A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Ruff Orsolya | 2023. május 25. |
Iglódi Csaba
Dreher-szimfónia
Athenaeum Kiadó, 2023, 429 oldal
-

A dinasztiaalapító Franz Anton Drehert, ha ma élne, akkor valószínűleg startup-vállalkozóként jellemezné a szaksajtó. Volt egy ötlete, és hitt benne annyira, hogy minden pénzét a vállalkozása elindításába fektesse. Pontosabban a felesége hozományát, a lényegen viszont ez nem változtatott. A német származású Franz Anton még az apjától tanulta a sörfőzés csínját-bínját, az otthoni kereteket viszont szűknek érezte, és végül Ausztriában csinálta meg a szerencséjét azzal, hogy először kibérelte, majd később megvette a klein-schwechati sörfőzdét. Az alapokat tehát ő fektette le, örököse viszont az első házasságából nem született. Már hetvenöt éves volt, amikor megszületett fia, a később Sörkirályként emlegetett Antal.

-

A léptékváltás egyértelműen a második generáció életében következett el, amikor is a főzdéből a kor legújabb technológiai újításait felhasználva Dreher Antal gyárat épített ki. Ő volt az, aki fiatalkorában külföldi tanulmányutakon szívta magába a tudást – elutazott Angliába is, ahol a sörgyárakat állítólag egy preparált sétapálcával látogatta végig, aminek üreges belsejébe rejtette titokban a sörélesztőt. Dr. Török Róbert, a Dreher Söripari Emléktár művészeti vezetője és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója utóbb egy tárlatvezetésen ezt valószínűtlennek nevezte, pontosan azért, mert ezek a minták nagyon érzékenyek, tehát kicsi az esélye, hogy később elemezgetni, hasznosítani lehetett volna őket. Mindenesetre Dreher Antal nevéhez fűződik egy új sörtípus, az ászoksör kifejlesztése, ami hamar népszerű lett, ez pedig

óriási vagyonhoz juttatta a Sörkirályt.

Aki az ausztriai érdekeltségein túl akkor már Magyarországban is üzleti potenciált látott. Az ország éppen maga mögött hagyta a Bach-korszakot, a kiegyezés még nem történt meg, Dreher Antal viszont felismerte, hogy az ország ugrásszerű fejlődés előtt áll. 1862-ben vette meg a kőbányai sörfőzdét, 1863-ban bekövetkezett váratlan halála miatt viszont a tervek megvalósítása fiára maradt.

Ifjabb Dreher Antal az apja halálakor még csak 14 éves volt, a cég szerencséjére viszont apja olyan szakemberekkel vette körül magát, akiknek személye biztosította a folytonosságot. Ráadásul a kulcsszereplők egy része a családhoz tartozott – köztük is az egyik legfontosabb Aich Ferenc (az idősebb Dreher sógora), aki a sörgyár vezetőjeként gondoskodott arról, hogy a családfő halála után is flottul menjenek a céges ügyek. A harmadik generáció alatt köszöntött be talán az igazi aranykor: az ifjabb Dreher a terjeszkedésre helyezte a hangsúlyt, de nem zárkózott el az innovatív megoldások elől sem. A negyedik generációból a magyar ágazatot Jenő vitte tovább, aki egy másik ipardinasztia, a Haggenmacher család egyik leszármazottját vette el. A Drehereknek ekkor már hatalmas birtokai, kastélyai voltak (köztük a martonvásári Brunszvik-kastély), de híresek voltak a versenylovaikról is – viszont nemcsak üzleti és társadalmi sikereik miatt kerültek reflektorfénybe, hiszen, mint minden valamirevaló családnak, a Drehereknek is megvolt a maguk fekete báránya, az utóbb tragikus autóbalesetet szenvedett Tivadar személyében. Mindenesetre Dreher Jenőt a leggazdagabb magyarok között tartották számon, a családi cégtörténet végére ugyanakkor az 1948-as államosítás tett pontot, a családfő pedig a rákövetkező évben elszegényedve halt meg.

-

Mindez csak zanzája a Dreherek történetének, és regényében Iglódi Csaba sem törekedett arra, hogy minden részletében kibontsa a szövevényes családi históriát, a fókusz így azokon a szereplőkön és momentumokon van, akik és amelyek hangsúlyosan alakították, befolyásolták a família és a vállalkozás sorsának alakulását. A szerző korábban újságíróként, szerkesztőként, lap- és könyvkiadóként dolgozott, most vezetői tanácsadó, és a vállalati háttér érződik is a köteten. A magánéleti szálak mellett legalább akkora hangsúlyt kap mindaz, amivel a cégalapítás, a rizikóvállalás, a válságmenedzsment, a birodalom- és céges dinasztiaépítés jár. A Drehereknek mindegyikből kijutott; ahogy a margós könyvbemutatón is elhangzott, ebben az esetben ugyanis egy olyan családi vállalkozásról beszélünk, ahol az alapítást követően az osztrák államcsőd, az egymást követő forradalmak, a háborúk, a járványok, a gazdasági válságok hatásaival is meg kellett birkózniuk a tulajdonosoknak – a családi biznisz pedig ezt is túlélte.

„Ez a történet sokáig folytatódhatott volna, ha nem jön az államosítás”

– ezt már Iglódi Csaba mondta a Margón, ahol arról is beszélt, hogy bár tényeket vett alapul (a Dreher-múzeumtól pedig ehhez rengeteg segítséget kapott), a könyve mégiscsak fikció, és mint ilyen, sok benne a kitalált elem. De nagyon sok minden, ami regényesnek hangozhat, mégsem az – Dreher Jenő egyik lánya például valóban egy lengyel lovászfiúval szökött meg, és nem kitalált elem az sem, hogy a Dreher cégnek Radnóti Miklós írt reklámverset az „őszi sörről” (erről Bíró-Balogh Tamás írt hosszabban a Jelenkorban, a szövegváltozatok pedig elolvashatók a kőbányai Dreher-múzeumban).

-

Iglódi Csaba a Margón (fotó: Valuska Gábor)

A romantikus és realista elemeket keverő regény egyszerre család- és cégtörténet: a sörfőzde a férfiak játszótere, de a háttérben fontos szálakat mozgatnak a nők is. Arról nem is beszélve, ha nincs Anna Hubert meg a hozománya, akkor Franz Anton sem tudott volna szintet lépni és valószínűleg a Dreher név is feledésbe merült volna. A rokoni kapcsolatok amúgy is fontos szövetét jelentik a Dreher-históriának: egy olyan háló, ami nemcsak megtartotta, de ezzel együtt mozgásban is tartotta a családi bizniszt. És éppen azért, mivel a vállalkozást a dinasztikus berendezkedés határozta meg (nem is volt kérdés, hogy apáról fiúra száll), ezért kulcsfontosságú volt az is, hogy ki veszi majd át a céges stafétabotot – illetve lesz-e egyáltalán olyan fiúörökös, aki átveszi. Ez a félelem (más fénytörésben: átok) végigkíséri az egész regényt, és szinte az összes generáció esetében nagy fejfájást okozott. A Dreherek viszont nem azért maradtak fent, mert a végén mindig született egy fiú, aki továbbvitte a nevet, sokkal inkább a kockázatvállalásuk, az innovációra való nyitottságuk (elsők voltak például a hűtésben, a palackozásban), a lehetőségek felismerése és az alkalmazkodás képessége kellett ahhoz, hogy évtizedekig prosperáljanak – a hagyományos sörgyártás mellett így aztán volt, hogy tápszert, csokoládét, brandyt is előállítottak Kőbányán.

Az ő történetükben vastagon benne van a Monarchia és Magyarország története is

– és persze abban is, hogy 1948-ban ez a felívelés megszakadt. A cég története folytatódott tovább, a családé viszont már nem fonódott össze vele. Ahogy Iglódi Csaba is elmondta a bemutatón, az első generációs Drehernek még azért főtt a feje, mert sokáig nem volt kire hagyni a céget, az utolsónak pedig azért, mert már nem volt mit örökül hagyni utódaira. Ez viszont már nem rajtuk múlott.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A család érzékeny ökoszisztéma, mert a kötőanyaga a bizalom

A szlovén Anja Mugerli A méhcsalád című kötetében olyan családokat mutat be, amik a bomlás különböző szakaszába lépnek. A novellákon mégsem uralkodik el a reménytelenség, mert Mugerli szerint a nehéz helyzetek ugyan fájdalmasak, de nem egyszer előszobái az építő változásoknak is. Ez a hét könyve.

...
Zöld

Bart Dániel: A Brexitet azok csinálták, akik nem akartak komlózott sört inni

Bart Dániel a magyar sörforradalom atyja, a Főzdefeszt alapítója. Az arany folyam című könyvében a sör életrajzírójaként meséli újra a történelmünket: söröző sumérok, tiltakozó angolok és Pest-Buda főzdéi. Interjú.

...
Zöld

Megölt újságíróról és őslakos szakértőről neveztek el két élesztőgombafajt

Dom Phillips brit újságíróról és Bruno Pereira brazil őslakos szakértőről kapta a nevét az a két újonnan megismert faj, amit gyógyászati szempontból is ígéretesnek tartanak a kutatók - írja a Guardian nyomán az MTI. Könyvek (és podcast) hírek mellé.

Hírek
...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!

...
Hírek

A Monty Python-féle humor már egy 15. századi kéziratban megjelenik

...
Hírek

Az olvasási szabadság védelmében támadnak könyvtárosok egy arkansasi törvényt

...
Hírek

Kiszabadulhat a börtönből a Manson család egykori tagja?

...
Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

...
Nagy

Az utolsó rózsa és a megvakult angyalok – Nyolc izgalmas könyvheti verskötetet ajánlunk

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.