A krikettező Beckett, a hálóőr Camus és még 3 író, aki kiváló sportoló hírében állt

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a művészet és a sport kizárják egymást. De ez nem feltétlenül van így: sok művész fordul érdeklődéssel a sportok felé, akár drukkerként, akár úgy, hogy maga is felhúzza a stoplist vagy ringe száll. A világirodalomból talán Hemingway és Nabokov a leginkább ismert sportrajongók, de tudjuk, hogy Esterházy Péter is imádta a focit.

Most 5 olyan szerzőt mutatunk a világirodalomból, akikről talán kevésbé köztudott, hogy viszonylag magasra jutottak egy-egy sportág művelésében.

Ken Kesey (birkózás)

Bár a Száll a kakukk fészkére íróját elsősorban önpusztító, gyógyszerkísérletekben is részt vevő, a börtönt is megjárt különcként ismerjük, oregoni iskolásként kiemelkedő futballista és birkózó volt. Később az Oregoni Egyetem Fred Lowe-ösztöndíjas birkózója volt a 174 fontos (nagyjából 79 kilogramm) súlycsoportban, és majdnem bejutott az olimpiai csapatba is.

A felkészülés során sajnos súlyos vállsérülést szenvedett, így nem folytathatta sportolói pályafutását. 

A birkózókarrier vége egyben azt is jelentette, hogy beindult írói pályafutása, így részt tudott ugyanis venni a Stanford Egyerem írói programjában, a helyi veteránkórházban végzett munkája pedig ihletet adott neki élete legsikeresebb regényének megalkotásához. 

David Foster Wallace (tenisz)

A fiatalkorában futballrajongó Wallace serdülőként nagyszerű teniszezővé vált, 14 éves korában az Egyesült Államok Teniszszövetsége a 17. helyre  rangsorolta a Közép-Nyugaton, otthonában, Illinois államban pedig a 4. helyre. A Végtelen tréfa szerzője magát nagyjából a legjobb egy században helyezte el, és később, már legnagyobb sikerein túl is azt mondta magáról, hogy

mélyen legbelül még mindig rendkívül jó teniszezőnek tartom magam, akit nagyon nehéz legyőzni.

A tenisz mint téma, a játék szépsége íróként is érdekelte, a teniszt a létező legszebb és legigényesebb sportnak tartotta. Nem véletlen, hogy például Federer-élményéről is írt esszét, amit itt foglaltunk össze

Jack Kerouac (amerikai futball)

A sportos alkatú Kerouac valóságos sztár volt az iskolai amerikaifutball-csapatban, és ennek köszönhetően ösztöndíjat nyert a Columbia Egyetemre is 1940-ben. Elsőévesként azonban már a második meccsén eltörte a lábát, ráadásul folyamatosan veszekedett az edzőjével, ezért a kispadra került. A sérülés és a sportkarrierről szövögetett álmok összeomlása diáktársai szerint nagyon megviselte,

nem evett, nem beszélt, egész nap a szobájában feküdt és a plafont bámulta. 

Egyetemi évei alatt néhány sport témájú cikket írt a Columbia Daily Spectator nevű diáklapba, de mivel a futballösztöndíját nem sikerült meghosszabbítania, Kerouac otthagyta az egyetemet. 1942-ben még visszatért, és csatlakozott Lou Little edző egyetemi csapatához a Columbia tartalék hátvédjeként, de nem játszott egyetlen meccsen sem.

Samuel Beckett (krikett)

Kevesen gondolnák, de a Godot-ra várva szerzője szenvedélyes sportember volt, golfozott, teniszezett, rögbizett, érmet nyert úszásban és ökölvívásban is.

De futott, kerékpározott, motorozott és szeretett búvárkodni is. 

Leginkább azonban a krikettet szerette, a játék iránti vonzalma még jóval azután is megmaradt, hogy játékosként a pályára léphetett volna.

A Dublini Egyetem hallgatójaként a balkezes ütő kétszer vett részt első osztályú krikettmérkőzéseken. 1969-ben, az irodalmi Nobel-díj átvételekor Beckett kettős elismerést kapott, úgy említették, mint a Nobel-díjas, aki első osztályú krikettet játszott és  „az a díjazott, aki bekerült a Wisden Cricketeers' Almanachjába, amelyet ebben a sportban legnagyobb tekintélynek tartanak. 

Albert Camus (labdarúgás)

Közöny és A pestis szerzője, amikor megkérdezték, hogy a színházat vagy a focit szereti-e jobban, noha nagy színházrajongó volt, egyértelműen a focit választotta. Az apját korán elveszítő írót édesanyja gyakorlatilag egyedül nevelte fel, nagy szegénységben éltek, ezért gyakran kapott szidást azért, mert focizás közben tönkretette a cipőjét.

Ez persze nem szegte kedvét, mert imádott focizni.

Középiskolás évei végén már az algíri egyetemi csapat, a Racing Universitaire d’Alger (RUA) kapusa volt.

Nagyszerű hálóőrnek tartották, nagy karriert jósoltak neki, de sajnos egy betegség közbeszólt. Tuberkolózissal diagnosztizálták, ezért a versenyszerű sportról le kellett mondania, a futball iránti érdeklődése azonban egész életében megmaradt.

Forrás: Wikipedia, mentalfloss.com

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Tudtad, hogy régen olimpiai sportág volt a költészet?

A legjobb alkalmi verseket 1912 és 1948 között díjazták az olimpiai játékokon. Elavult rímek, álnéven indulók és a költészet utolsó olimpiai bajnoka. Te kinek drukkolnál a versolimpián?

...

A magyarok miért csak sporteseményeken tudnak örülni egymás sikereinek? Olvass bele Csernus Imre új könyvébe!

Az ismert pszichiáter, Csernus Imre legújabb kötetében a magyarság kérdését járja körül. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...

A menstruáció egészen máshogy hat a sportteljesítményre, mint eddig hittük

A menstruáció alatt végzett kognitív tesztek mást mutattak, mint amit a résztvevők feltételeztek a fizikai érzeteik alapján.

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Listák&könyvek
...

A Grincs, az értelmezhetetlen és a letisztult – 5 emlékezetes Üvöltő szelek-borító

...

A tudomány vagy a szerelem fontosabb? Öt regényt ajánlunk Jodi Picoult első kötete mellé

...

5 könyv, ami segít a testi-lelki egyensúly megtalálásához

Romantasy, gimis szerelem és K-pop – 10 könyv, amit ne hagyj ki a bookvibeZ fesztiválon!

Romantasy, gimis szerelem és K-pop – 10 könyv, amit ne hagyj ki a bookvibeZ fesztiválon!

Megérkezett az első bookvibeZ fesztivál! Mutatjuk, mit olvass, ha nem akarsz lemaradni!

Szerzőink

Fiala Borcsa
Fiala Borcsa

„Ha szó szerint fordítanék, mondatonként zihálna valaki” – az erotikus könyvek fordításának kulisszatitkai

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

...

Pion István: Az áldozati szerepnek véget kellett vetni, én mondom meg, ki vagyok

...

Vida Kamilla: Írja felül a történelem ezeket a verseket!

...

Valóban az Üvöltő szelek minden idők legnagyobb szerelmi története? Kibeszélő!