Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

A FOGHÚZÁS

Majdnem az összes fogammal szerencsém volt, azt hiszem. Kipotyogtak.

Nem keltettek feltűnést. A szám, a szervezetem részei voltak egy ideig, aztán egy idő után már nem. Anyám egy kis, vattával kibélelt fehér dobozba gyűjtötte őket. Azt mondta, szép emlékek. Ragaszkodott ahhoz, hogy megtartja mindet. De hát mi értelme van ennek, kérdeztem. Majd később megérted, felelte.

Az utolsóval nem volt egyszerű. Hiába piszkáltam a nyelvemmel vagy az ujjaimmal, nem akart kiesni. Elpanaszoltam anyámnak a gondomat. Semmi baj, egyszer csak kiesik, mondta. Jó, gondoltam.

Gyerekkorunk
Csak még egyszer gyere elő. A résből, hol elbújtál, gyerekkorom.” (Bereményi Géza-Cseh Tamás: Gyerekkorom)

Hegyi Ede tárcasorozata olyan történetek bemutatására törekszik, melyeknek jelentőségét az adott élethelyzetben nem ismerjük fel, csak évekkel később derülhet fény arra, hogy milyen hatással voltak az életünkre. Az őt körülvevő világ eseményeit nem értő, ám azokat megérteni vágyó, azokra szükségszerűen reagáló gyerekek világlátását jelenítik meg.

Egy hétig semmi. Egyre jobban zavart. Beragadt alá a kaja. Akadályozott a fogmosásban. Apám azzal fenyegetett többször is, hogy majd fogóval kihúzzuk, amitől annyira megijedtem, hogy inkább nem hoztam szóba többet. Majd kiesik valahogy, nem számít. 

Csak ne apám oldja meg. És főleg ne fogóval.

Péntekenként a szüleim hamarabb értek haza a munkából, és engem is hamarabb hoztak el az óvodából. Ilyenkor otthon voltunk, és azt tettük, amit minden másik napon. Ment a tévé, nem nézte senki, anyám főzött, mosott vagy mosogatott, apám bütykölt valamit az ebédlőasztalnál ülve, én a szobámban játszottam. Általában legóból építettem valami monumentálisat. Hajót, repülőt, darut, házat, várost. Építkezés közben mindig bezártam a szobám ajtaját. Nem szerettem, ha néznek. És főleg azt nem szerettem, ha apám kitalálta, hogy inkább mást építsünk. Képes volt rendkívül gyorsan elrontani a játékomat.

Aznap hajót építettem. Hatalmas rakodótere volt, rengeteg legókonténer elfért benne. Volt kapitánya is. A félszemű, kampókezű és falábú legókalóz. Tudtam, hogy a kalózok jellemzően nem kereskedőkként ismertek, azonban egy ilyen hatalmas hajó elvezetésének feladatára csakis ezt a rátermett figurát választhattam.

Amikor már majdnem készen voltam, amikor már majdnem a teljes legénység a hajón volt, benyitott apám. Gyere, kitaláltam, hogyan húzzuk ki a fogadat, mondta. Megráztam a fejemet, jelezve, hogy nem szeretném. Nem tudtam megszólalni. Indulás, jelentette ki. Megigazítottam a kapitányt a hajón. Kezébe adtam a kormánykereket.

A bejárati ajtónk nyitva volt. Onnan közvetlenül a folyosóra és a szemben lakó szomszédok ajtajára lehetett látni. Azt hittem, hogy elvisz fogorvoshoz. Vagy akármilyen orvoshoz. Szakemberhez.

Nyisd ki a szád, és maradj nyugodtan, utasított.

Kinyitottam. A bejárati ajtó kilincsére világoskék fonalféle volt erősítve, aminek a másik végét apám a kezembe adta.

Kösd rá a fogadra, mondta. Hogy mi, kérdeztem vissza.

Kösd rá a fogadra a madzagot.

Én nem tudom, mondtam anélkül, hogy megpróbáltam volna. A francokat nem. Kösd csak szépen oda.

Próbálkoztam, de hiába. És nem is akartam, hogy sikerüljön. A nyálamtól elázott a madzag vége. Kivettem a számból, pödörtem egyet rajta, és felé nyújtottam. Dühösen kikapta a kezemből, elkezdett vele a számban kotorászni. Éppen akkor jött haza a szemben lakó család, apa, anya és a három gyerek. Köszöntek. Mi történik, kérdezte az apuka. Fogat húzunk, mondta az enyém. Mosolyogtam, mert tudtam, hogy ilyenkor mosolyogni kell. Már amennyire mosolyogni lehet úgy, hogy az embernek egy másik ember kezével van tele a szája. Szép napot kívántak, bementek a lakásba, és bezárták maguk mögött az ajtót.

Most az a cél, mondta apám, miközben rákötötte végre a madzagot a fogamra, hogy ne mozdulj egyáltalán, csak tartsd magad erősen. Menni fog?

Bólintottam.

Az ajtóhoz állt, a szemembe nézett, majd hatalmas lendülettel becsapta. Nem tartottam magam erősen. Futottam utána. Kinyitotta megint az ajtót. És megint becsapta. És én megint futottam. És még háromszor.

Ez nem fog menni, nem lehet mit kezdeni ezzel a gyerekkel, állapította meg. Kibogoztam a fogamra kötött csomót, és a kezébe nyomtam. Sajnálom, mondtam a földet bámulva.

Leszarom, mondta ő.

Bementem a szobámba. Leültem a legóim mellé. Elemeire szedtem a hajót. Nem maradt más, csak különálló építőkockák halmaza. Mindent beleszórtam a nagy legós dobozomba. A kalózkapitányt tettem el utolsónak.

Amikor szóltak, hogy vacsoraidő van, kimentem ugyan, de nem ettem semmit, csak kakaót ittam. Miután apám befejezte az evést, felállt, és otthagyott minket. Segítettem elpakolni, majd elmentem fürdeni.

Még aznap este fogmosás közben esett ki a fogam. Bele a lefolyóba.

Nem tudtam kiszedni. Megijedtem. Mi lesz, ha keresni fogják? És főleg: mi lesz, ha eldugul?

Megtöröltem a számat, a nappaliba mentem jó éjszakát kívánni, és befeküdtem az ágyamba. Nem lesz semmi baj, nem lesz semmi baj, mondogattam magamban. Nem tudtam elaludni. Azon járt az eszem, hogy hogyan tudnám mégiscsak valahogy kimenteni onnan. Persze nem találtam meg a megoldást.

Amikor anyám megkérdezte pár nappal később, hogy hova lett, azt válaszoltam, nem tudom. Már nem hiányzott a számból. És nem hiányzott a gyűjteményből sem.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Hegyi Ede: Az edzőtábor (2.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart. 

...
Nagy

Hegyi Ede: Az ebéd (1.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart. 

...
Nagy

Hegyi Ede: Meg akartam énekelni azon emberek életét, akiket gátlástalanul kihasználnak

Idén már hatodik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Most Hegyi Ede válaszait olvashatjátok. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok Kiss Judit Ágnes új meséjében.

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...
Szórakozás

Egy botrány természetrajza: jól összerakott történet, mélységek nélkül

Ritkán fordul elő, hogy a befogadó azt érezi: egy történet megfilmesített változata jobban ül, mint a könyv, amiből készült. Az Egy botrány természetrajza (Anathomy of a Scandal) című Netflix-sorozattal alighanem ez a helyzet.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mészöly Miklós alakját ritka pillanatokat rögzítő fotók és emlékek idézik meg

Mészöly Miklós életéről és személyiségről mesél Szávai Géza legújabb kötete, Az élet és Mészöly Miklós, amelyben fényképek és személyes emlékek révén ismerhetjük meg közelebbről az írót. A könyv a tavaly megjelent Az életed, Polcz Alaine párja. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.