David Foster Wallace a Federer-élményről írt elképesztő esszét

David Foster Wallace a Federer-élményről írt elképesztő esszét

A US Open idei döntője előtt jelent meg David Foster Wallace rajongással teli esszéje Roger Federerről, pontosabban arról, mi is az a Federer-élmény vagy Federer Momentum. DFW szerint ugyanis a teniszezőt élőben látni „Wimbledon szent pázsitján” szakrális tapasztalat, vallásközeli élmény. A versenysport szépségéről, eksztázisról, testről és a királydrámákba illő pillanatokról szóló írását az 1749-en lehet elolvasni Sipos Balázs fordításában.

Könyves Magazin | 2020. szeptember 14. |

Bár a sporteseményeket ritkán elemzik irodalmárok, David Foster Wallace, a Végtelen tréfa szerzője egy elképesztően nagyszabású és átgondolt esszét írt a Federer-élményről, és ennek kapcsán a sport szépségéről, a drámai pillanatok és a tehetség erejéről, a versenyek militáns retorikájáról és az ezzel szemben álló szinte vallási élményről, amit egy igazán jó mérkőzés tud nyújtani.

Esszéje az 1749 oldalon jelent meg magyarul a US Open döntőjére időzítve, Sipos Balázs fordításában. Többek közt ilyen és ehhez hasonló gondolatokat találunk benne:

„A szépség nem célja a versenysportoknak, de a magas szinten űzött sport kiemelt terepe az emberi szépség kifejeződésének. A két dolog, durva hasonlattal, úgy passzol egymáshoz, mint a bátorság a háborúhoz.”

„Az idei Wimbledon-döntőben megvan a bosszúnarratíva, a király-versus-királygyilkos bonyodalom, a két élesen elütő karakter. Dél-Európa macsó szenvedélye Észak szofisztikált sebészi műérzéke ellen. Apollón és Dionüszosz. Szike és bárd. Jobbkezes és balos. Világelső és -második.”

„Egyvalami biztos nem igaz rá: nem közvetíthető.  Legalábbis teljes egészében nem. A tévétenisznek vannak előnyei, ám ezek az előnyök hátrányokkal járnak, és ezek közt a legfőbb egyfajta illuzórikus intimitás.”

„A metafizikai magyarázat úgy szól, hogy Roger Federer azon ritka, félistenszerű sportolók egyike, akikre szemlátomást nem vonatkoznak, legalábbis részben nem, a fizika bizonyos törvényei.”

Olvassátok el a teljes írást ITT.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Elég vagy ehhez, olvasó? - David Foster Wallace és az Infinite Jest

...
Összekötve

Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

Végtelen tréfa olvasóklub indul Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal. X-generáció Ulysseseként is emlegetett remekműről, ennek aktualitásáról, az együtt olvasás jelentőségéről, és a könyvklubbal szembeni elvárásaikról is meséltek a szervezők.

...
Nagy

Javaslatok a Végtelen tréfa olvasásához

David Foster Wallace kultkönyvének magyar nyelvű kiadásával egy fontos cím került le a Könyvek, Amiket Már Magyarul Is Nagyon Olvasnánk listájáról. A Végtelen tréfa könyvtárgyként sem utolsó (picivel több, mint ezer oldal), és akkor még az olvasásáról nem is beszéltünk (Ha többet szeretnétek megtudni az íróról és persze a könyvéről, akkor legelőször is ezt a nagy portrécikkünket ajánljuk!). Így aztán az őszi Könyves Magazin összeállításakor arra gondoltunk, hasznos lehet egy útmutató annak, aki most vágna bele, és hát ki más ismerné jobban a regényt, mint a két fordító, akik éveket töltöttek David Foster Wallace szövegdzsungelében (ITT bele is tudtok olvasni). Alább Kemény Lili és Sipos Balázs olvasási jó tanácsait olvashatjátok, aki pedig személyesen is meghallgatná őket, annak november 26-án a TRIP-en a helye, ahol Valuska László faggatja őket, ahogy a Jelenkor igazgatóját, Sárközy Bencét is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.