Vladimir Nabokov 1955-ös műve, a Lolita megjelenése óta rengeteg kritikát kapott. Nabokov írói hangjának egyedisége tagadhatatlan – ahogy az is, hogy karaktereit lenyűgöző mélységben tárta fel. Ugyanakkor az a szándékoltan provokatív döntés, hogy egy pedofil férfi szemszögéből írta meg egy tizenkét éves kislány elrablásának és megerőszakolásának történetét, sok olvasó számára elfogadhatatlannak bizonyult.
A Lolita cselekményének szörnyűségét tovább növelheti, ha kiderül, hogy valós események inspirálták. Márpedig pontosan ezt állítja Sarah Weinman: a kanadai true crime író 2018-ban megjelent The Real Lolita (Az igazi Lolita) című könyvében amellett érvel, hogy Nabokov regényének alapjául Sally Horner 1948-as elrablása szolgált.
Lolita története
A Lolita főszereplője egy Humbert Humbert álnéven író férfi, a francia irodalom professzora. A könyv a börtönbe került Humbert visszaemlékezése: a férfi hosszasan ír a tizenkét éves Dolores Haze – Lo vagy Lolita – iránti megszállottságáról, és arról, hogyan vált a kislány mostohaapjává, majd hogyan rabolta el és erőszakolta meg őt. A visszaemlékezésben feltűnik egy másik ragadozó, Clare Quilty alakja is, aki Humbert riválisa lesz, és a történet egy pontján elrabolja Humberttől Lolitát.
Bár a könyvet sokan adaptálhatatlannak tartották – nagy részben a pedofília témája miatt –,
Stanley Kubrick és Adrian Lyne is filmre vitték.
Kubrick filmje hatalmas sikert aratott, 1962-ben elnyerte a legjobb adaptációért járó Oscart.
Sally Horner, az igazi Lolita
Az igazi Lolita állítása szerint Nabokov könyvét a múlt század közepén elkövetett borzalmas bűncselekmény inspirálta. A tizenegy éves Sally Hornert 1948-ban rabolta el Frank La Salle, egy ötvenes éveiben járó szerelő. Bár La Salle többször is szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban szexuális bűncselekmények miatt, a férfi teljes szabadságot élvezett, amikor elhagyta második feleségét és lányát, hogy nyugat felé induljon egy elrabolt kislánnyal.
Sally Horner majdnem két évig volt La Salle fogságában.
1949-ben egy dallasi lakókocsiparkban telepedtek le, és La Salle álnéven iskolába küldte a lányt. Ez a döntés hozzájárult Sally megmeneküléséhez: hosszas vívdódás után megosztotta a történetét egy iskolai barátjával és egy szomszéddal.
La Salle-t végül Kaliforniában sikerült kézre keríteni; legalább harminc év börtönre ítélték. Sally Horner 1950 áprilisában, huszonkét hónap fogság után jutott vissza anyjához. A tragédia azonban nem ért véget: Sally két évvel később meghalt egy autóbalesetben.
Ugyan a Lolita cselekménye sokban eltér Sally Horner történetétől, közös szál a fogvatartás módja: más bűncselekményektől eltérő módon La Salle ahelyett, hogy bezárta volna Sallyt, arra kényszerítette, hogy vele tartson, ahogy átszelte az Egyesült Államokat – pontosan, ahogy Humbert teszi a Lolitában.
A bűntény így tulajdonképpen a nyilvánosság előtt történt,
ennek ellenére hosszas hónapoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy bármilyen következménye legyen. Továbbá, mutat rá Weinman, az sem lehet véletlen, hogy Lolita és Sally ugyanabban az évben, 1952-ben hunytak el.
(Far Out)
