt arról is, hogy nem áll szándékában visszaköltözni Norvégiába - immáron 19 éve él távol a hazájától (először Svédországban, majd Angliában), és nagyon elégedett a londoni életével. Felidézte, hogy amikor Bergenben élt, nem tudott Bergenről írni, teljes képtelenség volt számára, ám amikor már Svédországban élt, akkor tudott írni róla,

a távolság lehetővé tette.

Tervezi, hogy egyszer majd ír Londonról, de most még nem képes rá, túl friss az élmény. Norvégia KOK fikciós univerzuma, számára maga Norvégia is fikció. Ahogy a táj is, de nem megy vissza, hogy ellenőrizze a részleteket. Az emlékezet és az írás szerinte ugyanannak az éremnek a két oldala.

Knausgard elárult néhány részletet az új könyvéről is, amelyen jelenleg dolgozik. Kiderült, hogy egyszer csak megtalált 30 oldalt egy olyan kéziratból, amelyet még 2011-12-ben kezdett el írni. Annak idején félredobta, olyan rossznak találta, nem is mutatta meg senkinek, még a szerkesztőjének sem. A közelmúltban viszont ráakadt, elkezdte olvasni, és egész érdekesnek találta. Majd írni kezdett, és a kézirat mostanra 700 oldalasra duzzadt, és olyasmivé vált, amire - KOK megfogalmazésa szerint - sosem számított.

Karl Ove Knausgard 2008-ban kezdte el írni Harcom című hatkötetes sorozatát, amelyből most már mind a hatot kiadták magyarul: HalálSzerelemJátékÉletÁlmok, a legutóbbi pedig nemrég jelent meg Harcok címmel. (A borítók által kiadott képet is érdemes megnézni.)  A Harcokba ITT olvashattok bele.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Elkészült a lejátszási lista Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez!

Németh Róbert zenész-újságíró Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának utolsó kötetéhez, a Harcokhoz is összegyűjtötte a zenéket, amelyekkel együtt lehet olvasni a regényt. Mutatjuk!

...
Hírek

Knausgård-nak jobban tetszik a Harcom magyar borítója, mint a többi

Magyarul is megjelent Karl Ove Knausgård egyedülálló önéletrajzi regényfolyamának utolsó kötete. A hat kötet egyedi borítót kapott, amiről most a tervezője, Pintér József árult el érdekes részleteket.

...
Hírek

Milyen érzés hónapokig a Mein Kampf árnyékában fordítani? – Patat Bence a Harcom fordításáról

Karl Ove Knausgård hatkötetes regénymonstrumának, Harcom-sorozatnak Patat Bence a magyar fordítója. A több mint 1100 oldalas könyv kéziratának leadása után fordítói naplóban írt tapasztalatairól az 1749-en. 

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...