Bereményi Géza: Móricztól tanultam a legtöbbet az idők színének változásáról

Bereményi Géza önéletírásában, a Magyar Copperfieldben a Teleki tér mellett az egyik fontos helyszín a Fiumei úti sírkert is, ahová gyerekként gyakran látogatott ki az egyik szomszédjával. A friss Libri-díjas író most a Nemzeti Örökség Intézete a Magvető Kiadó irodalmi sétájának második részében (az első vendége Szabó T. Anna volt) látogatott el a temetőbe, hogy meséljen az ott nyugvó hősökről és nagy írókról.

Forgách Kinga | 2021. május 25. |

Szegő János a séta elején elmondta, Bereményi a közelben, a Teleki térnél nőtt fel. Gyerekkorának legtöbb helyszíne azóta eltűnt vagy átalakult, egyedül a Fiumei úti sírkert az, ami ugyanolyan maradt. Bereményi Géza elmesélte, hogy valóban nagyon közel lakott, a Teleki tér 9. alatt nevelkedett a nagyszüleinél. Ott ismerkedett meg egy első világháborús hadirokkanttal, Nagy Zsigmonddal, aki gyakran sétált a temetőben és időnként őt is magával vitte, noha még nagyon kicsi gyerek volt. Nagy Zsigmond, aki eredetileg tökmagárus volt, szerette a történelmet és sorra mutatta meg neki a nevezetességeket a sírkertben, a nagy hősöket, akik ott nyugszanak.

Interjúnk Bereményi Gézával ITT olvasható. A Magyar Copperfieldbe ITT lehet beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit pedig ITT és ITT tudjátok megnézni. 75. születésnapjára öt izgalmas témát is összegyűjtöttünk a Bereményi-mitológiából. 

Az első, akinek „bemutatta” őt a temetőben, Kossuth Lajos volt, akiről rendkívüli tisztelettel beszélt. A mai napig az övé a legnagyobb síremlék a temetőben. Bereményi Géza azt mesélte gyerekként ő is Nagy Zsigmond hódolatát vette át, és ehhez illeszkedett az is, amit az iskolában tanultak. Később azonban előkerült a kérdés, hogy jót tett-e vajon Kossuth vagy elrontott mindet. Példaként egy Tocqueville nevű francia történész, politikus dilemmáját említette. Tocqueville veszélyes embernek tartotta Kossuthot, azt gondolta róla, hogy a korabeli európai állapotokat fel akarta billenteni azzal, hogy az osztrákoknak nekitámadt, holott Nyugat-Európa védve lett volna Oroszországgal szemben, ha megmarad az alkotmányos együttműködés. A Kossuth-mauzóleum bejárása közben Bereményi elmondta azt is, szerinte a hőseink vereségek emberei. Magyarországon a vereségek ünneplése gyakori, de inkább a forradalmak kitörését szoktuk ünnepelni. „Nagyon gyakori a hősök devalválódása, az eddig elhallgatottak hirtelen megdicsőülése. Nagyon sok az értékelésben a fordulat.”

BEREMÉNYI GÉZA
Magyar Copperfield
Magvető Kiadó, 2020, 635 oldal
-

Szegő János és Bereményi Géza Kossuth után Görgey Artúr sírját látogatták meg. Nagy Zsigmond őt a nemzet árulójaként mutatta be a kis „Lulikának” annak idején. Azt mesélte neki, hogy áruló volt, mert letette a fegyvert Világosnál, pedig nem kellett volna. Az idők során viszont kibontakozott előtte egy sokkal változatosabb Görgey-történet. Szerinte csak 1989 után kezdték el tágyilagosabban megítélni őt. „Egy rendkívüli képességű fiatal hadvezér volt, aki sorra aratta a győzelmeket és időben tette le a fegyvert, ezzel megkímélte a hadsereget” – mondta, hozzátéve, hogy az ő tiszteletét kiváltotta az évek során.

Móricz Zsigmond sírjánál felmerült, hogy mind a ketten kollégisták voltak, ebben hasonlítanak. Szó esett róla, hogy Bereményi már egészen kiskorában olvasta őt, és a könyveiben az volt számára az érdekes, ahogy elvezetett a 19. századból a 20. századba. „A 20. századi írásai, amik pesti bérházakban játszódtak kispolgárok közt, nagyon tetszettek, felismertem a lakótársaim bennük” – mondta. Azt is megemlítette, hogy Móricz bőséges és nagy író volt, aki mindent feljegyzett, az utcán sétálva is írt. Bereményi szerint úgy tekintett a világra, mintha az egész megírható volna, és ő meg is írta az egészet. „Tőle tanultam legtöbbet az idők színének változásáról.”

Krúdy Gyula sírhelyénél a ködlovag írók jelensége merült fel, azoké az íróké, akiket hálátlanul elfelejtünk, pedig a Jókai utáni kor új emberei voltak. Bereményi Géza szerint, amikor véget ért a szabadságharc utolsó utórezgése is, elkezdődött valami más. Azokat a szerzőket, akik a 19-20. század közt alkottak, újra fel kell fedezni. Példaként Gozsdu Eleket és a Cholnoky-testvéreket említette. Szerinte ők egészen másképp látták Magyarországot, mint az elődeik. „Egy ideig eltűnnek, de aztán valahogy a későbbiekben előbukkannak, aki szereti az irodalmat nem tud róluk megfeledkezni” – mondta, hozzátéve, hogy Krúdy is sokkal mélyebb, mint ahogy emlékszünk rá, nagyszerű alak, átléphetetlen.

Az utolsó síremlék, amelyet meglátogattak a sétán, Mándy Iváné volt. Bereményi személyesen is ismerte őt, így sokat tudott mesélni róla. Elmondta például, hogy róla írta a szakdolgozatát, amiben azt akarta bizonyítani, hogy bár Mándyt urbánus írónak tartják, a népi-urbánus ellentét csak egy rossz babona. Mándy Ivánnak el is küldte a szakdolgozatát, így később meg is ismerkedtek. Az élete végéig tartották a kapcsolatot. Szerzett neki például 30-as évekbeli amatőr filmeket, amiket el is vitt neki ajándékba. Többször is járt nála és ott volt, amikor Mándy „elbúcsúzott” a nőktől. Bereményi azt is felidézte, hogy Mándy egyszer kereste őt a Teleki téren, a nagyszülei standjánál is. Érdeklődött felőle és kifejtette azt is, hogy amióta a tér közelében lakik, folyton csak arról tud írni, milyen jó bezzeg Bereményinek, aki ott nőtt fel, ezért nem fogja megírni soha. Az idő nem őt igazolta, Bereményi Géza ugyanis végül megírta a Teleki teret, csak épp ötven évvel később.

 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bereményi Géza és Grecsó Krisztián nyerték a 2021-es Libri-díjakat!

A Libri irodalmi díjat 2021-ben Bereményi Géza nyerte el Magyar Copperfield című önéletírásáért, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig idén is Grecsó Krisztián kapta a Magamról többet című verseskötetéért. 

...
Nagy

Bereményi Géza hőseinek mindent elhiszünk

Bereményi Géza 75. születésnapjára állította össze Azóta is élek című kötetét, amelynek anyaga három korábbi novellásköteten (A svéd király, A feltűrt gallér, Jézus újságot olvas) alapul. Most öt olyan szempontot emelünk ki, amelyek miatt izgalmas olvasni.

...
Nagy

Bereményi: Írás közben fedeztem fel a korszakok lelkét

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain. A Margón a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgettek filmekről, rácsodálkozásokról és a hetvenes éveket eláztató esőről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Krasznahorkai könyve is megtalálható 2022 figyelemre méltó fordításai között

...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

...
Zöld

Zöld tetős buszmegállók épülnek a méhek védelméért

...
Könyves Advent

A férfiak dominálta Norvégiában két nő minden létező szabályt megszegett

...
Szórakozás

Zsigó Jenő-bemutató, Átjáróház-premier, Tíz eszkimó [Programajánló]

...
Hírek

1200 éve élt nő jegyzeteire és rajzaira bukkantak egy kéziratban

...
Hírek

Gaiman, Atwood és King is vigasztalta a hoppon maradt elsőkönyves írót a Twitteren

...
Könyves Advent

Alan Turing mítosza szinte kitakarja az egykor élt matematikust, így az unokaöccse hiteles portrét írt róla

...
Hírek

Pető Andrea történész a tudományos szabadság védelméért kapott díjat Oslóban