Iglódi Csaba: Eluralkodott rajtam a mesevágy

Iglódi Csaba: Eluralkodott rajtam a mesevágy

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Ahogy mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám, Bánhidi Lilla, Török Ábel és Gleb Anitta után most Iglódi Csaba mutatkozik be, és mesél az olvasói visszajelzésekről, családregényének tempójáról és első olvasmányélményéről is. 

ko | 2023. szeptember 14. |
iglódi csaba
Dreher-szimfónia - Komlótól a koronáig
Athenaeum, 2023, 429 oldal
Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Amíg eljutottam addig a döntésig, hogy belevágok, ez zakatolt a fejemben: „Jegyezze meg jól, fiatal úr, hogy az írás az olvasással kezdődik!” Boldogult újságírókoromban adta útravalóul egy legendás szerkesztő, én pedig igyekeztem megfelelni a tanításának. Évtizedekig csak olvastam. Szó, ami szó, elég sok év eltelt, mire életem első ilyen terjedelmű és összetettségű írására mertem adni a fejem. 

Azon az éjszakán, amikor végre nekifogtam a családregényemnek, a kétely helyét egyetlen pillanat alatt átvette a bizonyossággal vegyes elszánás.

Eluralkodott rajtam a mesevágy. Imádtam, ahogyan a szereplők beköltöztek az életembe (vagy én az övékbe?), együtt lépkedünk Bécs utcáin, hánykolódunk a Hallstatti-tavon, menekülünk az istállót nyaldosó lángok elől. Csábítunk, szeretünk, teremtünk és temetünk. Élünk a mindennapokban, miközben 150 évet járunk be képzeletben és valóságosan is.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Ha a műfajra gondolok (családregény), akkor a későbbi szerkesztőmet, Csapody Kingát kell említenem. Ha a témára (Dreher család), akkor Békefi Gábort, a Dreher Sörgyárak mai vezérigazgatóját, aki megismertetett az apró schwechati sörfőzdéből felfoghatatlan méretű birodalmat építő család négy generációjával.

Beleszerettem a sváb gyökerekkel rendelkező, osztrákká lett család történetébe.

Azt éreztem, hogy velük együtt és rajtuk keresztül meg tudom mutatni az olvasóknak, hogy az üzleti történetekben is lehet romantika, vagy érzékeltethetem, hogy egy férfiak által dominált világban is kulcsszerepet játszhatnak a nők. Elmesélhetem a vállalati döntések összetettségét éppen úgy, mint azt, hogy miért botlottak a férfiak, és hogyan jut el odáig egy családfő, hogy beperelje a fiát – tékozlásért.

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani
A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Tovább olvasok

Mit vártál az első könyvedtől?

Világhírt – mondhatnám viccesen, de ha azt nem is, egy másfajta ismertséget magamnak, s egy letehetetlen regényt az olvasóknak. Én eddig inkább a színfalak mögött éltem, újságíróként, tanácsadóként, háttéremberként. Most előrébb léptem, hogy „látva lássanak”. Vállalva a kockázatát és vágyva az áldásait. Olyan könyvet akartam letenni az asztalra, amelyik kinézetével és tartalmával egyként kiköveteli a helyét a családi könyvtárak „kedvenc” szekciójában, s amit jó szívvel ajánlanak azoknak, akik még nem kaptak hírt róla.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Bár szerzői szándékom volt, hogy a szöveg ritmusa kövesse a közben gyorsuló világot,

lehet, hogy mégis inkább két részben adnám ki, ezzel is lehetőséget adva, hogy mindegyik generáció ugyanakkora figyelmet kapjon, és így visszacsempészhetnék rengeteg olyan epizódot is, amit fájó szívvel hagytam a jegyzetek között. És biztosan találnék olyan mondatokat is, amelyekkel szigorúbban kellett volna bánnom.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A szerkesztőm véleményét kértem leginkább, de rajta kívül is voltak néhányan, akik a teljes alkotási folyamatban elkísértek. (Egyenként köszönetet is mondok nekik a könyv végén.) Értékes segítség volt, hogy a történelmi hűség érdekében egy történész-múzeológus szakmai megfontolásokat is a figyelmembe ajánlott.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Ha lehet, négyet említek, mert nem tudok sorrendet felállítani közöttük. Az első: többen szóvá tették, hogy amikor a feléhez jutottak, kényszerítették magukat arra, hogy csak egy-egy fejezetet olvassanak el naponta, így biztosítva azt, hogy sokáig tartson az élvezet. A második ennek éppen az ellenkezője: ő egyetlen „ülésben” jutott el az első oldaltól az utolsóig, nem tudta letenni. Tőle tudom, hogy kb. 17 óra kell ahhoz, hogy valaki a végére jusson. A harmadik pedig az az üzenet, amelyik tudatta: ezzel a regénnyel megvettem őt, és már ki is hagyta a következő könyvemnek a helyet a könyvespolcán. A negyedig egy Haggenmacher-leszármazott (Dreher Jenő egy Haggenmacher lányt vett feleségül a XIX. század végén) levele volt, aki azt írta,

a könyvből éppen az a világ köszön vissza, mint amit ő a családi emlékezetből, az elbeszélésekből és a levelekből megismert.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Jules Verne Sándor Mátyása, azt hiszem, de elég régen volt. A titkosírással írt levél jut eszembe elsőként, meg az, hogy abban az apró lakásban, amelyben felnőttem, egy vakablak mélyedésében kapott helyett a könyvespolc. Onnan vettem elő többször is a vaskos kötetet, mert azt a történetet nem lehetett csak egyszer elolvasni. Édesanyám, akinek ajánlottam az első regényemet, ma is abban a szobában lakik, így a Dreher-szimfónia most már Sándor gróf szomszédja azon a bizonyos polcon.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Érettségi előtt voltam, amikor elküldtem egy rövid írást az akkori legnépszerűbb ifjúsági rádióműsor, az Ötödik sebesség novellapályázatára.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című könyve jut eszembe a közelmúltból. Olvasóként nem hagyott elkalandozni, szinte faltam. Izgalmasan fűzte össze a múltat a jelennel, szőtte a történetet, és hozta hozzám (is) közel a szereplőket. Új kötetét is megvettem már, mert az elsővel rajongóvá tett.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Gleb Anitta: Írásba emeltem konkrét vizuális elemeket

A kilencedik Margó-díj rövidlistásainak bemutatkozó interjú közül most Gleb Anittáét tesszük közzé, aki Pálok című kötetével került a legjobb tízbe.

...
Nagy

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Török Ábel az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról is mesél.

...
Nagy

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

...
Zöld

Milyen szülő a bántalmazó férfi? Könyv anyáknak, hogy segíthessenek a gyerekeiknek és maguknak

...
Zöld

Boldogok a sajtkészítők! - A legrégebbi brit sajtos könyvet publikálták online

...
Zöld

Igaz történet a falkavezérről, amit a kedvessége is hozzásegített a diadalhoz

...
Zöld

Radioaktív sok európai vaddisznó a korábbi atomrobbantások miatt

...
Zöld

Vlad Dracul véres könnyeket sírhatott egy új kutatás szerint