David Foster Wallace a Federer-élményről írt elképesztő esszét

David Foster Wallace a Federer-élményről írt elképesztő esszét

A US Open idei döntője előtt jelent meg David Foster Wallace rajongással teli esszéje Roger Federerről, pontosabban arról, mi is az a Federer-élmény vagy Federer Momentum. DFW szerint ugyanis a teniszezőt élőben látni „Wimbledon szent pázsitján” szakrális tapasztalat, vallásközeli élmény. A versenysport szépségéről, eksztázisról, testről és a királydrámákba illő pillanatokról szóló írását az 1749-en lehet elolvasni Sipos Balázs fordításában.

Könyves Magazin | 2020. szeptember 14. |

Bár a sporteseményeket ritkán elemzik irodalmárok, David Foster Wallace, a Végtelen tréfa szerzője egy elképesztően nagyszabású és átgondolt esszét írt a Federer-élményről, és ennek kapcsán a sport szépségéről, a drámai pillanatok és a tehetség erejéről, a versenyek militáns retorikájáról és az ezzel szemben álló szinte vallási élményről, amit egy igazán jó mérkőzés tud nyújtani.

Esszéje az 1749 oldalon jelent meg magyarul a US Open döntőjére időzítve, Sipos Balázs fordításában. Többek közt ilyen és ehhez hasonló gondolatokat találunk benne:

„A szépség nem célja a versenysportoknak, de a magas szinten űzött sport kiemelt terepe az emberi szépség kifejeződésének. A két dolog, durva hasonlattal, úgy passzol egymáshoz, mint a bátorság a háborúhoz.”

„Az idei Wimbledon-döntőben megvan a bosszúnarratíva, a király-versus-királygyilkos bonyodalom, a két élesen elütő karakter. Dél-Európa macsó szenvedélye Észak szofisztikált sebészi műérzéke ellen. Apollón és Dionüszosz. Szike és bárd. Jobbkezes és balos. Világelső és -második.”

„Egyvalami biztos nem igaz rá: nem közvetíthető.  Legalábbis teljes egészében nem. A tévétenisznek vannak előnyei, ám ezek az előnyök hátrányokkal járnak, és ezek közt a legfőbb egyfajta illuzórikus intimitás.”

„A metafizikai magyarázat úgy szól, hogy Roger Federer azon ritka, félistenszerű sportolók egyike, akikre szemlátomást nem vonatkoznak, legalábbis részben nem, a fizika bizonyos törvényei.”

Olvassátok el a teljes írást ITT.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Elég vagy ehhez, olvasó? - David Foster Wallace és az Infinite Jest

...
Összekötve

Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

Végtelen tréfa olvasóklub indul Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal. X-generáció Ulysseseként is emlegetett remekműről, ennek aktualitásáról, az együtt olvasás jelentőségéről, és a könyvklubbal szembeni elvárásaikról is meséltek a szervezők.

...
Nagy

Javaslatok a Végtelen tréfa olvasásához

David Foster Wallace kultkönyvének magyar nyelvű kiadásával egy fontos cím került le a Könyvek, Amiket Már Magyarul Is Nagyon Olvasnánk listájáról. A Végtelen tréfa könyvtárgyként sem utolsó (picivel több, mint ezer oldal), és akkor még az olvasásáról nem is beszéltünk (Ha többet szeretnétek megtudni az íróról és persze a könyvéről, akkor legelőször is ezt a nagy portrécikkünket ajánljuk!). Így aztán az őszi Könyves Magazin összeállításakor arra gondoltunk, hasznos lehet egy útmutató annak, aki most vágna bele, és hát ki más ismerné jobban a regényt, mint a két fordító, akik éveket töltöttek David Foster Wallace szövegdzsungelében (ITT bele is tudtok olvasni). Alább Kemény Lili és Sipos Balázs olvasási jó tanácsait olvashatjátok, aki pedig személyesen is meghallgatná őket, annak november 26-án a TRIP-en a helye, ahol Valuska László faggatja őket, ahogy a Jelenkor igazgatóját, Sárközy Bencét is.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast.