Gleb Anitta: Írásba emeltem konkrét vizuális elemeket

Gleb Anitta: Írásba emeltem konkrét vizuális elemeket

Idén kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám, Bánhidi Lilla és Török Ábel után most Gleb Anitta mutatkozik be, és mesél kép és szöveg viszonyáról, fiktív olvasókról és a kötet bemutatójáról.

Nyitókép: Magérusz Anna

ko | 2023. szeptember 13. |
gleb anitta
Pálok
Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2023, 98 oldal
Gleb Anitta: Pálok könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Mindig is érdekelt a kép és a szöveg játéka, több grafikai és fotós projektemben kísérleteztem ezzel, de ez volt az első alkalom, hogy az írásba emeljek konkrét vizuális elemeket. Azt gondolom, hogy fontos a sorrend, hogy valamelyik médium domináljon. A Pálok abból a szempontból volt rendhagyó a korábbi írásaimhoz képest, hogy

mielőtt egy betűt leírtam volna, már megvolt a fejemben a borító ötlete.

Eredetileg az volt a terv, hogy az illusztrációk növényhatározóként, fejezetenként egy-egy növényt bemutatva jelennek meg. Aztán elkezdtem írni, és ez a koncepció teljesen elveszett, vagy ha jobban belegondolok, a Pálok lettek a növények, akiket szövegesen illusztráltam fejezetenként. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Elmentem az Obiba húsevő növényt venni, mert tele volt a teraszom tigrisszúnyogokkal, és attól féltem ebbe fogok belehalni. Hazafelé menet született meg a kötet koncepciója, a főszereplő, Pál, a pálma és még a borítóterv ötlete is. 

Mit vártál az első könyvedtől?

Amikor elkezdtem írni, abban reménykedtem, hogy be tudom fejezni, és ez nem öt évembe fog kerülni. Kezdetben csak írásgyakorlatként tekintettem rá, az volt a célkitűzés, hogy minden nap írjak egy picit, ezért is választottam a naplóformátumot. Munka közben nem gondoltam arra, hogy valaha kiadják, és ez jó, mert akkor biztos sokkal unalmasabbra sikerült volna. Mikor már kezdett összeállni a szöveg, titokban elkezdtem reménykedni, hogy kiadják. A fiktív olvasóimat pedig úgy képzeltem el, hogy ülnek a vonaton, néha hangosan felnevetnek, néha pedig pihenésképpen a tájat nézik, hogy elgondolkozzanak azon, mit is olvastak. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Alapvetően nem változtatnék rajta, mert nagyon nehéz lenne újra belehelyezkednem, viszont sok olyan visszajelzést kaptam, hogy olvasták volna még tovább, ezért ha visszamehetnék az időben, talán hosszabbra írnám. Bár amikor abbahagytam az írást, így éreztem kereknek. Egy újranyomás esetén a nyomdai kivitelezésen változtatnék, hogy

kényelmesebb és teljesebb élményt nyújtson az olvasás és az illusztrációk nézegetése. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Az első fejezeteket irodalomban kevésbé jártas barátnőimnek mutattam meg, az ő pozitív visszajelzésük elég löket volt ahhoz, hogy folytassam az írást, és végül a kézirat első verzióját prózakörös barátaimnak mutattam meg. Csak ezután vettem a bátorságot, hogy a FISZ prózaműhelyében is felolvassak pár részletet Tóth-Czifra Júliának és Gerőcs Péternek. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Egy barátnőm azt kérdezte, hogy sokan kérik-e a kötetbemutató óta, hogy megírjam a történetüket, mert ő

szívesen olvasná a saját életét a következő könyvemben. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Talán a Misi Mókus kalandjai. Nem sok emlékem van magáról a könyvről, de az, ahogy olvastam, pontosan a szemem előtt van, ugyanis valamilyen okból kifolyólag az íróasztalom alatt kuporogva tettem ezt. Ez a motívum később az érettségire való felkészülésnél is visszaköszönt, fogalmam sincs, miért.  

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Más művészeti ágban is alkotok és számomra ez örök kérdés. Mi a művészet? Mi az irodalom?  A választ most sem tudom. Azt tudom, hogy 24 évesen kezdtem el tudatosan írni.

Akkor kezdtem el az első szupertitkos könyvemet, amit öt éven át írtam,

és soha senkinek nem mutattam meg. Csak egy-két részletet vittem el - félve - a FISZ prózaműhelyére, ahol Tinkó Máté megkérdezte, hogy volna-e kedvem ahhoz, hogy a FÉLonline-on publikálják. Egészen addig meg sem fordult a fejemben, hogy számomra is lehetséges egy irodalmi magazinban való megjelenés.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Halász Rita Mély levegő című könyve. Nagyon tetszett az elbeszélő hangja, a kötet érzékeny és bensőséges hangulata. A történet egy szakítással kezdődik, ahogy az én könyvemben is, persze ezután a főszereplők teljesen más utat járnak be, de talán ezért tudtam igazán kapcsolódni ehhez a szöveghez. 

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

...
Nagy

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Az idén már kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díjra jelentkezők közül szokás szerint tízen kerültek a rövidlistára. Közülük ez alkalommal Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be. 

...
Nagy

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Török Ábel az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról is mesél.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel  megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Valuska László

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...