Bereményi Géza: Móricztól tanultam a legtöbbet az idők színének változásáról

Bereményi Géza önéletírásában, a Magyar Copperfieldben a Teleki tér mellett az egyik fontos helyszín a Fiumei úti sírkert is, ahová gyerekként gyakran látogatott ki az egyik szomszédjával. A friss Libri-díjas író most a Nemzeti Örökség Intézete a Magvető Kiadó irodalmi sétájának második részében (az első vendége Szabó T. Anna volt) látogatott el a temetőbe, hogy meséljen az ott nyugvó hősökről és nagy írókról.

Forgách Kinga | 2021. május 25. |

Szegő János a séta elején elmondta, Bereményi a közelben, a Teleki térnél nőtt fel. Gyerekkorának legtöbb helyszíne azóta eltűnt vagy átalakult, egyedül a Fiumei úti sírkert az, ami ugyanolyan maradt. Bereményi Géza elmesélte, hogy valóban nagyon közel lakott, a Teleki tér 9. alatt nevelkedett a nagyszüleinél. Ott ismerkedett meg egy első világháborús hadirokkanttal, Nagy Zsigmonddal, aki gyakran sétált a temetőben és időnként őt is magával vitte, noha még nagyon kicsi gyerek volt. Nagy Zsigmond, aki eredetileg tökmagárus volt, szerette a történelmet és sorra mutatta meg neki a nevezetességeket a sírkertben, a nagy hősöket, akik ott nyugszanak.

Interjúnk Bereményi Gézával ITT olvasható. A Magyar Copperfieldbe ITT lehet beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit pedig ITT és ITT tudjátok megnézni. 75. születésnapjára öt izgalmas témát is összegyűjtöttünk a Bereményi-mitológiából. 

Az első, akinek „bemutatta” őt a temetőben, Kossuth Lajos volt, akiről rendkívüli tisztelettel beszélt. A mai napig az övé a legnagyobb síremlék a temetőben. Bereményi Géza azt mesélte gyerekként ő is Nagy Zsigmond hódolatát vette át, és ehhez illeszkedett az is, amit az iskolában tanultak. Később azonban előkerült a kérdés, hogy jót tett-e vajon Kossuth vagy elrontott mindet. Példaként egy Tocqueville nevű francia történész, politikus dilemmáját említette. Tocqueville veszélyes embernek tartotta Kossuthot, azt gondolta róla, hogy a korabeli európai állapotokat fel akarta billenteni azzal, hogy az osztrákoknak nekitámadt, holott Nyugat-Európa védve lett volna Oroszországgal szemben, ha megmarad az alkotmányos együttműködés. A Kossuth-mauzóleum bejárása közben Bereményi elmondta azt is, szerinte a hőseink vereségek emberei. Magyarországon a vereségek ünneplése gyakori, de inkább a forradalmak kitörését szoktuk ünnepelni. „Nagyon gyakori a hősök devalválódása, az eddig elhallgatottak hirtelen megdicsőülése. Nagyon sok az értékelésben a fordulat.”

BEREMÉNYI GÉZA
Magyar Copperfield
Magvető Kiadó, 2020, 635 oldal
-

Szegő János és Bereményi Géza Kossuth után Görgey Artúr sírját látogatták meg. Nagy Zsigmond őt a nemzet árulójaként mutatta be a kis „Lulikának” annak idején. Azt mesélte neki, hogy áruló volt, mert letette a fegyvert Világosnál, pedig nem kellett volna. Az idők során viszont kibontakozott előtte egy sokkal változatosabb Görgey-történet. Szerinte csak 1989 után kezdték el tágyilagosabban megítélni őt. „Egy rendkívüli képességű fiatal hadvezér volt, aki sorra aratta a győzelmeket és időben tette le a fegyvert, ezzel megkímélte a hadsereget” – mondta, hozzátéve, hogy az ő tiszteletét kiváltotta az évek során.

Móricz Zsigmond sírjánál felmerült, hogy mind a ketten kollégisták voltak, ebben hasonlítanak. Szó esett róla, hogy Bereményi már egészen kiskorában olvasta őt, és a könyveiben az volt számára az érdekes, ahogy elvezetett a 19. századból a 20. századba. „A 20. századi írásai, amik pesti bérházakban játszódtak kispolgárok közt, nagyon tetszettek, felismertem a lakótársaim bennük” – mondta. Azt is megemlítette, hogy Móricz bőséges és nagy író volt, aki mindent feljegyzett, az utcán sétálva is írt. Bereményi szerint úgy tekintett a világra, mintha az egész megírható volna, és ő meg is írta az egészet. „Tőle tanultam legtöbbet az idők színének változásáról.”

Krúdy Gyula sírhelyénél a ködlovag írók jelensége merült fel, azoké az íróké, akiket hálátlanul elfelejtünk, pedig a Jókai utáni kor új emberei voltak. Bereményi Géza szerint, amikor véget ért a szabadságharc utolsó utórezgése is, elkezdődött valami más. Azokat a szerzőket, akik a 19-20. század közt alkottak, újra fel kell fedezni. Példaként Gozsdu Eleket és a Cholnoky-testvéreket említette. Szerinte ők egészen másképp látták Magyarországot, mint az elődeik. „Egy ideig eltűnnek, de aztán valahogy a későbbiekben előbukkannak, aki szereti az irodalmat nem tud róluk megfeledkezni” – mondta, hozzátéve, hogy Krúdy is sokkal mélyebb, mint ahogy emlékszünk rá, nagyszerű alak, átléphetetlen.

Az utolsó síremlék, amelyet meglátogattak a sétán, Mándy Iváné volt. Bereményi személyesen is ismerte őt, így sokat tudott mesélni róla. Elmondta például, hogy róla írta a szakdolgozatát, amiben azt akarta bizonyítani, hogy bár Mándyt urbánus írónak tartják, a népi-urbánus ellentét csak egy rossz babona. Mándy Ivánnak el is küldte a szakdolgozatát, így később meg is ismerkedtek. Az élete végéig tartották a kapcsolatot. Szerzett neki például 30-as évekbeli amatőr filmeket, amiket el is vitt neki ajándékba. Többször is járt nála és ott volt, amikor Mándy „elbúcsúzott” a nőktől. Bereményi azt is felidézte, hogy Mándy egyszer kereste őt a Teleki téren, a nagyszülei standjánál is. Érdeklődött felőle és kifejtette azt is, hogy amióta a tér közelében lakik, folyton csak arról tud írni, milyen jó bezzeg Bereményinek, aki ott nőtt fel, ezért nem fogja megírni soha. Az idő nem őt igazolta, Bereményi Géza ugyanis végül megírta a Teleki teret, csak épp ötven évvel később.

 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bereményi Géza és Grecsó Krisztián nyerték a 2021-es Libri-díjakat!

A Libri irodalmi díjat 2021-ben Bereményi Géza nyerte el Magyar Copperfield című önéletírásáért, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig idén is Grecsó Krisztián kapta a Magamról többet című verseskötetéért. 

...
Nagy

Bereményi Géza hőseinek mindent elhiszünk

Bereményi Géza 75. születésnapjára állította össze Azóta is élek című kötetét, amelynek anyaga három korábbi novellásköteten (A svéd király, A feltűrt gallér, Jézus újságot olvas) alapul. Most öt olyan szempontot emelünk ki, amelyek miatt izgalmas olvasni.

...
Nagy

Bereményi: Írás közben fedeztem fel a korszakok lelkét

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain. A Margón a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgettek filmekről, rácsodálkozásokról és a hetvenes éveket eláztató esőről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

Hírek
...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Hírek

Dragomán György 2040-ből egy klímakempingből üzent

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról