Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. Gergő után most Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be, és mesél az íráshoz szükséges szikráról, együttgondolkodásról és kedvenc olvasmányairól.

Nyitókép: Konaka-Kiss Péter

ko | 2023. szeptember 07. |
gaál-nyeste katalin
Bőr - A testünk nem alku tárgya
Parnasszus, 2023, 248 oldal
Gaál-Nyeste Katalin: Bőr könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Az írással sokszor kerülgettük egymást az életemben, hosszabb-rövidebb ideig együttélés is volt belőle, de az összeköltözésünk hét éve történt meg. Azóta gondolom úgy, hogy ez egy folyamat, amelyben írni tanulok. Éppen ezért nem is küldtem el az írásokat direktben folyóiratoknak sem, néhányukról beszéltünk írásszemináriumokon, irodalmi csoportokban, baráti körben. Ezen alkalmakkor alakult olyan helyzet, ahol kérték tőlem az adott szöveget, vagy másikat megjelenésre. Szokatlan érzés volt. A legerősebb tapasztalásom, hogy

végérvényesen megszerettem és megtanultam közben írni, és nem túlgondolni.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát?

Nálam az alkotás hét éve tartó folyamat, így a kötet az ez idő alatt készült szövegekből válogatás. Turczi István, a mentorom finoman jelezte, hogy szerinte ki lehetne adni egy kötetet az írásaimból. Ez volt a közvetlen szikra. A folyamat kezdete azonban egy kiégés-szerű állapot elől való menekülés eredménye, amelyben Vietorisz Szilvia és Szalay Ádám (Sikerkód) támogatásával újra rátaláltunk egymásra az írással, így elmúlt a veszélye annak, hogy tovább rontsam a család átlagéletkorát. A találkozás óta kis kihagyásokkal minden nap írok. Az első nap 2016. április 20-a volt.

Mi adta a kötet alapötletét?

Azt vettem észre a rengeteg nap alatt, hogy bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem, csak egy kicsit a nézőpont változik, ahonnan és ahová nézek. Általában személyekre, testekre, pszichére,

oda, ami belül, a bundánk alatt van.

Munkacímnek gondoltam a Bőrt, azonban amikor említettem a kiadómnak, ő azonnal rávágta, hogy megvette. A kötet vázát adó fejezetcímeket hosszas, a párommal való együttgondolkodás és beszélgetések után találtam meg, majd azokhoz választottam a szövegeimből.

Mit vártál az első könyvedtől?

Semmit. Mindent. Boldogságot. Bizonyosságot. Szabadságot.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem változtatnék semmit. Örülnék, ha sok kiadást megérne, úgy, ahogyan van.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

A kötet összeállításába a párom, Péter véleménye lopakodott be. A kész kötetet szinte egy időben küldtem meg a kiadómnak (Parnasszus), ők pedig továbbküldték a szerkesztőmnek, Fábián Istvánnak (költő, tervező-grafikus), aki a kötet szövegéhez tervezte a gyönyörű borítót. Megküldtem Bartók Imrének, aki a fülszöveget írta, amit szintén imádok, és a képregényíró Lénárd Lászlónak, akivel a borító első verzióját terveztük, hálás vagyok az értő barátságáért.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

A legeslegelső visszajelzés Fábián Istvántól. „Nemigen olvastam még ennyire lélegzetszorító szövegeket,

valóban minden egyes írás elolvasása után erőltetni kell a levegővételt,

a kint és bent világa ilyen mértékű kettétartásának, ugyanakkor szívszorító azonosságának olykor kegyetlen megfogalmazásával nem hiszem, hogy találkoztam volna. Fontos és nagyszerű kötetnek tartom!”

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál?

Az biztos, hogy rendkívül szerencsés vagyok a szüleimmel, rengeteg kötetet vásároltak nekem, amikor én még azt sem tudtam, mekkora jelentősége van a könyveknek. Akkoriban könyvcsomagokat lehetett rendelni, valószínűleg sokaknak voltak ugyanazok a kötetei a szekrények polcain. Közülük két fontos regény van az emlékeimben. A kétéltű ember Alekszandr Beljajevtől és a Szonya professzor Kertész Erzsébettől. Nem tudnám megmondani, melyik volt az első, csak a lenyomatokat tudom magamban felidézni.

Milyen emlékeid vannak róla?

Sokszor olvastam el őket, szinte minden könyvet amúgy is többször. Imádtam az élőlényeket, Az állatok nagy képeskönyve és a Majomtörténetek mellett a szokatlan és ismeretlen világok, történések mindig bekerítettek, és miután szerencsére elég hamar megértettem a matematikát is, azt szerettem volna, ha egész életemben azzal, a biológiával és a magyar nyelvvel foglalkozhatok. Ilyen kombinációval akkor sajnos nem lehetett továbbtanulni.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Nyolcadikos voltam, Anyám volt a címe, a magyartanárunk felolvasta a többi osztályban is, én a bé-be jártam. Azt mondta, hogy híres író, vagy költő leszek, egy darabig hittem is benne. Mérnök lettem, pár hete beszéltem Pappné Marikával, küdtem neki egy tiszteletpéldányt, és nagyon várom a visszajelzését.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Tar Sándor A 6714-es személy című elbeszéléskötete. Tizenegy éves voltam a debütálásakor, negyvenkét év telt el azóta, és csak most találkoztunk.

Földhöz vágott, és oda is szorított.

A kortársaim közül pedig Várnagy Márta Kapuzábé című elbeszéléskötete az, ami sajogtatta a szívemet.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Immáron hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj top10-es körébe került jelölteket. Ezúttal Kecöli K. Gergő mesél alkotói szikráról, szerkesztői szimbiózisról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról. 

...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2023 Margó-díjasa!

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg a legjobb első prózakötetes a Margó-díjat. A nevezettek köre mostanra tízre szűkült; a lista további sorsának alakulása a szakmai zsűri kezében van, a díjazott nevét az októberi Margón hirdetik ki. Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Ezek a könyvek versenyeznek idén a Margó-díjért!

A 2023-as Margó-díj felhívásra 34 nevezés érkezett, közülük választja ki a legjobb tíz kötetet a Könyves Magazin szerkesztősége. Bemutatjuk a pályázó könyveket.

...
Nagy

2024 legjobb könyvei 10-1.

Így olvastunk mi 2024-ben.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Jón Kalman Stefánsson: A költészetre nincsenek hatással az idő törvényei

...
Borbély Zsuzsa

A bolti sorozatgyilkosságoktól a Fenyő-gyilkosságig Doszpot Péterrel

...
Tasi Annabella

A Száz év magány sorozatot akár Márquez is készíthette volna 

Kiemeltek
...
Beleolvasó

A Keleti-blokk titkai a demencia homályába vesznek - Olvass bele Pasi Ilmari Jääskeläinen regényébe!

Milyen titkokat rejtegetett a nemzetközi karriert befutó pszichoterapeuta édesanya?

...
Podcast

Visky András: A gyermekeink tartottak életben bennünket (Podcast)

Elérkeztünk Ott Anna szülőségről szóló podcastjának utolsó részéhez: ezúttal Visky András írót kérdeztük.

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!

A hét könyve
Kritika
Grecsó Krisztián családtörténetében háborúk dúlnak a szabadságért
...
Nagy

A Mozgókép 2024 legjobb könyve: a film akkor is forog, ha nácik diktálnak és táborokból hozzák a statisztákat

Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.