Háy János: Röviden a Mamikám szociológiai és lélektani hátteréről

Háy János: Röviden a Mamikám szociológiai és lélektani hátteréről

Tavaly jelent meg Háy János Mamikám című regénye, amelynek elbeszélője egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő (kritikánk ITT, interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk, és az év végi top50-es listánkra is felkerült). Az elmúlt hónapban heves vita alakult ki a könyv körül: a Józsefváros Újságba Kalla Éva írt véleménycikket a könyvről, később Parászka Boróka is csatlakozott a vitához. A Könyves Magazinon Márton Joci roma aktivista írását közöltük a témáról, majd Háy János válaszlevelét adtuk közre. Most Háy János elemzőbb véleménycikkét olvashatjátok a regényről.

Háy János | 2022. február 17. |

A pozitív diszkrimináció terméke vagyok. Olyan világból jövök (határmenti falu, cigány és nemcigány lakosság), ahonnét ma már hírvivők sem, vagy alig érkeznek, mert Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a mobilitás. A jelentős egyetemeken kimutathatatlan az alulról jöttek aránya, a mai végeken élők képzettsége messze alatta marad a nagyapáik és apáik, az én korosztályomhoz tartozók képzettségének. „Ahová estél ott maradsz.” A más, netán jobb életre már születésedkor sincs esély. Az esélyegyenlőség, mint pozitív társadalomépítési elv, megszűnt létezni. Kasztosodás és bemerevedett társadalomstruktúra vesz körül, s mintha mindenki, köztük a döntéshozók is, elfogadnák ezt az állapotot. Holott ez nem állapot. Paloták és viskók, pöffeszkedő gazdagság és nyomor, az egyik oldalon minden (lehetőségben és pénzben is), a másik oldalon jószerével semmi, nem ezért akartuk a változást 1990-ben. 

Márton Joci: Háy János regénye nem a romák hangját képviseli
Márton Joci: Háy János regénye nem a romák hangját képviseli

Tavaly ősszel jelent meg Háy János Mamikám című regénye, amelynek elbeszélője egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő. A könyv tétjéről és hatásáról az utóbbi hetekben komoly vita bontakozott ki, most Márton Joci roma aktivista írását olvashatjátok a Mamikámról.

Tovább olvasok

A Mamikám elbeszélője, a jánka, tipikus szereplője ennek az elhagyatott világnak. Az apa, aki cigányként a falu pékje lett még hisz egy jobb világban, de a halálával megszűnik ez a lehetőség a gyerekei számára. Marad az elhanyagoló anya, akivel nem alakulhat ki valódi kötődés. A világba való beleilleszkedés első lépése az a kötődés, ami gyerek és anya között létrejön. Az anya tenyere, mondhatjuk úgy, belesimogat a világba. A jánka számára ez nem adatik meg. A pozitív érzelmi minták helyett az apa halálát követően rögvest az agresszióval találkozik, és a szexualitással, amire még teljesen felkészületlen. Ezzel találkozik a nevelőapa, az intézeti alkalmazottak és később a nevelőszülők és a szomszédok részéről is. (Félreértés ne essék, nem minden felnőtt viselkedik így, nem minden mélyszegénységben élő embert vesz körül ilyen világ, ahogyan nem csak a mélyszegénységben élők szenvednek anyai szeretethiányban.) Olyan helyen él, amit nem érnek el a felügyeleti szervek. Nincs kihez forduljon, s persze nem is tudja, hogy lehetne, mert mindenkinek az a világ, a világ, amiben van, s ez a világ nincs becsatornázva oda, ahonnét óvás volna várható. Mint többször kifakad, hiába is mondaná, neki nem hinnének, mert ő cigány, de akkor sem hinnének, ha nemcigányként mondaná, mert 

mindig annak van hitele, aki társadalmilag magasabb pozícióban van.

Hisz pontosan tudjuk, hogy csak jogilag van törvény előtti egyenlőség. És azt is tudjuk, hogy a családon belüli erőszak feltárásában iszonyatos hiányosságok vannak. 

A jánka egyetlen kötődése a Mamikám, aki mintaként és szerethető anyaként is a példaképe. Ki akar törni abból a világból, amibe született, de felnőve azt kell tapasztalnia, hogy a kitörés ösvényeit örökösen elállja valami, a társadalmi korlátok, a többségi társadalom nemtörődömsége, ellenségessége, vagy csak a férje (nem cigány), aki naplopó és koloncként lóg a nyakán, vagy a szeretője (nem cigány), aki csak kihasználja, holott ő szeretésre, szerelemre vágyik. Hiányzó érzelmi talapzat, hiányzó képzettség, diszkrimináció és családi alávatettség, körülírtuk a lehetetlent, hogy megint Pilinszkyt idézzem, neki innét kell elrugaszkodnia, és ő megpróbálkozik a lehetetlennel.

Háy János válasza Márton Jocinak a Mamikámról
Háy János válasza Márton Jocinak a Mamikámról

Az utóbbi hetekben heves vita alakult ki Háy János tavaly ősszel megjelent regénye, a Mamikám körül. A Könyves Magazinon Márton Joci roma aktivista írását közöltük a témáról, most Háy János válaszlevelét adjuk közre. 

Tovább olvasok

Az egyetlen érzelmi biztonság számára a Mamika, s amíg ő van, megszelídül számára a világ, s amikor elveszíti végérvényesen bebizonyosul, hogy nincs kiút. A Mamika volt az első és egyetlen biztonság, amit életében megtapasztalhatott, az első minta, amivel érzelmileg azonosulni tudott, s ez a biztonság, ez a minta megszűnt. A könyvben valójában itt történik meg a tragédia. Az, hogy a Mamika halálát a nyakába akarják varrni, logikusan következik abból, amilyen társadalmi helye volt, amely helyen csak a Mamika tudott módosítani. A haláleset felszítja a környezetében az ellenséges és előítéletes hangokat, amit végül a naplopó férj, mint szócső megismétel. Ez az a pont, ahol megtörténik a végső összeomlás. A rendőrségen még tudja tartani magát, a vádakat utánakiabáló parasztokkal szemben még tudja tartani magát, de az, hogy a saját férje olvassa a szemére a vádat, ez már sok volt és megtörténik az, amit nem akart volna soha megtenni, mert volt tapasztalata, hogy milyen intézetben lenni, mégis megtörténik, az elkerülni akart sors lesz a sorsszerűség.

A Mamikám nyelvén feltárul egy világ, amit alig ismerünk

"A Mamikám olyan nézőpontot kínál, amely nemcsak Háy János prózájában új, hanem a kortárs magyar irodalomban is realatíve egyedinek számít" - írtuk a Mamikám recenziójában, amikor a hét könyvévé választottuk. Most itt az alkalom, hogy beleolvass a könyvbe!

Tovább olvasok

A jánka élete számomra a legtragikusabb sorsok egyike, azoknak az embereknek a hangja, akik képtelenek kitörni abból a bugyorból, amibe születtek, akiknek az életéről sokszor csak akkor hallunk, amikor családon belüli erőszakról ír a sajtó. Sokan, akik nem olvasták a könyvet, csak kommenteket látnak, nem tudják, hogy valójában erre a valóságra épül a regény világa, és ezt a valóságot kétségbevonni, a társadalmi gond elfedését jelenti. Ennek a regényvilágnak két nagyon szerethető főhőse van a jánka, aki egyben elbeszélő is, és a Mamika. Két szeretetre vágyó ember, akik egymásban otthonra találnak. Olyan érzelmi történés épül fel, amit oly sokan átélünk, akik szeretetdeficitből akarnak kikapaszkodni. Ez az a folyamat, amihez a legkönnyebb az olvasónak érzelmileg csatlakozni és érintetté válni akkor is, ha a szociológiai háttér nem közvetlen tapasztalat, netán idegenség.

Nem tudom, hány jánka szaladgál még kislányként az elfeledett falvak utcáin, hányan nőttek fel és vesztették el a hitüket, hogy képesek a gyerekeiknek nagyobb szeretetet és jobb minőségű életet biztosítani, nem tudom mennyi közülük a cigány és mennyi a nemcigány, de vétek várni a cselekvéssel, hogy akinek még lehet, legyen jobb élete. 

Van egyéni és közösségi felelősségünk is, cigányoknak és nemcigányoknak, de ez a szándék társadalmi erő híján nem tud megvalósulni.

A társadalmi erőnek és akaratnak sokhelyen, de főleg az oktatásban kell megjelennie, mert ez az egyetlen csatorna, ami még jószerével mindenkit el tud érni az országban. Minőségi és célirányos oktatás kell minden eldugott szegletbe, mondom, akkor is, ha ezt valaki demagógiának tekinti, mert ránk fog ömleni a nemtörődömségünk sara. Úgy hiszem, mindenki azt szeretné, ha kevesebb jánka és több Mamika lenne körülöttünk, ha minden jánkából lehetne mamika.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Háy János válasza Márton Jocinak a Mamikámról

Az utóbbi hetekben heves vita alakult ki Háy János tavaly ősszel megjelent regénye, a Mamikám körül. A Könyves Magazinon Márton Joci roma aktivista írását közöltük a témáról, most Háy János válaszlevelét adjuk közre. 

...
Nagy

Márton Joci: Háy János regénye nem a romák hangját képviseli

Tavaly ősszel jelent meg Háy János Mamikám című regénye, amelynek elbeszélője egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő. A könyv tétjéről és hatásáról az utóbbi hetekben komoly vita bontakozott ki, most Márton Joci roma aktivista írását olvashatjátok a Mamikámról.

...
Podcast

Háy János zsebkendőre írta, majd elégette kamaszkori verseit

Petőfi, a kötelező olvasmányok és az elégetett kamaszkori versek is szóba kerültek a Margó FAKT-on, ahol Háy János volt a vendég. A beszélgetést most bárki visszahallgathatja, mi a legérdekesebb megállapításokat pontokba szedtük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

...
Zöld

Litkai Gergely: A szemetesünk a legjobb tükör, hogy lássuk, min kell változtatnunk // Dobd ki a szemetest!

A Bookline Zöld új podcastjában Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről beszélget Litkai Gergely és Szebenyi Péter, a Klímapolitikai Intézet munkatársa, környezetvédelmi influenszer.

Hírek
...
Hírek

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

...
Hírek

Micimackót, Tandorit és Parti Nagyot posztoltak a költészet napján a művészek

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Hírek

Alekszej Navalnij posztumusz memoárja még idén megjelenik

...
Hírek

Mutatjuk Szép Heléna elrablását egy Pompejiben most feltárt freskón

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

...
Szórakozás

A Bridgerton 3. évadában egy váratlan szerelmi szál borzolja a kedélyeket

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

A hét könyve
Kritika
Anyává válni egy korábbi világ darabokra törését is jelenti
...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

...
Horányi Hanna Zelma

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

...
sa

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

...
Hírek

Az úttörő CIA-ügynök szerint a Bond-filmek borzasztóan ábrázolják a női kémeket

Jonna Mendez önéletrajzában megírta, milyen volt 27 évig titkosügynökként dolgozni és nőként feljebb jutni a ranglétrán, de a Bond-filmek és Hollywood is megkapta a magáét.

...
Nagy

Fehér Renátó: Holdosinál a szégyen leginkább viaskodás [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Fehér Renátó Holdosi József egyik regényéről írt.

...
Nagy

5 könyv, amit valószínűleg nem olvastál, mégis azt mondod, hogy igen

Vannak könyvek, melyek egyebek mellett arról is híresek, hogy sokkal többen vannak, akik úgy tesznek, mintha olvasták volna őket, mint amennyien valójában olvasták. Nézd meg, melyik az az öt, ami egész biztosan közöttük van. 

...
Nagy

Judith Butler: A gender kifejezést világszerte a félelemkeltés eszközeként használják

A genderelmélet egyik megalkotója, Judith Butler eredeti, nagy hatású könyve után 34 évvel újra a genderről írt, ám ezúttal azt vizsgálja, mi lett ebből a kifejezésből olyanok keze között, akik szerint társadalmilag konstruált nemekről beszélni veszélyes.

...
Nagy

Amber Smith bátran ír a traumáról, ami felszabdal egy lányt

Amber Smith debütáló könyve, az Amilyen akkor voltam a nemi erőszak traumájáról ír szívszorító pontossággal.

Olvass!
...
Beleolvasó

A trauma ott mélyül el, amikor anyáddal sem tudsz beszélni arról, mi történt veled – Olvass bele Amber Smith regényébe!

Amber Smith provokatív bemutatkozó regénye feltárja az egyik legsúlyosabb trauma által ejtett mély sebeket, és megmutatja egy fiatal lány erejét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Édes Anna tragikus sorsán cselédek sora osztozott – Olvass bele az Ismeretlen Budapestekbe!

Budapest elfeledett, ismert és ismeretlen titkait, lakói történetét és mindennapjait tárja fel neves történészek sora a kötetben. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Herczeg Ferenc két fontos műve – nézd meg, mit olvasnak a most érettségizők!

Herczeg Ferenc neve a közeledő, megújult érettségi kapcsán kerül elő egyre gyakrabban. Két legfontosabb, a középiskolások számára ajánlott műve a Bizánc című dráma és Nobel-díjra is jelölt kisregény, Az élet kapuja, melybe most bele is olvashatsz!