Bereményi Géza: Móricztól tanultam a legtöbbet az idők színének változásáról

Bereményi Géza önéletírásában, a Magyar Copperfieldben a Teleki tér mellett az egyik fontos helyszín a Fiumei úti sírkert is, ahová gyerekként gyakran látogatott ki az egyik szomszédjával. A friss Libri-díjas író most a Nemzeti Örökség Intézete a Magvető Kiadó irodalmi sétájának második részében (az első vendége Szabó T. Anna volt) látogatott el a temetőbe, hogy meséljen az ott nyugvó hősökről és nagy írókról.

Forgách Kinga | 2021. május 25. |

Szegő János a séta elején elmondta, Bereményi a közelben, a Teleki térnél nőtt fel. Gyerekkorának legtöbb helyszíne azóta eltűnt vagy átalakult, egyedül a Fiumei úti sírkert az, ami ugyanolyan maradt. Bereményi Géza elmesélte, hogy valóban nagyon közel lakott, a Teleki tér 9. alatt nevelkedett a nagyszüleinél. Ott ismerkedett meg egy első világháborús hadirokkanttal, Nagy Zsigmonddal, aki gyakran sétált a temetőben és időnként őt is magával vitte, noha még nagyon kicsi gyerek volt. Nagy Zsigmond, aki eredetileg tökmagárus volt, szerette a történelmet és sorra mutatta meg neki a nevezetességeket a sírkertben, a nagy hősöket, akik ott nyugszanak.

Interjúnk Bereményi Gézával ITT olvasható. A Magyar Copperfieldbe ITT lehet beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit pedig ITT és ITT tudjátok megnézni. 75. születésnapjára öt izgalmas témát is összegyűjtöttünk a Bereményi-mitológiából. 

Az első, akinek „bemutatta” őt a temetőben, Kossuth Lajos volt, akiről rendkívüli tisztelettel beszélt. A mai napig az övé a legnagyobb síremlék a temetőben. Bereményi Géza azt mesélte gyerekként ő is Nagy Zsigmond hódolatát vette át, és ehhez illeszkedett az is, amit az iskolában tanultak. Később azonban előkerült a kérdés, hogy jót tett-e vajon Kossuth vagy elrontott mindet. Példaként egy Tocqueville nevű francia történész, politikus dilemmáját említette. Tocqueville veszélyes embernek tartotta Kossuthot, azt gondolta róla, hogy a korabeli európai állapotokat fel akarta billenteni azzal, hogy az osztrákoknak nekitámadt, holott Nyugat-Európa védve lett volna Oroszországgal szemben, ha megmarad az alkotmányos együttműködés. A Kossuth-mauzóleum bejárása közben Bereményi elmondta azt is, szerinte a hőseink vereségek emberei. Magyarországon a vereségek ünneplése gyakori, de inkább a forradalmak kitörését szoktuk ünnepelni. „Nagyon gyakori a hősök devalválódása, az eddig elhallgatottak hirtelen megdicsőülése. Nagyon sok az értékelésben a fordulat.”

BEREMÉNYI GÉZA
Magyar Copperfield
Magvető Kiadó, 2020, 635 oldal
-

Szegő János és Bereményi Géza Kossuth után Görgey Artúr sírját látogatták meg. Nagy Zsigmond őt a nemzet árulójaként mutatta be a kis „Lulikának” annak idején. Azt mesélte neki, hogy áruló volt, mert letette a fegyvert Világosnál, pedig nem kellett volna. Az idők során viszont kibontakozott előtte egy sokkal változatosabb Görgey-történet. Szerinte csak 1989 után kezdték el tágyilagosabban megítélni őt. „Egy rendkívüli képességű fiatal hadvezér volt, aki sorra aratta a győzelmeket és időben tette le a fegyvert, ezzel megkímélte a hadsereget” – mondta, hozzátéve, hogy az ő tiszteletét kiváltotta az évek során.

Móricz Zsigmond sírjánál felmerült, hogy mind a ketten kollégisták voltak, ebben hasonlítanak. Szó esett róla, hogy Bereményi már egészen kiskorában olvasta őt, és a könyveiben az volt számára az érdekes, ahogy elvezetett a 19. századból a 20. századba. „A 20. századi írásai, amik pesti bérházakban játszódtak kispolgárok közt, nagyon tetszettek, felismertem a lakótársaim bennük” – mondta. Azt is megemlítette, hogy Móricz bőséges és nagy író volt, aki mindent feljegyzett, az utcán sétálva is írt. Bereményi szerint úgy tekintett a világra, mintha az egész megírható volna, és ő meg is írta az egészet. „Tőle tanultam legtöbbet az idők színének változásáról.”

Krúdy Gyula sírhelyénél a ködlovag írók jelensége merült fel, azoké az íróké, akiket hálátlanul elfelejtünk, pedig a Jókai utáni kor új emberei voltak. Bereményi Géza szerint, amikor véget ért a szabadságharc utolsó utórezgése is, elkezdődött valami más. Azokat a szerzőket, akik a 19-20. század közt alkottak, újra fel kell fedezni. Példaként Gozsdu Eleket és a Cholnoky-testvéreket említette. Szerinte ők egészen másképp látták Magyarországot, mint az elődeik. „Egy ideig eltűnnek, de aztán valahogy a későbbiekben előbukkannak, aki szereti az irodalmat nem tud róluk megfeledkezni” – mondta, hozzátéve, hogy Krúdy is sokkal mélyebb, mint ahogy emlékszünk rá, nagyszerű alak, átléphetetlen.

Az utolsó síremlék, amelyet meglátogattak a sétán, Mándy Iváné volt. Bereményi személyesen is ismerte őt, így sokat tudott mesélni róla. Elmondta például, hogy róla írta a szakdolgozatát, amiben azt akarta bizonyítani, hogy bár Mándyt urbánus írónak tartják, a népi-urbánus ellentét csak egy rossz babona. Mándy Ivánnak el is küldte a szakdolgozatát, így később meg is ismerkedtek. Az élete végéig tartották a kapcsolatot. Szerzett neki például 30-as évekbeli amatőr filmeket, amiket el is vitt neki ajándékba. Többször is járt nála és ott volt, amikor Mándy „elbúcsúzott” a nőktől. Bereményi azt is felidézte, hogy Mándy egyszer kereste őt a Teleki téren, a nagyszülei standjánál is. Érdeklődött felőle és kifejtette azt is, hogy amióta a tér közelében lakik, folyton csak arról tud írni, milyen jó bezzeg Bereményinek, aki ott nőtt fel, ezért nem fogja megírni soha. Az idő nem őt igazolta, Bereményi Géza ugyanis végül megírta a Teleki teret, csak épp ötven évvel később.

 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bereményi Géza és Grecsó Krisztián nyerték a 2021-es Libri-díjakat!

A Libri irodalmi díjat 2021-ben Bereményi Géza nyerte el Magyar Copperfield című önéletírásáért, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig idén is Grecsó Krisztián kapta a Magamról többet című verseskötetéért. 

...
Nagy

Bereményi Géza hőseinek mindent elhiszünk

Bereményi Géza 75. születésnapjára állította össze Azóta is élek című kötetét, amelynek anyaga három korábbi novellásköteten (A svéd király, A feltűrt gallér, Jézus újságot olvas) alapul. Most öt olyan szempontot emelünk ki, amelyek miatt izgalmas olvasni.

...
Nagy

Bereményi: Írás közben fedeztem fel a korszakok lelkét

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain. A Margón a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgettek filmekről, rácsodálkozásokról és a hetvenes éveket eláztató esőről.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben