A női sportolóknak gyorsabb a reakcióideje és kevesebbet hibáznak a menstruációjuk idején, még akkor is, ha közben úgy érzik, gyengébb a teljesítményük a ciklusuk más időszakaihoz képest – derült ki egy új tanulmányból, melyet a University College London kutatói végeztek több mint 200 sportoló részvételével. A kutatás célja egyébként az volt, hogy rájöjjenek, miért sérülnek le magasabb arányban a női sportolók a férfiakhoz képest. A hír mellé két könyvet is ajánlunk a cikk végén.
A nők gyakran érzik ügyetlenebbnek magukat a menzesz alatt
Idegtudósok vizsgálták már a menstruációs ciklus alatt a hormonok által az agyban kiváltott változásokat, sportpszichológusok viszont még nemigen foglalkoztak azzal, hogy a profi versenyzők agyi funkcióira milyen hatással van a hormonális ingadozás és hogy ez hogyan függ össze a sérülések arányával.
„A térbeli tájékozódásban bekövetkező változások elméletileg hozzájárulhatnak a sérülések kockázati tényezőjéhez,
különösen a gyors tempójú sportokban, amelyek ezredmásodpercnyi pontosságot igényelnek a mozgó tárgyakkal való interakciókban” – mondta Flaminia Ronca, a kutatócsoport egyik tagja.
Női sportolók például gyakran számolnak be arról, hogy az ovuláció környékén ügyetlennek érzik magukat, vagy hogy teljesítményük romlik a menstruációs ciklusuk második, luteális fázisában, illetve a menstruáció idején. Az erre vonatkozó tanulmányok azonban nem jutottak meggyőző konklúzióra, az erő és a teljesítmény talán az ovuláció körül tetőzik, az állóképesség pedig csökkenhet a menstruáció alatt.
Más kutatások nagyrészt a női test biomechanikájára összpontosítottak, amely magyarázatot adhat a női sportolók körében tapasztalt a magasabb sérülési arányokra, különösen az elülső keresztszalagszakadásra (ACL). A technikában, az edzésben és a hormonokban mutatkozó különbségek itt is szerepet játszhatnak. Értelemszerűen a hormonális változások lazíthatják az ízületi szalagokat és inakat, ami a hónap bizonyos időszakaiban több sérüléshez vezethet.
Az ízületek lazulása azonban nem magyarázza az ACL-szakadásokon kívüli más típusú sérüléseket,
például az agyrázkódást és az izomhúzódást, amelyek szintén gyakrabban fordulnak elő bizonyos menstruációs fázisokban.
Az érzés mást mond, mint az eredmények
Ronca és munkatársai ezért 241 résztvevőt toboroztak a tanulmányukhoz, köztük 96 férfi sportolót, 105 éppen menstruáló női sportolót, és 47 hormonális fogamzásgátlást használó női sportolót. Egy sor online kognitív tesztnek vetették alá őket, amelyeket két hét különbséggel töltöttek ki.
Ezek célja az volt, hogy modellezzék, amit a sportolók agyának a játék során kell tennie:
gyorsan gondolkodni, gyorsan reagálni, feldolgozni a térbeli információkat és fókuszáltnak maradni.
Az derült ki, hogy összességében a menstruáló sportolók rosszabbul teljesítettek a kognitív feladatokban a ciklusuk késői tüszőfázisában, amikor az ovulációhoz közeledtek, és a luteális fázis második felében, közvetlenül a vérzés előtt.
A kognitív teljesítményük azonban a menstruáció alatt érte el a csúcsot,
és ez annak ellenére volt így, hogy ezek a női sportolók rosszabbul érezték magukat, amikor menstruáltak, és azt gyanították, hogy ez negatívan befolyásolta a teljesítményüket.
„Ami meglepő, hogy a résztvevők teljesítménye jobb volt, amikor menstruáltak, ami megkérdőjelezi azt, amit a nők, és talán a társadalom általában véve feltételez a képességeikről a hónap ezen időszakában” – mondta Ronca.
Mivel a férfi és női sportolók reakcióideje és pontossága között nem volt különbség, a kutatók ezután azt tanulmányozzák majd, hogy a hormonális fogamzásgátlók különböző típusai vagy dózisai hogyan befolyásolhatják a sportolók agyműködését – és esetleg nyújthatnak-e védelmet a sérülések ellen, ahogyan azt néhány korábbi kutatás feltételezi.
Az alábbiakban a menstruáció és a hormonműködés megértéséhez ajánlunk két kötetet.
Chella Quint: Légy menzeszpozitív! – Gondolkodj másként a menstruációról!
Kérdéseket feltenni bátor dolog, ha tabukról van szó. És legyünk őszinték: a menstruáció gyötrelmes tud lenni. A menzeszpozitivitás nem a kellemetlenségek, fájdalmak tagadását jelenti, hanem azt, hogy nyíltan beszélünk a menzeszről, és lebontjuk a testi működésünket övező tabukat. Ez pedig a megfelelő kérdések feltevésével és az azokra adott egyenes, szókimondó válaszokkal kezdődik.
Az informatív, szabadszellemű és felszabadító könyv minden fejezete egy-egy kérdést jár körül. Chella Quint menstruációszakértő választ ad mindegyikre, legyen szó az első menstruációról, a termékenységről és a fogamzásgátlásról, a menopauzáról vagy a menstruációs termékekről. Légy tájékozott és magabiztos, és vállald fel önmagad! Ne legyen titok többé a menstruáció – ez az igazi menzeszpozitivitás.
Max Nieuwdorp: Hormonok – Az életünkre ható hírvivők
Miért vágynak több édességre a fiúmagzattal várandós kismamák, és miért van több sóra szükségünk időskorunkban? Miért van a modern életformánkból fakadó alváshiány különösen rossz hatással a serdülőkre? Miért lehet a búskomorság gyulladásos bélbetegség tünete? Miért olyan magas az Okinaván élők várható életkora? Miért kell a dohányzó nőknek korai klimaxra számítaniuk?
Az elmúlt évtizedekben rengeteg új ismeretre tettünk szert a szervezetünk élettani folyamatait szabályozó hormonokról, illetve arról, hogy ezek működési zavarai hogyan hatnak testi és mentális jóllétünkre, sőt olykor viselkedésünkre és személyiségünkre is. A szélesebb nyilvánosságban azonban továbbra is sok féligazság és téveszme kering, miközben számos meglepő és lényeges felismerés mindmáig nem épült be a köztudatba. Max Nieuwdorp endokrinológus a téma élenjáró kutatójaként számos tudományos felfedezést és esetleírást felvonultatva, színes és érthető stílusban kalauzolja el az olvasót hormonrendszerünk láthatatlan mechanizmusai között. A kötetbe itt beleolvashatsz.
(Science Alert, fotó: My Profit Tutor / Unsplash)