Gleb Anitta: Írásba emeltem konkrét vizuális elemeket

Gleb Anitta: Írásba emeltem konkrét vizuális elemeket

Idén kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám, Bánhidi Lilla és Török Ábel után most Gleb Anitta mutatkozik be, és mesél kép és szöveg viszonyáról, fiktív olvasókról és a kötet bemutatójáról.

Nyitókép: Magérusz Anna

ko | 2023. szeptember 13. |
gleb anitta
Pálok
Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 2023, 98 oldal
Gleb Anitta: Pálok könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Mindig is érdekelt a kép és a szöveg játéka, több grafikai és fotós projektemben kísérleteztem ezzel, de ez volt az első alkalom, hogy az írásba emeljek konkrét vizuális elemeket. Azt gondolom, hogy fontos a sorrend, hogy valamelyik médium domináljon. A Pálok abból a szempontból volt rendhagyó a korábbi írásaimhoz képest, hogy

mielőtt egy betűt leírtam volna, már megvolt a fejemben a borító ötlete.

Eredetileg az volt a terv, hogy az illusztrációk növényhatározóként, fejezetenként egy-egy növényt bemutatva jelennek meg. Aztán elkezdtem írni, és ez a koncepció teljesen elveszett, vagy ha jobban belegondolok, a Pálok lettek a növények, akiket szövegesen illusztráltam fejezetenként. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Elmentem az Obiba húsevő növényt venni, mert tele volt a teraszom tigrisszúnyogokkal, és attól féltem ebbe fogok belehalni. Hazafelé menet született meg a kötet koncepciója, a főszereplő, Pál, a pálma és még a borítóterv ötlete is. 

Mit vártál az első könyvedtől?

Amikor elkezdtem írni, abban reménykedtem, hogy be tudom fejezni, és ez nem öt évembe fog kerülni. Kezdetben csak írásgyakorlatként tekintettem rá, az volt a célkitűzés, hogy minden nap írjak egy picit, ezért is választottam a naplóformátumot. Munka közben nem gondoltam arra, hogy valaha kiadják, és ez jó, mert akkor biztos sokkal unalmasabbra sikerült volna. Mikor már kezdett összeállni a szöveg, titokban elkezdtem reménykedni, hogy kiadják. A fiktív olvasóimat pedig úgy képzeltem el, hogy ülnek a vonaton, néha hangosan felnevetnek, néha pedig pihenésképpen a tájat nézik, hogy elgondolkozzanak azon, mit is olvastak. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Alapvetően nem változtatnék rajta, mert nagyon nehéz lenne újra belehelyezkednem, viszont sok olyan visszajelzést kaptam, hogy olvasták volna még tovább, ezért ha visszamehetnék az időben, talán hosszabbra írnám. Bár amikor abbahagytam az írást, így éreztem kereknek. Egy újranyomás esetén a nyomdai kivitelezésen változtatnék, hogy

kényelmesebb és teljesebb élményt nyújtson az olvasás és az illusztrációk nézegetése. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Az első fejezeteket irodalomban kevésbé jártas barátnőimnek mutattam meg, az ő pozitív visszajelzésük elég löket volt ahhoz, hogy folytassam az írást, és végül a kézirat első verzióját prózakörös barátaimnak mutattam meg. Csak ezután vettem a bátorságot, hogy a FISZ prózaműhelyében is felolvassak pár részletet Tóth-Czifra Júliának és Gerőcs Péternek. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Egy barátnőm azt kérdezte, hogy sokan kérik-e a kötetbemutató óta, hogy megírjam a történetüket, mert ő

szívesen olvasná a saját életét a következő könyvemben. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Talán a Misi Mókus kalandjai. Nem sok emlékem van magáról a könyvről, de az, ahogy olvastam, pontosan a szemem előtt van, ugyanis valamilyen okból kifolyólag az íróasztalom alatt kuporogva tettem ezt. Ez a motívum később az érettségire való felkészülésnél is visszaköszönt, fogalmam sincs, miért.  

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Más művészeti ágban is alkotok és számomra ez örök kérdés. Mi a művészet? Mi az irodalom?  A választ most sem tudom. Azt tudom, hogy 24 évesen kezdtem el tudatosan írni.

Akkor kezdtem el az első szupertitkos könyvemet, amit öt éven át írtam,

és soha senkinek nem mutattam meg. Csak egy-két részletet vittem el - félve - a FISZ prózaműhelyére, ahol Tinkó Máté megkérdezte, hogy volna-e kedvem ahhoz, hogy a FÉLonline-on publikálják. Egészen addig meg sem fordult a fejemben, hogy számomra is lehetséges egy irodalmi magazinban való megjelenés.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Halász Rita Mély levegő című könyve. Nagyon tetszett az elbeszélő hangja, a kötet érzékeny és bensőséges hangulata. A történet egy szakítással kezdődik, ahogy az én könyvemben is, persze ezután a főszereplők teljesen más utat járnak be, de talán ezért tudtam igazán kapcsolódni ehhez a szöveghez. 

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

...
Nagy

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Az idén már kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díjra jelentkezők közül szokás szerint tízen kerültek a rövidlistára. Közülük ez alkalommal Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be. 

...
Nagy

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Török Ábel az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról is mesél.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól

Az író a Guardiannek írt véleménycikkben hívta fel a figyelmet az AI szélsebes fejlődésének következményeire.

...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Nagy

A hetvenes évek olvasótáborai szabadpolcok voltak egy puhuló diktatúrában

Hallottál már az olvasótáborokról? Egy egykori táborvezető és az Arcanum segítségével utánajártunk a hetvenes években indult mozgalomnak, és egy egészen különleges, szabadságra nevelő kezdeményezést találtunk.

Szerzőink

...
ko

A kapcsolatok láthatatlan tetoválásokként hagynak örök nyomot Ia Genberg regényében

...
Könyves Magazin

Karrierista nők: divathóbort vagy gazdasági kényszer? [Budapesti nők]

...
hhz

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól

Kiemeltek
...
Kritika

Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe

A karcsú krimi a humor és melankolikus nosztalgia elegye a legagyafúrtabb elméket is próbára tévő kódokról és a múló időről. A végső megoldás a hét könyve.

...
Nagy

Hogyan képzelték el a sárkányokat a különböző mítoszok?

Istenség vagy démon, a víz őrzője vagy lángoló szörnyeteg – a sárkány visszatérő motívum szerte a világon, feladatköre és temperamentuma azonban kultúráról kultúrára változik.

...
Nagy

Alessandro Baricco Budapesten: Az élet egyik célja, hogy elengedjük a félelmeinket

Először járt Budapesten az ünnepelt olasz író, Alessandro Baricco. A beszélgetésen sok minden szóba került a zenétől a mesterséges intelligencián és Nemecsek Ernőn át odáig, hogy régebben jobb volt-e gyereknek lenni, mint ma.

Polc

A háromtest-probléma nyomasztó történelemkönyv a jövőről

...

Szeretnék-e Murakami Haruki szomszédja lenni?

...

A Nagy Svájci: eszelős vágy, hazugságok és a traumaipar görbe tükre

...

Tove Ditlevsen önéletrajzi trilógiája gyógyszerfüggésről, abortuszokról, íróvá válásról mesél

...