A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Ruff Orsolya | 2023. május 25. |
Iglódi Csaba
Dreher-szimfónia
Athenaeum Kiadó, 2023, 429 oldal
-

A dinasztiaalapító Franz Anton Drehert, ha ma élne, akkor valószínűleg startup-vállalkozóként jellemezné a szaksajtó. Volt egy ötlete, és hitt benne annyira, hogy minden pénzét a vállalkozása elindításába fektesse. Pontosabban a felesége hozományát, a lényegen viszont ez nem változtatott. A német származású Franz Anton még az apjától tanulta a sörfőzés csínját-bínját, az otthoni kereteket viszont szűknek érezte, és végül Ausztriában csinálta meg a szerencséjét azzal, hogy először kibérelte, majd később megvette a klein-schwechati sörfőzdét. Az alapokat tehát ő fektette le, örököse viszont az első házasságából nem született. Már hetvenöt éves volt, amikor megszületett fia, a később Sörkirályként emlegetett Antal.

-

A léptékváltás egyértelműen a második generáció életében következett el, amikor is a főzdéből a kor legújabb technológiai újításait felhasználva Dreher Antal gyárat épített ki. Ő volt az, aki fiatalkorában külföldi tanulmányutakon szívta magába a tudást – elutazott Angliába is, ahol a sörgyárakat állítólag egy preparált sétapálcával látogatta végig, aminek üreges belsejébe rejtette titokban a sörélesztőt. Dr. Török Róbert, a Dreher Söripari Emléktár művészeti vezetője és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója utóbb egy tárlatvezetésen ezt valószínűtlennek nevezte, pontosan azért, mert ezek a minták nagyon érzékenyek, tehát kicsi az esélye, hogy később elemezgetni, hasznosítani lehetett volna őket. Mindenesetre Dreher Antal nevéhez fűződik egy új sörtípus, az ászoksör kifejlesztése, ami hamar népszerű lett, ez pedig

óriási vagyonhoz juttatta a Sörkirályt.

Aki az ausztriai érdekeltségein túl akkor már Magyarországban is üzleti potenciált látott. Az ország éppen maga mögött hagyta a Bach-korszakot, a kiegyezés még nem történt meg, Dreher Antal viszont felismerte, hogy az ország ugrásszerű fejlődés előtt áll. 1862-ben vette meg a kőbányai sörfőzdét, 1863-ban bekövetkezett váratlan halála miatt viszont a tervek megvalósítása fiára maradt.

Ifjabb Dreher Antal az apja halálakor még csak 14 éves volt, a cég szerencséjére viszont apja olyan szakemberekkel vette körül magát, akiknek személye biztosította a folytonosságot. Ráadásul a kulcsszereplők egy része a családhoz tartozott – köztük is az egyik legfontosabb Aich Ferenc (az idősebb Dreher sógora), aki a sörgyár vezetőjeként gondoskodott arról, hogy a családfő halála után is flottul menjenek a céges ügyek. A harmadik generáció alatt köszöntött be talán az igazi aranykor: az ifjabb Dreher a terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, de nem zárkózott el az innovatív megoldások elől sem. A negyedik generációból a magyar ágazatot Jenő vitte tovább, aki egy másik ipardinasztia, a Haggenmacher család egyik leszármazottját vette el. A Drehereknek ekkor már hatalmas birtokai, kastélyai voltak (köztük a martonvásári Brunszvik-kastély), de híresek voltak a versenylovaikról is – viszont nemcsak üzleti és társadalmi sikereik miatt kerültek reflektorfénybe, hiszen, mint minden valamirevaló családnak, a Drehereknek is megvolt a maguk fekete báránya, az utóbb tragikus autóbalesetet szenvedett Tivadar személyében. Mindenesetre Dreher Jenőt a leggazdagabb magyarok között tartották számon, a családi cégtörténet végére ugyanakkor az 1948-as államosítás tett pontot, a családfő pedig a rákövetkező évben elszegényedve halt meg.

-

Mindez csak zanzája a Dreherek történetének, és regényében Iglódi Csaba sem törekedett arra, hogy minden részletében kibontsa a szövevényes családi históriát, a fókusz így azokon a szereplőkön és momentumokon van, akik és amelyek hangsúlyosan alakították, befolyásolták a família és a vállalkozás sorsának alakulását. A szerző korábban újságíróként, szerkesztőként, lap- és könyvkiadóként dolgozott, most vezetői tanácsadó, és a vállalati háttér érződik is a köteten. A magánéleti szálak mellett legalább akkora hangsúlyt kap mindaz, amivel a cégalapítás, a rizikóvállalás, a válságmenedzsment, a birodalom- és céges dinasztiaépítés jár. A Drehereknek mindegyikből kijutott; ahogy a margós könyvbemutatón is elhangzott, ebben az esetben ugyanis egy olyan családi vállalkozásról beszélünk, ahol az alapítást követően az osztrák államcsőd, az egymást követő forradalmak, a háborúk, a járványok, a gazdasági válságok hatásaival is meg kellett birkózniuk a tulajdonosoknak – a családi biznisz pedig ezt is túlélte.

„Ez a történet sokáig folytatódhatott volna, ha nem jön az államosítás”

– ezt már Iglódi Csaba mondta a Margón, ahol arról is beszélt, hogy bár tényeket vett alapul (a Dreher-múzeumtól pedig ehhez rengeteg segítséget kapott), a könyve mégiscsak fikció, és mint ilyen, sok benne a kitalált elem. De nagyon sok minden, ami regényesnek hangozhat, mégsem az – Dreher Jenő egyik lánya például valóban egy lengyel lovászfiúval szökött meg, és nem kitalált elem az sem, hogy a Dreher cégnek Radnóti Miklós írt reklámverset az „őszi sörről” (erről Bíró-Balogh Tamás írt hosszabban a Jelenkorban, a szövegváltozatok pedig elolvashatók a kőbányai Dreher-múzeumban).

-

Iglódi Csaba a Margón (fotó: Valuska Gábor)

A romantikus és realista elemeket keverő regény egyszerre család- és cégtörténet: a sörfőzde a férfiak játszótere, de a háttérben fontos szálakat mozgatnak a nők is. Arról nem is beszélve, ha nincs Anna Hubert meg a hozománya, akkor Franz Anton sem tudott volna szintet lépni és valószínűleg a Dreher név is feledésbe merült volna. A rokoni kapcsolatok amúgy is fontos szövetét jelentik a Dreher-históriának: egy olyan háló, ami nemcsak megtartotta, de ezzel együtt mozgásban is tartotta a családi bizniszt. És éppen azért, mivel a vállalkozást a dinasztikus berendezkedés határozta meg (nem is volt kérdés, hogy apáról fiúra száll), ezért kulcsfontosságú volt az is, hogy ki veszi majd át a céges stafétabotot – illetve lesz-e egyáltalán olyan fiúörökös, aki átveszi. Ez a félelem (más fénytörésben: átok) végigkíséri az egész regényt, és szinte az összes generáció esetében nagy fejfájást okozott. A Dreherek viszont nem azért maradtak fent, mert a végén mindig született egy fiú, aki továbbvitte a nevet, sokkal inkább a kockázatvállalásuk, az innovációra való nyitottságuk (elsők voltak például a hűtésben, a palackozásban), a lehetőségek felismerése és az alkalmazkodás képessége kellett ahhoz, hogy évtizedekig prosperáljanak – a hagyományos sörgyártás mellett így aztán volt, hogy tápszert, csokoládét, brandyt is előállítottak Kőbányán.

Az ő történetükben vastagon benne van a Monarchia és Magyarország története is

– és persze abban is, hogy 1948-ban ez a felívelés megszakadt. A cég története folytatódott tovább, a családé viszont már nem fonódott össze vele. Ahogy Iglódi Csaba is elmondta a bemutatón, az első generációs Drehernek még azért főtt a feje, mert sokáig nem volt kire hagyni a céget, az utolsónak pedig azért, mert már nem volt mit örökül hagyni utódaira. Ez viszont már nem rajtuk múlott.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A család érzékeny ökoszisztéma, mert a kötőanyaga a bizalom

A szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című kötetében olyan családokat mutat be, amik a bomlás különböző szakaszába lépnek. A novellákon mégsem uralkodik el a reménytelenség, mert Mugerli szerint a nehéz helyzetek ugyan fájdalmasak, de nem egyszer előszobái az építő változásoknak is. Ez a hét könyve.

...
Zöld

Bart Dániel: A Brexitet azok csinálták, akik nem akartak komlózott sört inni

Bart Dániel a magyar sörforradalom atyja, a Főzdefeszt alapítója. Az arany folyam című könyvében a sör életrajzírójaként meséli újra a történelmünket: söröző sumérok, tiltakozó angolok és Pest-Buda főzdéi. Interjú.

...
Zöld

Megölt újságíróról és őslakosszakértőről neveztek el két élesztőgombafajt

Dom Phillips brit újságíróról és Bruno Pereira brazil őslakosszakértőről kapta a nevét az a két újonnan megismert faj, amit gyógyászati szempontból is ígéretesnek tartanak a kutatók - írja a Guardian nyomán az MTI. Könyvek (és podcast) hírek mellé.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

Vámos Miklóst vagy a búsképű lovag örököseit néznéd inkább a Városmajorban?

...
Hírek

Hol dolgoznak az írók? 5 író asztala - Valuska Gábor ezekről mesél a Múzeumok Éjszakáján

...
Hírek

21 millió forintért Harry Potter, érdekel?

...
Zöld

Először találtak mikroműanyagot férfiak péniszében

...
Hírek

Ez a 3500 éves egyiptomi nő pont olyan, mint Marge Simpson

...
Nagy

Tüzek és tündérek: ezekkel a könyvekkel hangolódj a nyári napfordulóra

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Spagettit ebédelni medvecukorral – 5 gyerekkönyv apák napjára

Június harmadik vasárnapján ünnepeljük az apák napját, ehhez kapcsolódva válogattunk aranyosabbnál aranyosabb gyerekkönyveket.

...
Gyerekirodalom

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

A háború, amely megváltoztatta Rondót című kötet nagy erejű képek és szimbólumok segítségével próbálja megmutatni a gyerekeknek, mi is az az értelmetlen borzalom, amit háborúnak nevezünk

...
Gyerekirodalom

Egy tini dinoszaurusz maradványait fedezték fel gyerekek – 5 dinós könyvvel

Ritka, hogy a valaha élt egyik legnagyobb dinoszauruszfaj, a T-rex nem kifejlett példányának csontjait találják meg.

Kiemeltek
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

...
Zöld

A dohányzás veszélyeit komolyan vettük, a közösségi média veszélyeit miért nem?

A fiatalok mentális egészsége érdekében figyelmeztető feliratokkal kéne ellátni a közösségi média platformokat – írja az amerikai tiszti főorvos. A hírhez négy könyvet is ajánlunk.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex