Bereményi: Írás közben fedeztem fel a korszakok lelkét

Bereményi: Írás közben fedeztem fel a korszakok lelkét

Bereményi Géza gyermek- és ifjúkori évei villannak fel a Magyar Copperfield lapjain. Megjelenésekor azt nyilatkozta nekünk, ebben a könyvben úgy próbálta megírni az életét, mintha dokumentumokat írna. A Margón a kötet szerkesztőjével, Szegő Jánossal beszélgettek filmekről, rácsodálkozásokról és a hetvenes éveket eláztató esőről.

Ruff Orsolya | 2020. június 07. |

  • Bereményi Gézát a kötet recepciója nem is annyira, mint maga a könyv lepte meg. Több év lázas munkájával írta, majd a már kész szerkesztett kéziratot olvasta el.
  • A női olvasók általában a könyvben megírt gyerek- és kiskamaszkorra reflektálnak, a férfi olvasói pedig leginkább a későbbi iskolai megpróbáltatásokat emlegetik fel.
Bereményi Géza
Magyar Copperfield
Magvető Kiadó, 2020, 635 oldal
-
  • A Magyar Copperfield Bereményi első 18 évéről szól, de nem mindenki szerepel benne az eredeti nevén, holott csupa megtörtént eseményt és figurát szerepeltet benne. Volt, akinek a nevét kegyeleti okokból változtatta meg, más esetben az illető leszármazottját találta túl veszélyesnek. Ugyanakkor mindig ügyelt arra, hogy a regénybeli név hangalakja hasonlítson az eredetihez, amúgy pedig mindenkit igyekezett a saját nevén szerepeltetni.

Bereményi Géza Budapestje - Könyves magazin

Bereményi Géza gyerekkorának szakaszait a nevek és a terek tagolták. A könyvben minden helyszín és minden szereplő valós, az önéletíró nem hazudhat, így most a valóságban is bejárhatjuk a történetben megjelenő utcákat és tereket: Teleki téri piactól egészen a Hauer Cukrászdáig.

  • Bereményinek az idősebbik, 19 éves fia olvasta a könyvet, aki azóta furcsálkodva nézi az apját: „Biztos kitágult időben a személyiségem, és ez lephette meg”. Az 1946-64-ig terjedő időszak történelmét mindenesetre jobban megismerte, mint az iskolai tankönyvekből: „Arra nagyon büszke vagyok, hogy a valós események élményszerűbbek, mint a történelmi tények”.
  • Szegő János felvetette, hogy az Eldorádó és a Megáll az idő figurái, azok az emberek, akik a szerző életében amúgy meghatározóak voltak, kicsit más arcukkal, de mintha már a korábbi nagyobb műveiben is szerepelnének. Erre Bereményi elmondta, hogy mindez előzőleg nem volt szándékos, a filmek esetében például fikciós alakokként gondolt rájuk.
  • Bereményi célja az volt a könyvben, hogy híven felidézze és időrendbe tegye az eseményeket. Ahogy fogalmazott: írás közben fedezte fel a korszakok lelkét. Hozzátette még, hogy a jelek szerint neki fontosabb a történelem és a társadalom, mint az egyének.
  • Számára a történelem magánhasználatú szó, hiszen az nem más, mint amit az emberek kénytelenek átélni egy bizonyos korban.

Bereményi Gézát a nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték - Könyves magazin

Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a gyermek- és ifjúkorral foglalkozik. Ismerős lehet nekünk ez a világ csodálatos filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak írt dalaiból is. A második világháború után a Teleki téren felnövő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelték.

  • A beszélgetés során Bereményi felidézte egy Csernobillal összefüggő emlékét: a katasztrófa utáni napokban meglátogatta az amúgy 15 éves korában megismert vér szerinti édesapját, aki akkor már súlyos rákbeteg volt. Amikor utoljára meglátogatta, fura eső esett („langyos, egyenes szálú, sűrű eső”), és mindenki azt mondta, nyilván Csernobil miatt. Bereményi nem tudta, az apjához mennyi jut el a mondandójából, ezért lepte meg, hogy az apja búcsúzóul azt mondta neki: „Neked adom ezt a világot”. Akkor látta utoljára.
  • Az eső-motívum sok művében erőteljesen jelen van, ennek kapcsán pedig Bereményi megjegyezte, hogy emlékei szerint a hetvenes években végig esett az eső.
  • Írás közben amúgy nem akarta magát ellenőrizni, a belső emlékeire hagyatkozott.
  • Kialakította az emlékezésnek egy olyan technikáját, amit magában úgy hív: „kaparom”, az emlékezés során pedig összefüggéseket fedez fel.
  • Az álmok is tudnak szűrők vagy katalizátorok lenni, ám amióta befejezte a könyvét, Bereményinek nincsenek álmai.

Bereményi Géza: Az írás legkéjesebb része a titkok kiadása volt - Könyves magazin

Az írás elsőszámú feltétele, hogy az ember elfogadja önmagát - írja a Magyar Copperfield egyik fejezetében. Egy önéletírás esetében fokozottan szükséges önmagunk elfogadása? Nem, valójában minden egyes írásnál, minden műfaj esetében szükséges, hogy önmagunkat el tudjuk fogadni, mint legfőbb személyt. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy az ember igazán szabadon tudjon írni, hogy haladjon a szöveggel, szerkessze és uralja.

  • Már elkezdte a folytatást, amely az egyetemi éveiről fog szólni, most épp a megfelelő hangot próbálja megtalálni, és még az is eszébe jutott, hogy E/3-ban fogja megírni.
  • „Az én személyes szabadságom a szabadság ebben a könyvben, hiszen memoár.”
  • Körülbelül 16 éves korában lett személyében független mindenkitől, mindez éppen egy kollégiumban történt, ahol amúgy kollégiumi rend uralkodott, mégis boldognak érezte magát, hiszen szabad volt: „Azóta részeg vagyok a szabadságtól”.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Grecsó testvérek szerint a világvége hangulaton még az irodalom se segít

Testvéri kapcsolatukról, egymásra gyakorolt hatásukról és a közös munkáról is mesélt Grecsó Zoltán és Grecsó Krisztián, akik szombaton Ott Anna vendégei voltak a Margó Extrában.

...
Nagy

Fiala Borcsa: Nem lecserélni, hanem megjavítani kellene az elromló kapcsolatokat

Fiala Borcsa hamarosan megjelenő, Drill című regénye egy házasság felbomlását meséli el, megmutatja, hogy egy lapnak – paradox módon – mindig három oldala van. A szerzővel Csepelyi Adrienn beszélgetett a Margón.

...
Nagy

Cserna-Szabó András: Én a gombhoz írom a kabátot

Cserna-Szabó András új könyve, az Extra Dry egy széthulló család történetét meséli el és közben arra is keresi a választ, hogy hol van a normalitás és az őrület határa. A regényt szombat délután mutatták be a Margó Irodalmi Fesztiválon, a szerzővel Valuska László beszélgetett. 

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Hírek
...
Hírek

Mit taníthat nekünk a Rubik-kocka pandémia idején?

...
Hírek

Kiss Tibor Noéval és Máté Gáborral indul a Határok a Hadikban

...
Hírek

Minisorozatot készít az HBO Nesbo A fiújából

...
Hírek

Nem jelenhetett meg a Péterfy-Novák Évával készült interjú a 168 órában

...
Hírek

Jövőre két Philip Roth-életrajz jön Amerikában

...
Hírek

A cyberpunktól a Dűnéig - Hétfőtől ismét Világok Találkozása

A hét könyve
Kritika
A sötétség azért van, hogy könnyebben meglássuk a jót
...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.