Knausgård egy csillag segítségével mutatja meg a halál társadalmát

Knausgård egy csillag segítségével mutatja meg a halál társadalmát

Kilenc szereplő, két nap, egy csillag, egy eltűnt metálzenekar, diszfunkcionális családok, halál - ez egy nagyon rövid ajánló a norvég Karl Ove Knausgård új regényéről, a Magvetőnél megjelent Hajnalcsillagról (olvass bele!). A jó hír, hogy Knausgård igazi regényt írt, ami tartalmaz fikciót, cselekményt, dramaturgiát, váratlan fordulatokat, gyarló hétköznapi karaktereket és egy kifejezetten forró nyári napot. A Harcom-sorozat (még bővebben az alaptémákról itt írtunk) esszéisztikus, önéletírás- vagy vallomásszerű én-elbeszélésével szemben a Hajnalcsillagban kis túlzással netflixes profizmussal mesél kapcsolatokról, halálról és rólunk. Nem lehetett más a hét könyve.

Valuska László | 2023. április 10. |
Karl Ove Knausgård
Hajnalcsillag
Fordította: Kúnos László, Magvető, 2023, 700 oldal
-

Amikor befejeződött Karl Ove Knausgård hatkötetes Harcom-sorozata, akkor nem nagyon lehetett látni, hogy ezt a teljesen személyes, mégis totális projektet, ami egyszerre szembesíti az elbeszélő ént a saját történetével, elemzi Rilkét, esszézik Hitler Mein Kampfjáról, valamint teregeti ki a családi tragédiákat, mi követheti. A lányának írt, rövid írásokból felépülő Évszakok-sorozat nem sok jót ígért, mert végeredményben újra a személyes elbeszéléshez fordult, aminek egy hatkötetes őrület után már nem sok tétje volt, és szerintem sem a formát, sem a hangot nem találta meg igazán. Viszont végre magyarul is megjelent új, háromkötetes regényének első része, a Hajnalcsillag, ami nagyregény, társadalomkritika és a halálkultúrával való szembenézés is. Az angolszász kritikusok gyakran említik a regényhez kapcsolódva Stephen King nevét, elsősorban a Gonosz vagy a halál általános megjelenése és történetszervezése miatt.

Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve
Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve

Karl Ove Knausgard először jelentkezik fikcióval a Harcom sorozat óta. Regényében egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, és senki nem tudja, miért van ott. Olvass bele!

Tovább olvasok

A regényt Knausgård a 2020-as Covid-járvány alatt írta (a keletkezésről és Drakula szerepéről ebben a cikkben számoltunk be), ami azért lehet érdekes, mert a könyvben szereplő új csillag megjelenése és hangulata semmiben sem különbözik a járvány első pár napjától: érzékeljük, hogy valami megváltozott körülöttünk, a hétköznapok ijesztően vagy rémisztően újrakereteződtek, egyáltalán nem megszokott dolgokat csinálunk (például maszkviselés, fertőtlenítés), a halál egyre közelebb ér hozzánk és a társadalmunkat a halálról való gondolkodás határozza meg. Ez a regény a középpontba helyezi a halált, sokféleképp jelenik meg, de az egyik legizgalmasabb egy műtét, amiről beugrott az író híres agyműtétes cikke (itt lehet elolvasni). Hit, tudomány, kultúra, vágy: csupa olyan szempont, ahogy a halálhoz közelíthetünk, és amelyek ennek a szövegnek is alapvető nézőpontjai.

Az első kötet két nap történéseit sűríti egybe a norvégiai Bergen körül. Az egyes családtörténeteknek különös kontextust ad, hogy megjelenik az égen egy új, fényes csillag, amibe valaki bibliai jelentéseket olvas bele, valaki meg nem foglalkozik vele, de az biztos, hogy mindenki számára ijesztő ez a megmagyarázhatatlan esemény: az állatok egyre furcsábban viselkednek, valaki olyan személyt lát, aki már meghalt. 

A Hajnalcsillag 700 oldal, tartalmaz egy esszét a halálról, nyomoznak benne, de lényegében különböző kis- és nagycsaládokat ismerünk meg a teljes szétesésben.

Ha létezik a hétköznapi misztikus thriller műfaja, akkor a Hajnalcsillag az: teljesen hétköznapi történetek, egy az égbolton megjelenő új csillag és a háttérben elkövetett rituális gyilkosság adja az alapokat.

Két nap, kilenc elbeszélő, akik egyes szám első személyben beszélnek az életükről, pontosabban arról a konkrét időszakról, ami az új csillag megjelenése előtt közvetlenül történik. Bekapcsolódunk Arne, Kathrine, Egil, Jostein, Turid, Solveig, Iselin, Emil és Vibeke elbeszélésébe, majd változó ritmusban térünk ezekhez vissza: például Arnénak és Kathrine-nak három-három nagy fejezete jut, de van, aki épp csak felbukkan, mint Emil vagy Vibeke egy-egy fejezettel. 

A Knausgård-ra (vagy a Harcom elbeszélőjére) leginkább emlékeztető figura a professzorként dolgozó, de írogató Arne, aki utolsó napjait tölti a nyári rezidencián gyerekeivel és feleségével, a bipoláris Tovéval. Ez a szál szorosan kapcsolódik a Harcom utolsó kötetében megismert feleséghez, Lindához (ő is írt könyvet, itt beszélgettünk és írtunk róla), és az ott olvasott nehézségekhez. 

A lelkész Katherine nem akar visszamenni a férjéhez, ahogy az újságíró Jostein is inkább az alkoholba és egy éjszakai kalandba keveredik, mint hogy hazasiessen a gyerekéhez és a feleségéhez, aki egy pszichiátriai intézetben éjszakai nővér.

Isznak, gyógyszert szednek, elakadnak a karrierjükben vagy az életükben, vagyis mindannyian teljesen hétköznapiak.

A kilenc hangon megszólaló elbeszélés társadalmi tablóként is működik, megmutatja, hogyan darál be mindenkit az élet. 

Amíg a Harcom-folyamban nem nagyon lehetett mit spoilerezni, addig a Hajnalcsillagban bizony lehet. Az elbeszélés játszik a titkokkal, a kapcsolódásokkal, és pont ez teszi letehetetlen olvasmánnyá: egymásra vágja a nézőpontokat, amik hol kiegészítik, hol elrejtik a lényeget, miközben ezzel Knausgård végig erős feszültséget tart fent. És míg a Harcom legfeljebb intellektuális értelemben hordozott feszültséget, itt a könyv fölött is, ahogy a szereplők egén, végig ott áll egy csillag, amire nincs magyarázat.  

Lars von Trier a Melankólia című filmben eljátszott az ötlettel, hogy mi történik, ha egy új égitest közelít a Föld felé (egyébként Szöllősi Mátyás a Margó-díjas könyvében, a Váltóáramban szintén). Ha az univerzumban ilyen kiszámíthatatlan dolog történik, az felzaklatja az embereket: depresszió, melankólia, pszichózis. A norvég égbolton megjelenő új csillag nemcsak egy csodás új égitest, hanem az Armageddon első jele is lehet - beállítódás és olvasat kérdése csupán. Ahogy erről például Arne barátja, Egil beszél, aki közben a halál filozófiai és kulturális hagyományáról ír esszét.

Ez a könyv úgy szól az életről, hogy a halált teljesen természetes részének tekinti. Amitől félünk, amire vágyunk, ami körülveszi és meghatározza az életünket.

Az elején egy halálról szóló mottóval indul és egy esszével zárul, amit az Egil nevű karakter jegyez, és ami azzal igyekszik szembenézni, hogy a kultúránkban miért nem vagy miért így jelenik meg a halálról való beszéd. 

Knausgård-ról eddig is pontosan tudtuk, milyen szuper író, de a Hajnalcsillag azt is bizonyítja, hogy gátlástalan dramaturg, aki úgy építkezik, mintha egyenesen a Netflixre írta volna a történetet. A szereplőkről elnevezett fejezetek minden esetben önálló történetet mesélnek, cliffhangerekkel végződnek, a karakterek elkezdenek összekapcsolódni (például szereplők találkoznak, vagy ugyanazt két különböző szempontból is látjuk), nyomokat hagynak az olvasóknak. 

Eleinte a helyszín és az idő lesz a legfontosabb összetartó kapocs, hiszen pontosan érezzük a nyár végi nagy meleget, illetve az első nap történetei végén megjelenik az új csillag. Ahogy haladunk a Hajnalcsillagban úgy derülnek ki a szereplők közötti kisebb vagy szorosabb összefonódások, például a kulturális újságíróvá lefokozott Jostein elbeszélése párban jár a felesége és gyereke anyja, Turid sztorijával. Egy idő után a regény lapozgatós könyvként kezd működni abban az értelemben, hogy vissza-vissza lapozgatok olvasás közben: hol találkoztunk Kenneth nevével? Emil miért csak egy rövid fejezetben jelenik meg? 

Ahogy a regény szereplői szeretnék megérteni az új csillag megjelenését, vagy többet megtudni az eltűnt metálegyüttesről, a könyv szerkezete miatt az olvasó is nyomkeresővé válik.

Knausgård irtó jól adagolja az infókat, ütköztet szereplőket vagy dob be konfliktusokat, mégis az egész Hajnalcsillag nagyon természetesnek tűnik abból a szempontból, hogy minden elbeszélés valami tök egyszerű probléma köré szerveződik: valaki megcsalja a feleségét, más függő, nem mer szembenézni a múltjával, elválna, könyvet írna, a halálról gondolkodik. 

A Harcom-sorozatra az én-elbeszélés volt a legjellemzőbb: hogyan lehet asszociációk mentén mélyebb és mélyebb fúrásokat tenni a saját tudatfolyamunkba és élettörténetünkbe, és mit lehet kezdeni azzal, amit a mélyből felhozunk? Házassági és gyereknevelési problémák, transzgenerációs kérdések mellett sokféle betétesszét olvashattunk művészetről, zenéről vagy végeredményben bármiről, ami Knausgård-t érdekelte. Sokszor érezhettük azt, hogy a szerző szándékosan nem gyakorol önuralmat, hanem tényleg az a célja, hogy a monomániáját közös üggyé alakítsa és felszámolja az én-t. Abban az értelemben sikerült neki, hogy az író Knausgård teljesen megszüntette a magánembert, a határok teljesen elmosódtak.  

A Harcom óriási siker volt, évekre lekötötte Knausgård-t, és kialakította a piaci, kritikai és olvasói elvárást: létrejött egy írói márka, ami jól azonosítható és működtethető az egész világon (például a Norvégiában élő Kun Árpád már műfaji eszközökként működteti Knausgård stíluselemeit). Az Évszakok-sorozat ebből próbált meg egy újabb bőrt lehúzni, fékezett sikerrel. A Hajnalcsillag viszont nem egy hangon, hanem kilencen szólal meg, teret enged a fikciónak és a dramaturgiának, de a Harcom olvasója mégis mindent megkap, amit szeret: énelbeszéléseket, családi történeteket, önreflexiót, hétköznapi tragédiákat, szélsőséges szerelmet, árulást vagy énrombolást, de mindezt ijesztő sötét kontextusban, ami még inkább abban segít, hogy saját végességünkkel és félelmeinkkel szembenézzünk. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Knausgard regénye a bennünk és a világban lakozó sötétség könyve

Karl Ove Knausgard először jelentkezik fikcióval a Harcom sorozat óta. Regényében egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, és senki nem tudja, miért van ott. Olvass bele!

...
Hírek

Knausgård új regényében műtőasztalon tér magához egy halott politikus

A nagy sikerű Harcom sorozat óta először jelentkezik fikcióval a norvég író. Ez lesz a Hajnalcsillag.

...
Podcast

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

Végéhez ért az utóbbi évek izgalmas irodalmi kísérlete, megjelent a Harcom hatodik kötete, a Harcok. A nagy irodalmi projektről, a fordításról és persze Hitlerről is kérdeztük Patat Bence műfordítót.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Olvass!
...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

A Hajnalcsillag-sorozat második kötetében, Az öröklét farkasai című nagyregényben Karl Ove Knausgård az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

Hírek
...
Nagy

Pócsik Andrea: Az én cigány irodalmam nem tankönyvízű [ROMA IRODALOM]

...
Beleolvasó

Knausgard új regényének szereplői megszállottan kutatják a múltat és a jövőt – Olvass bele!

...
Hírek

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

...
Zöld

Ebből a sűrű, sötét erdőből csak hetekkel később bukkan fel a hajód - Olvass bele a Mitágó-erdőbe!

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...
...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?