Az álmokat egyesével kell lerombolni

Tavasszal jelent meg Karl Ove Knausgard Harcom-sorozatának ötödik, Álmok című kötete. Az irodalomban viszonylag ritkák az ilyen regényfolyamok, amiket a mai netflixes gondolkodásunkkal sorozatként értelmezhetünk. Knausgard Marcel Proust főművét, Az eltűnt idő nyomábant finoman játékba hozza, de ma Elena Ferrante Nápolyi tetralógiája működik hasonlóan. Ha megszeretünk egy sorozatot, akkor elkezdünk otthonosan mozogni annak világában, ismerősek lesznek a karakterek, a problémák, viszont könnyen elfáradhatunk, ha nincsenek új impulzusok. Bár voltak körülöttem szomorkás vagy csalódott hangok, mintha az olvasók kezdenének fáradni, hiszen a sorozatok úgy működnek, hogy mindig emelni kell a tétet. Az Álmok a hét könyve. 

Karl ove knausgard
Álmok (Harcom 5.)
Ford.: Patat Bence, Magvető, 2020, 606 oldal

Knausgard sem csinálja máshogy, az emberként radikálisnak beállított énfeltárás, vallomás irodalmi szempontból megbízhatóan magas szinten folytatódott, pedig vállalása még így utólag is túlzásnak tűnik: az első kötetet nyolc hónap alatt írta Knausgard, az ötödiket nyolc hét alatt, ami a szöveg minőségén is érződik, lehetett volna még vele bíbelődni, de ennél érdekesebb, hogy az ötödik végén az első kötet elejére érkezünk meg az apa halálával. Két év alatt végzett az öt kötet megírásával, az utolsó, hatodik kötet pedig ehhez képest nagy összegzés lesz egy óriási Hitler-esszével (Patat Bence fordítóval podcastoltunk, érdemes meghallgatni). A korábbi kötetekben volt már szó írásról, szerelemről, csajozásról, szorongásról, gyerekkorról, válásról, házasságról, szerelemről, az apa haláláról, a fiatalkori évekről, és ez az ötödik kötetben sincsen máshogy, de mintha az Álmok a saját totális, mértéktelen nézőpontjával számolna le. 

Az Álmok tényleg Knausgard álmairól szól: hogy sikeres író akar lenni, mindenkinél jobbnak tartja magát, miközben szerelmet és barátnőt akar. A kötet eleje azt ígéri, hogy egy nagyszerű pálya kezdeti lépéseit ismerhetjük meg, ami részben igaz is, viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kap az, ahogy mindkét nagy célját saját szorongásai, félelmei rombolják le.

Nem túlzás: egy sebezhető, törékeny, nárcisztikus, erőszakos, bizonytalan barmot ismerhetünk meg, akinek fontos harcokat kell megvívnia magával.

Közben izgalmas részleteket ismerhetünk meg a zenehallgatási szokásairól (hallgasd meg ezt a playlistet), láthatjuk, hogy a dobolás mennyivel izgalmasabbnak tűnik számára, főleg azért, mert a felelősséget nem egyedül viseli, fogyatékkal élőkkel foglalkozik ápolóként. A regény minden helyzetben a felnövéssel szembesíti Knausgard-t.

Felülírni Hitlert - Karl Ove Knausgård nem számol a következményekkel - Könyves magazin

Ha beütjük a Google-ba, hogy „híres norvég író", norvégtudás híján angolul, Karl Ove Knausgård-t (a továbbiakban: KOK) csak két kollégája előzi meg: Henrik Ibsen és a nácibarát Nobel-díjas, Knut Hamsun. Ha felsőfokozzuk a keresőkifejezést, akkor a kilencedik helyre csúszik vissza, ám csak egyetlen olyan szerző kerül elé, aki a huszadik században élt és alkotott.

A Harcom-sorozat autofikció, ami az önéletírás irodalmi hagyományával játszik, de úgy, mintha a körhintát egy önmagára dühös kisgyerekre bíznánk, aki egyáltalán nem foglalkozik a körhintázókkal, csak magával, miközben a figyelmét teljesen magára irányítva túlhúzza a sebességet, jobbra-balra szállnak a körhintázók az üléseikből. A Halál, a Játék, a Szerelem és az Élet az ötödik kötetig szépen építkezett, mindegyiknek megvolt a kiemelt témája, egymást követték a csendes, fantasztikus vagy elborzasztó jelenetek sorai. Az emléktöredékek nem felvillannak, nem a madeleine íze indítja be, hanem egy-egy nagy téma alá rendeződnek össze, ezért a különböző kötetekben vannak átfedések. Az első kötetben egy megtört, saját problémáit minden áron kibeszélni akaró, hazájában közepesen ismert, számomra ismeretlen férfi, férj és apa kezd beszélni, aki az ötödik kötetre megváltozik: egyfelől a regényfolyam miatt már az irodalmi szövegekből rengeteget tudunk az elbeszélő íróról, másfelől szorosan nyomon követtük a világpiaci sikereit, a Budapesti Nemzetközi könyvfesztivál díszvendégeként órákon át dedikált, sok-sok ember előtt beszélgetett. 

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom - Könyves magazin

Nem bántam meg semmit - mondja Karl Ove Knausgard, akinek Harcom című hatkötetes regénymostruma évek óta lázban tartja a világot. De mi érdekes van azon, ha valaki a legaprólékosabb részletességgel megírja az apjával való kapcsolatát, a szerelmeit, a gyereknevelés nyűgeit és a gyerekkor kínjait?

Az önéletírás hagyományosan a híres férfiak műfaja. Olyan férfiaké, akik politikusok, gondolkodók, hadvezérek, művészek, akik a karrierjük csúcspontja után úgy érzik, feltétlenül el kell mesélniük a saját nézőpontjukból az életüket, mert anélkül a történelem is értelmezhetetlenné válik. 

Ez tehát a fehér férfi nárcisztikus műfaja, ami általában egyszerre szoboravatás és magyarázkodás, hiszen itt más, kritikus, az elbeszélőétől eltérő nézőpont nem kap helyet. 

A Harcom minden kötetének ugyanaz az elbeszélője, de mindig egy kicsit más is, érdemes a különbözőségekre figyelni. Az Álmokban a bergeni íróakadémiára érkezünk meg a többieknél fiatalabb, hol magabiztos, hol nagyképű Knausgard-ral, aki az órák során szembesül azzal, hogy az írás rohadt nagy meló, ezerféle nézőpont létezik, és az nagyon kevés, hogy tehetséges. Már az is kérdésessé válik, hogy egyáltalán tehetséges-e. Ne felejtsük el, hogy mi olvasóként már négy kötete ismerjük az elbeszélőt, vagyis egy nagyszerű író pályakezdéséhez érkezünk el. A siker felől minden kudarc és pofáraesés csak szükséges lépésnek tűnik, a fiatal Knausgard szempontjából viszont komoly, leküzdendő akadályokat jelent. A kortárs norvég irodalom néhány fontos szereplője, Jon Fosse vagy Tore Renberg is megjelenik a sztorik között.

Ha az önéletírás a nagy formátumú férfiak műfaja, akkor Knausgard mestertrollként érkezett ebbe meg, hogy

a műfaji hagyományokat látszólag betartva beépüljön ebbe a férfiklubba, majd amikor megkapja az éves bérletét, hirtelen rombolni, törni, zúzni kezd, vagy tehetetlenségében megvagdossa az arcát.

A negyedik kötetben már alaposan megismertük Knausgard szexuális problémáit, nagyon nehezen alakít ki kapcsolatot lányokkal, ráadásul minden alkalommal idő előtt elélvez. Az Élet végén a Roskilde zenei fesztiválon egy sátorban mégis sikeresen közösül. Az Álmokban is hasonlóan fontos a szex, ami soha sem nagyszerű történet, hanem általában kudarc, néha ennél is rosszabb, mert a szorongása, az alkoholproblémája és a nárcizmusa többször leuraló, erőszakos akciókhoz vezeti. 

Az önéletírás az író és az olvasó közti összekacsintásra épül: én elmesélem az életem, te igaznak fogadod el. Knausgard Harcom-sorozata ebbe az irodalmi hagyományba érkezett meg, és ebben kezdett el az életéről beszélni, hogy a két sikeres könyvét követő kreatív zsákutcából visszataláljon az irodalomba. A Harcom-sorozatban egymástól csak picit eltérő utakon indul el, hogy megtalálja az irodalmat, vagyis a fikciót: már egyáltalán nem az a fontos, hogy kiről mit mondott, milyen perek indultak a regényei miatt, kit árult el.

Mert a Harcom bizonyos értelemben árulástörténet: egy ember élete elképzelhetetlen mindazok nélkül, akikkel kapcsolatba került.

A volt feleség, Linda Boström Knausgard előbb saját életét, majd irodalmi pályáját rendelte alá a házasságnak, a vele készített, hamarosan megjelenő interjúnkból az is kiderül, hogy érthető módon meggyűlölte az autofikciót (itt olvashatsz bele az Isten hozott Amerikában című regényébe, itt meg írtunk róla). 

Knausgard magáról írt, hogy közel kerüljön a világhoz - Könyves magazin

1920 - ez nem valami emlékezetes évszám, hanem eddig összesen ennyi oldal jelent meg magyarul a norvég Karl Ove Knausgard Harcom-sagájából. A négy kötetet az elkövetkező években követi még kettő, így lesz teljes a széria, amelyben a középkorú, felső-középosztálybeli, magánéleti válsággal és gyerekneveléssel hadakozó KOK az elmúlt években szétírta a saját életét.

Az Álmok a rombolásról szól: a négy köteten keresztül felépített értelmezési keret alapján egy őszinte, szorongó, sokszor magányos, piszok tehetséges író beszél, sőt vallomást tesz, hogy jobb ember legyen, de kicsinyes, sunyi, aljas ügyei néha romantikus, olykor szerethető fénytörésben jelennek meg. Megértjük, miért fél az apjától, hogyan viseli nagyszülei vagy apja halálát, miért tart a nőktől, de folyamatosan csak róla, a fehér férfiről van szó és az ő első világbeli problémáiról. Knausgard bizony nemcsak a saját történetét meséli el, hanem a helyét vesztett átlagférfiét is azáltal, hogy pont a saját egyedi története elmesélésével teszi univerzálissá tapasztalatát. Ez a történet azért kegyetlen, mert láthatóvá teszi azt a társadalmat, amelyben a fehér heteroszexális férfi a hagyomány miatt még az álmai megvalósításakor igényli a kisebb-nagyobb közösségekben a kiemelt társadalmi pozíciót, de már nem kaphatja meg könnyen.

A megalomán Harcom-sorozat felépített egy elbeszélőt és egy szerzőt, amit az Álmok darabokra szed. Megalázzák az íróakadémián, a barátai lehagyják a publikálásban, nem talál témát, rádiózni kezd, jönnek a szerelmek, az első házasság, a hazugságok, megcsalások, a kontrollvesztés és az útkeresés, mert az Álmok azért fontos, mert

igazi felnövéstörténet, ami az álmok elengedése nélkül nem történhet meg. 

Knausgard a Harcom írásakor Norvégiában már ismertebb írónak számított két megjelent kötettel, de az egész regényfolyamból süt, hogy ő az átlagembert, sőt a nyugati (észak-európai) átlagférfit írja meg, akinek az életében valójában minden jó: egyetemre jár, nem kell megszakadnia a megélhetésért, hosszú éveket áldozhat az álmára, az írásra, semmiféle előítélettel vagy megkülönböztetéssel nem kell megküzdenie. majd 

kötetről-kötetre az átlagost, a hétköznapit, a kisszerűt írja meg, és nem szándékosan kerüli a nagyívű történeteket és a sikereket, hanem mert olyanok nincsenek.

És ami a legszörnyűbb, nemcsak az íróvá válásában, hanem a magánéletében se.

A Harcom sikere számomra ide vezethető vissza: egy átlagember mondja el azt a felnövéstörténetet, amit mindannyian (mi, férfiak) megélhettünk, és soha semmi nagyszerű nem volt benne, mégis azt gondoltuk, hogy a világ arra vár, hogy meghódítsuk.

Az a férfi beszél a Harcomban, akinek a beképzeltsége, önhittsége, nárcizmusa miatt ilyen szar lett ez a világ.

Knausgard ártatlannak látszó jelenetekben írja le, mit gondol a körülötte lévő emberekről, hogyan viselkedik azokkal a nőkkel, akiket a szorongása miatt megszólítani is alig mer. Részegen hajnalban megkeres egy csajt, aki valamikor talán akart tőle valamit, és úgy gondolja, hogy ha otthon találja, akkor megdugja. Egy másik csajt részegen bekényszerít r. Hosszú éveket tölt első igazi szerelmével, de nem boldog. A látszólag hétköznapi pillanatokon átjön annak a mindenható férfinak a képe, aki a saját arcára formálta a világot, aki egyetemessé tette a fehér férfi tapasztalatát. Aki miatt beindult a #metoo vagy a Black Lives Matter. Knausgard Harcom sorozata ebből a szempontból látszik megkerülhetetlennek: elmondja, hogy csak mi, férfiak tehetünk arról, hogy a saját képünkre formált világban se találjuk már a helyünket, ennek köszönhető rengeteg szorongás, düh és fájdalom. A Harcom leszámolt az omnipotens férfival, aki mindenre képes.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Knausgard: Alapvetően nem az életem izgat, hanem az irodalom

Karl Ove Knausgard-ral testvéri reakcióról, Munch képeiről és egy elhalványuló apafiguráról is beszélgettünk.

...
Nagy

Knausgard: El kellett búcsúznom az irodalomtól, hogy újra beléphessek az életbe

...
Nagy

Knausgard magáról írt, hogy közel kerüljön a világhoz

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Hírek
...
Hírek

Kormányhivatal: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a Meseországot kiadó Labrisz

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

...
Hírek

Amerikában nyílt levélben tiltakoznak egy esetleges Trump-memoár ellen

...
Hírek

Vihart kavart és rímes riposztokat ihletett Lackfi János rendőrös verse

...
Hírek

Az 50-es években humorosnak szánt grafikában utaltak Radnótira és a holokausztra

...
Hírek

Lenyúlták Simon Mártonék verses insta-oldalát

...
Hírek

Ők nyerték idén a Baumgarten-emlékdíjat!

...
Hírek

Végre megfilmesítik Nnedi Okorafor A halálmegvetőjét

...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Kritika

Egy nyakas skótnak és egy őrült amerikainak köszönhetik a britek a legismertebb értelmező szótárjukat

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

A hét könyve
Kritika
Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias
...
Nagy

Tíz fotó a 100 éve született Mészöly Miklós életéből

Száz éve, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós, akiről Esterházy Péter azt mondta, hogy mindannyian az ő köpönyegéből bújtak ki. Mészöly 1954-től szabadfoglalkozású íróként dolgozott, életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, ezzel együtt több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Életét sokféleképpen be lehet mutatni, mi most tíz jellegzetes és emlékezetes fényképet választottunk ki.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!

20/20
...
20/20

Grecsó Krisztián: A szegénység fonalai

...
20/20

Karafiáth Orsolya: Idegenek

...
20/20

Szabó T. Anna: Kő, könyv