Knausgård-nak két centi hiányzott a szexhez

.konyvesblog. | 2019. április 09. |

Az áprilisi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg Karl Ove Knausgård monumentális sorozatának, a Harcomnak a negyedik kötete, a címe: Élet. Ebben a tizennyolc éves Knausgård érettségi után egy északnorvég halászfaluba költözik és tanítóként kezd dolgozni. Persze nem elhanyagolható szempont az sem, hogy végre lenne ideje az írásra, ha két dolog nem terelné el örökké a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők.

Karl Ove Knausgard: Élet - Harcom 4.

Fordította: Patat Bence, Magvető Könyvkiadó, 2019, 480 oldal, 4999 HUF

 

Karl Ove Knausgård a kortárs norvég irodalom egyik emblematikus képviselője. Első regénye, amely harmincéves korában jelent meg, elnyerte a norvég kritikusok díját, ám világszerte hatkötetes önéletrajzi regényfolyamával (eredeti címe: Min Kamp, azaz Harcom) lett igazán híres. Az első könyvről ITT írtunk, a másodikról szóló kritikánk ITT olvasható, a harmadik részbe ITT tudtok beleolvasni. A szerzőről szóló korábbi portrécikkünkben ezt írtuk róla:

„Pedig KOK azt állítja, a Harcom nem a saját életéről szól, hanem arról, amit az irodalom keretei között kezdeni tudott vele. Az írás számára a boldogtalanság biztos jele, és minden esetben a pusztításról szól: valamilyen törést kell előállítani a témában és a stílusban, a „roncsoláshoz” pedig a „magány hatalmas tereire” van szükség. Knausgård szinte már lelkiismereti kérdést csinál az őszinteségből, mintha attól félne, hogy rajtakapják, és a gyerekkor állandó szégyene ismét átvenné az uralmat felette. Az írás célja éppen az, hogy megszabaduljon a szégyentől, amit más botránynak, árulásnak, vagy a norvég álszemérem és képmutatás kritikájának tekint, az számára az egyetlen út, ahogyan képes kifejezni magát. Tudja, hogy amit a Harcomban végrehajtott, az erkölcsileg megkérdőjelezhető, de az elbeszélői szabadságot minden esetben a járulékos sérelmek és az összetört lelkek elé helyezi, legyen a lélek tulajdonosa rokon, barát, vagy épp saját maga.”

Idén Karl Ove Knausgård lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége: április 25-én – Tóth Krisztina laudációját követően – Bősze Ádám beszélget majd az íróval a Millenárison, majd április 27-én Szegő János, a Magvető szerkesztője faggatja a Harcom-sorozatról. Bővebben erre>>

Addig is olvassatok bele a negyedik kötetbe:

knausgaard_elet_harcom_4_re... by on Scribd

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.