Bereményi Géza: Móricztól tanultam a legtöbbet az idők színének változásáról

Bereményi Géza önéletírásában, a Magyar Copperfieldben a Teleki tér mellett az egyik fontos helyszín a Fiumei úti sírkert is, ahová gyerekként gyakran látogatott ki az egyik szomszédjával. A friss Libri-díjas író most a Nemzeti Örökség Intézete a Magvető Kiadó irodalmi sétájának második részében (az első vendége Szabó T. Anna volt) látogatott el a temetőbe, hogy meséljen az ott nyugvó hősökről és nagy írókról.

Forgách Kinga | 2021. május 25. |

Szegő János a séta elején elmondta, Bereményi a közelben, a Teleki térnél nőtt fel. Gyerekkorának legtöbb helyszíne azóta eltűnt vagy átalakult, egyedül a Fiumei úti sírkert az, ami ugyanolyan maradt. Bereményi Géza elmesélte, hogy valóban nagyon közel lakott, a Teleki tér 9. alatt nevelkedett a nagyszüleinél. Ott ismerkedett meg egy első világháborús hadirokkanttal, Nagy Zsigmonddal, aki gyakran sétált a temetőben és időnként őt is magával vitte, noha még nagyon kicsi gyerek volt. Nagy Zsigmond, aki eredetileg tökmagárus volt, szerette a történelmet és sorra mutatta meg neki a nevezetességeket a sírkertben, a nagy hősöket, akik ott nyugszanak.

Interjúnk Bereményi Gézával ITT olvasható. A Magyar Copperfieldbe ITT lehet beleolvasni, Bereményi Géza életének legfontosabb helyszíneit és szereplőit pedig ITT és ITT tudjátok megnézni. 75. születésnapjára öt izgalmas témát is összegyűjtöttünk a Bereményi-mitológiából. 

Az első, akinek „bemutatta” őt a temetőben, Kossuth Lajos volt, akiről rendkívüli tisztelettel beszélt. A mai napig az övé a legnagyobb síremlék a temetőben. Bereményi Géza azt mesélte gyerekként ő is Nagy Zsigmond hódolatát vette át, és ehhez illeszkedett az is, amit az iskolában tanultak. Később azonban előkerült a kérdés, hogy jót tett-e vajon Kossuth vagy elrontott mindet. Példaként egy Tocqueville nevű francia történész, politikus dilemmáját említette. Tocqueville veszélyes embernek tartotta Kossuthot, azt gondolta róla, hogy a korabeli európai állapotokat fel akarta billenteni azzal, hogy az osztrákoknak nekitámadt, holott Nyugat-Európa védve lett volna Oroszországgal szemben, ha megmarad az alkotmányos együttműködés. A Kossuth-mauzóleum bejárása közben Bereményi elmondta azt is, szerinte a hőseink vereségek emberei. Magyarországon a vereségek ünneplése gyakori, de inkább a forradalmak kitörését szoktuk ünnepelni. „Nagyon gyakori a hősök devalválódása, az eddig elhallgatottak hirtelen megdicsőülése. Nagyon sok az értékelésben a fordulat.”

BEREMÉNYI GÉZA
Magyar Copperfield
Magvető Kiadó, 2020, 635 oldal
-

Szegő János és Bereményi Géza Kossuth után Görgey Artúr sírját látogatták meg. Nagy Zsigmond őt a nemzet árulójaként mutatta be a kis „Lulikának” annak idején. Azt mesélte neki, hogy áruló volt, mert letette a fegyvert Világosnál, pedig nem kellett volna. Az idők során viszont kibontakozott előtte egy sokkal változatosabb Görgey-történet. Szerinte csak 1989 után kezdték el tágyilagosabban megítélni őt. „Egy rendkívüli képességű fiatal hadvezér volt, aki sorra aratta a győzelmeket és időben tette le a fegyvert, ezzel megkímélte a hadsereget” – mondta, hozzátéve, hogy az ő tiszteletét kiváltotta az évek során.

Móricz Zsigmond sírjánál felmerült, hogy mind a ketten kollégisták voltak, ebben hasonlítanak. Szó esett róla, hogy Bereményi már egészen kiskorában olvasta őt, és a könyveiben az volt számára az érdekes, ahogy elvezetett a 19. századból a 20. századba. „A 20. századi írásai, amik pesti bérházakban játszódtak kispolgárok közt, nagyon tetszettek, felismertem a lakótársaim bennük” – mondta. Azt is megemlítette, hogy Móricz bőséges és nagy író volt, aki mindent feljegyzett, az utcán sétálva is írt. Bereményi szerint úgy tekintett a világra, mintha az egész megírható volna, és ő meg is írta az egészet. „Tőle tanultam legtöbbet az idők színének változásáról.”

Krúdy Gyula sírhelyénél a ködlovag írók jelensége merült fel, azoké az íróké, akiket hálátlanul elfelejtünk, pedig a Jókai utáni kor új emberei voltak. Bereményi Géza szerint, amikor véget ért a szabadságharc utolsó utórezgése is, elkezdődött valami más. Azokat a szerzőket, akik a 19-20. század közt alkottak, újra fel kell fedezni. Példaként Gozsdu Eleket és a Cholnoky-testvéreket említette. Szerinte ők egészen másképp látták Magyarországot, mint az elődeik. „Egy ideig eltűnnek, de aztán valahogy a későbbiekben előbukkannak, aki szereti az irodalmat nem tud róluk megfeledkezni” – mondta, hozzátéve, hogy Krúdy is sokkal mélyebb, mint ahogy emlékszünk rá, nagyszerű alak, átléphetetlen.

Az utolsó síremlék, amelyet meglátogattak a sétán, Mándy Iváné volt. Bereményi személyesen is ismerte őt, így sokat tudott mesélni róla. Elmondta például, hogy róla írta a szakdolgozatát, amiben azt akarta bizonyítani, hogy bár Mándyt urbánus írónak tartják, a népi-urbánus ellentét csak egy rossz babona. Mándy Ivánnak el is küldte a szakdolgozatát, így később meg is ismerkedtek. Az élete végéig tartották a kapcsolatot. Szerzett neki például 30-as évekbeli amatőr filmeket, amiket el is vitt neki ajándékba. Többször is járt nála és ott volt, amikor Mándy „elbúcsúzott” a nőktől. Bereményi azt is felidézte, hogy Mándy egyszer kereste őt a Teleki téren, a nagyszülei standjánál is. Érdeklődött felőle és kifejtette azt is, hogy amióta a tér közelében lakik, folyton csak arról tud írni, milyen jó bezzeg Bereményinek, aki ott nőtt fel, ezért nem fogja megírni soha. Az idő nem őt igazolta, Bereményi Géza ugyanis végül megírta a Teleki teret, csak épp ötven évvel később.

 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bereményi Géza és Grecsó Krisztián nyerték a 2021-es Libri-díjakat!

A Libri irodalmi díjat 2021-ben Bereményi Géza nyerte el Magyar Copperfield című önéletírásáért, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig idén is Grecsó Krisztián kapta a Magamról többet című verseskötetéért. 

...
Nagy

Bereményi Géza hőseinek mindent elhiszünk

Bereményi Géza 75. születésnapjára állította össze Azóta is élek című kötetét, amelynek anyaga három korábbi novellásköteten (A svéd király, A feltűrt gallér, Jézus újságot olvas) alapul. Most öt olyan szempontot emelünk ki, amelyek miatt izgalmas olvasni.

...
Nagy

Bereményi: Írás közben fedeztem fel a korszakok lelkét

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain. A Margón a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgettek filmekről, rácsodálkozásokról és a hetvenes éveket eláztató esőről.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága