Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Idén kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Kecöli K. Gergő mesél alkotói szikráról, szerkesztői szimbiózisról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról.

Nyitókép: Merész Márton/Énbudapestem

ro | 2023. szeptember 06. |

kecöli k. gergő
Könnyű álmok utcája
Kalligram, 2022, 231 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Rájöttem, amennyiben hiteles irodalmat szeretnék írni, lényegében mindent el kell engednem: leszámolni a sallanggal, a könnyítésekkel, a panaszkodással, a társadalmiaskodással, a szociologizálással, a politikával, elégetni a fölösleget, elpusztítani az izmusokat, meghozni a nagy döntéseket, rászánni az időt, a munkát, alárendelni magam a víziónak – és

amikor már vakon repülsz, de kitartasz, akkor hirtelen mindent visszakapsz.

Ez a tapasztalat, hogy nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Kettő szikra volt, ha eltekintünk a folyamatos belső késztetésről. Az egyik érzelmi jellegű: belefutottam egy elsöprő szerelmi élménybe, ami biztosította az alkotói energiákat, az ihletet. 

A másik szikrát ezzel párhuzamosan a szerkesztőm hívása jelentette a Kalligramtól, hogy elfogadták a kéziratot. Mindez akkora motivációt biztosított, hogy végül egy év alatt újraírtam a komplett kötetet. Talán kettő novella „maradt életben” a beküldött változatból. 

A kötet alapötlete, hogy Ernő figuráján keresztül felhasználjam valós kalandjaimat, az úgynevezett rögvalóságot, de olykor megemeljem a történeteket szürreális irányba. A külső és belső történések közötti átmenetek megjelenítése is alapötlet: belső utazás, külső képekkel, ahol néha a hiperrealizmus, néha a fantasztikum győzedelmeskedik. Ezek az alapötletek, de hogy az alapötleteket mi szüli, az már irodalomfilozófiai kérdés. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Áttörést. Írás közben azt, hogy

megtaláljam a saját, mindenkitől megkülönböztethető hangomat,

hogy egyedi atmoszférájú irodalmat hozzak létre, ami szórakoztat és művészi dimenziókat nyit, hogy képes legyek legalább részben megjeleníteni a vízióimat. 

Próbáltam nem eredményekben, díjakban, eladott példányszámban gondolkodni, úgy fogtam fel, és így is volt, hogy a semmiből jövök. A remény persze nem halt meg, sikerre vágytam, de inkább úgy fogalmaznék, hogy igazságra, arra, hogy minél többen értsék a sorokat, még inkább azt, ami a sorok között van. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Nem sokat, ez így volt teljes. Mostani fejjel talán húznék még belőle, talán a novellák sorrendjén is változtatnék. De amit változtatnék, az teljes erővel megjelenik majd a második kötetben. Nincs hiányérzetem. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Toldi Veronikával, a szerkesztőmmel beszéltünk meg mindent, szimbiózisban működtünk, csak rá hallgattam, a végén egy novellámba bele is szőttem a karakterét, hálám jeléül. Finoman, érzékkel irányította a folyamatot, igazi őstehetség. 

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

Egy kedves ismerősöm, aki a sznobok sportjának tartja az irodalmat, sőt, ennél csúnyább dolgokat is gondol, derült égből villámcsapásként posztolta közösségi oldalán, hogy a kötetemet olvasva visszatért benne a remény: talán megváltozik a véleménye az irodalomról, írta.

Ezzel lenyűgözött. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Jack Londontól A vadon szava, vagy Cooper Nagy indiánkönyve. Felragyogott bennem a nagybetűs kaland lehetősége, ezekkel álmodtam. Vagy kutya voltam és széles folyókat úsztam át, vagy a vadnyugaton száguldoztam, miközben lőttek rám. Gyökeresen megváltozott az életem: született bennem valami új, akkor lettem férfi, nyolcévesen. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad? 

Mindig mindent irodalomnak tartottam, amit írtam, utólag jöttem csak rá, hogy nem az volt, hanem irkafirka. Szóval hétévesen olvastam a Micimackó versbetéteit, és annyira megtetszettek, hogy elhatároztam: költő leszek, ez csupa gyönyörűség. Aznap meg is írtam az első verset, meg is mutattam mindenkinek. 

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? 

Ha már Margó-díj, akkor a Holtverseny Totth Benedektől, mert vagy így vagy úgy, de sodor, elvisz, ott vagyok a történetben, amit, vagyis az elragadás, a belefeledkezés élményét nem lehet megszokni. 

Amúgy nyilván rengeteg debütkötetet olvastam életemben, de nem tudom már, kinek melyik az első. Ha magyarok, akkor még Hazaitól a Cukor kékség, ami beugrik, vagy Hajnóczytól A fűtő. Azonnal megéreztem bennük a nagyságot.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2023 Margó-díjasa!

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg a legjobb első prózakötetes a Margó-díjat. A nevezettek köre mostanra tízre szűkült; a lista további sorsának alakulása a szakmai zsűri kezében van, a díjazott nevét az októberi Margón hirdetik ki. Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Nagy

Ezek a könyvek versenyeznek idén a Margó-díjért!

A 2023-as Margó-díj felhívásra 34 nevezés érkezett, közülük választja ki a legjobb tíz kötetet a Könyves Magazin szerkesztősége. Bemutatjuk a pályázó könyveket.

...
Hírek

Szerbül is megjelenik Szöllősi Mátyás Margó-díjas könyve

A 2017-ben Margó-díjat nyert Szöllősi Mátyás-kötet, a Váltóáram immár szerb nyelven is olvasható. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Zöld

Krausz Ferenc fizikus is Nobel-díjat kapott!

...
Hírek

John Scalzi: Szabados Áginak nem kell bocsánatot kérnie tőlem

...
Hírek

Filléres zsebkönyvként gondolta újra a kedvenc filmjeit egy grafikus

...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Gyerekirodalom

A gyerekek két kalandor madárral fedezhetik fel Szeged titkait

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie