David Foster Wallace a Federer-élményről írt elképesztő esszét

David Foster Wallace a Federer-élményről írt elképesztő esszét

A US Open idei döntője előtt jelent meg David Foster Wallace rajongással teli esszéje Roger Federerről, pontosabban arról, mi is az a Federer-élmény vagy Federer Momentum. DFW szerint ugyanis a teniszezőt élőben látni „Wimbledon szent pázsitján” szakrális tapasztalat, vallásközeli élmény. A versenysport szépségéről, eksztázisról, testről és a királydrámákba illő pillanatokról szóló írását az 1749-en lehet elolvasni Sipos Balázs fordításában.

Könyves Magazin | 2020. szeptember 14. |

Bár a sporteseményeket ritkán elemzik irodalmárok, David Foster Wallace, a Végtelen tréfa szerzője egy elképesztően nagyszabású és átgondolt esszét írt a Federer-élményről, és ennek kapcsán a sport szépségéről, a drámai pillanatok és a tehetség erejéről, a versenyek militáns retorikájáról és az ezzel szemben álló szinte vallási élményről, amit egy igazán jó mérkőzés tud nyújtani.

Esszéje az 1749 oldalon jelent meg magyarul a US Open döntőjére időzítve, Sipos Balázs fordításában. Többek közt ilyen és ehhez hasonló gondolatokat találunk benne:

„A szépség nem célja a versenysportoknak, de a magas szinten űzött sport kiemelt terepe az emberi szépség kifejeződésének. A két dolog, durva hasonlattal, úgy passzol egymáshoz, mint a bátorság a háborúhoz.”

„Az idei Wimbledon-döntőben megvan a bosszúnarratíva, a király-versus-királygyilkos bonyodalom, a két élesen elütő karakter. Dél-Európa macsó szenvedélye Észak szofisztikált sebészi műérzéke ellen. Apollón és Dionüszosz. Szike és bárd. Jobbkezes és balos. Világelső és -második.”

„Egyvalami biztos nem igaz rá: nem közvetíthető.  Legalábbis teljes egészében nem. A tévétenisznek vannak előnyei, ám ezek az előnyök hátrányokkal járnak, és ezek közt a legfőbb egyfajta illuzórikus intimitás.”

„A metafizikai magyarázat úgy szól, hogy Roger Federer azon ritka, félistenszerű sportolók egyike, akikre szemlátomást nem vonatkoznak, legalábbis részben nem, a fizika bizonyos törvényei.”

Olvassátok el a teljes írást ITT.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Elég vagy ehhez, olvasó? - David Foster Wallace és az Infinite Jest

...
Összekötve

Ez a különleges helyzet maga a Végtelen tréfa - Összekötve Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal

Végtelen tréfa olvasóklub indul Sipos Balázzsal és Gulyás Mártonnal. X-generáció Ulysseseként is emlegetett remekműről, ennek aktualitásáról, az együtt olvasás jelentőségéről, és a könyvklubbal szembeni elvárásaikról is meséltek a szervezők.

...
Nagy

Javaslatok a Végtelen tréfa olvasásához

David Foster Wallace kultkönyvének magyar nyelvű kiadásával egy fontos cím került le a Könyvek, Amiket Már Magyarul Is Nagyon Olvasnánk listájáról. A Végtelen tréfa könyvtárgyként sem utolsó (picivel több, mint ezer oldal), és akkor még az olvasásáról nem is beszéltünk (Ha többet szeretnétek megtudni az íróról és persze a könyvéről, akkor legelőször is ezt a nagy portrécikkünket ajánljuk!). Így aztán az őszi Könyves Magazin összeállításakor arra gondoltunk, hasznos lehet egy útmutató annak, aki most vágna bele, és hát ki más ismerné jobban a regényt, mint a két fordító, akik éveket töltöttek David Foster Wallace szövegdzsungelében (ITT bele is tudtok olvasni). Alább Kemény Lili és Sipos Balázs olvasási jó tanácsait olvashatjátok, aki pedig személyesen is meghallgatná őket, annak november 26-án a TRIP-en a helye, ahol Valuska László faggatja őket, ahogy a Jelenkor igazgatóját, Sárközy Bencét is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni.