Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

Rumban és szómágiában ázik a havannai éjszaka

A latin-amerikai irodalomra vágyó magyar olvasók nem panaszkodhatnak. Miközben a különböző újrakiadásokkal vagy magyarul korábban kiadatlan munkák megjelenésével még mindig megbízhatóan teljesítenek az olyan nagy nevek, mint Gabriel García Márquez, Mario Vargas Llosa vagy mondjuk Julio Cortázar, a közelmúltban sok-sok címmel a térség irodalmának olyan, frissebb képviselőit is megismerhettük, mint Roberto Bolano, Junot Díaz vagy Juan Gabriel Vásquez. A látszólagos bőség ellenére, vagyis hát a latin-amerikai irodalom mélysége miatt pedig vannak azok az írók, akik itthon jóformán ismeretlenek, miközben évtizedekkel ezelőtt megírták A Regényt. Ilyen író és ilyen regény Guillermo Cabrera Infante és a Trükkös tigristrió.

Benedek Márton | 2020. augusztus 30. |

Az eredetileg Tres Tristes Tigres (ez egy kubai nyelvtörő, szó szerint: három szomorú tigris) címet viselő regény 1967-ben jelent meg, ugyanabban az évben, mint a Száz év magány, de amíg az utóbbit négy évvel később már magyarra fordították, addig GCI regényére egy darabig esély sem volt. (Csuhai István észrevételei az ÉS-ben.)

Guillermo Cabrera Infante
Trükkös tigristrió
Ford.: Kutasy Mercédesz, Jelenkor Kiadó, 2020, 576 oldal

A Trükkös tigristrió ugyanis még a Castro-rendszer előtti Kubában játszódik, de nem sokkal, hiszen 1958-ban járunk, és a még regnáló Batista elnök a következő év első napján menekül majd el az országból. Ez a Kuba tehát még az a Kuba, ahol nincs szocializmus, persze demokrácia se, vannak viszont híres kaszinók, hatalmas éjszakai bárok, gazdag amerikaiakkal teli szállodák és a ma nosztalgikusan fényképezett autóroncsok még patika állapotban pompáznak. 

De a magyar fordítás csak egy ideig késhetett amiatt, mert a szereplők motivációi és úgy általában a szabadságuk nem összeegyeztethető a szocialista erkölcsökkel, és aztán már csak az maradt a probléma, hogy a Trükkös tigristrió nem a legegyszerűbb nyelven íródott,

hiszen mégis ez a „kubai Ulysess”,

a regény, amiben valami olyasmit csinál az írója a spanyol nyelvvel, mint „Mark Twain az angollal”. A regény nyelvezetéről és szerkezetéről ITT olvashatjátok Kutasy Mercédesz műfordító írását (ő fordította Bolano 2666-át is), GCI pedig azt mondja erről, rögtön az elején figyelmeztetve az olvasót, hogy ez „a könyv kubaiul íródott”, pontosabban a havannai éjszakai élet nyelvén.

És tényleg nagyon sok az élő beszéd a különböző társadalmi hátterű szereplők huzamos monológjaiban és párbeszédeiben, ahol a nyelv jelzi leginkább azt, hogy ki honnan jött. De a Trükkös tigristrióban ezek mellett simán elfér az is, hogy Trockij meggyilkolásáról olvasunk különböző kubai írók stílusában (José Martítól Lydia Cabreráig) vagy az is, hogy az egyik szereplő, a fiktív, híres amerikai író Mr. Campbell történetében merülünk el. Őt például rendre a leveskonzerv-birodalom playboy örökösének hiszik, pedig nem az, de azért valódi örökösök is feltűnnek a havannai éjszakában. Ahogy őket is, a regény több szereplőit is csak futtában ismerjük meg, hiszen mindig mozgásban vagyunk: bárról bárra, táncról táncra, italról italra. Akik leginkább stabilak, azok Codác, a fényképész, Eribo, a mulatt dobos, Silvestre, az írónak készülő újságíró és Arsenio Cué, színész és hódító. Leginkább az ő bratyizásaikon, mulatságaikon, történeteiken keresztül látjuk és rakjuk össze az éjszakai Havannát, rajtuk keresztül ismerjük meg a többi kisebb-nagyobb szereplőt, a meleg Alex Bayert vagy a szójátékos Bustrofedónt, és természetesen a kubai nőkhöz is ők vezetnek el: elsősorban „az élet vad szépségéhez”, a rettenetesen kövér La Estrellához,  de ott vannak még az egyéb énekesnők, táncosnők, modellek és színésznők, Magdalena, Beba, Cuba, Laura és így tovább. 

A Trükkös tigristrió bevezet Havanna szexuálisan túlfűtött kabarévilágába - Könyves magazin

Ez a remekmű az egyik legjátékosabb regény, amely Latin-Amerikából valaha eljutott a világba. Guillermo Cabrera Infantét egy csapásra a spanyol ajkú halhatatlanok sorába repítette, a magyar fordítás mégis több mint ötven évet váratott magára. A Trükkös tigristrióban feltárul az ötvenes évekbeli Havanna: kultúra, moziklasszikusok és lüktető muzsika - a város kakofóniája és az élet szabadesése.

Persze az is fontos, hogy kivel és mi történik, a Trükkös tigristrióban viszont sokkal fontosabb, hogy hogyan történik mindez. A beszélt nyelv változatai és az irodalmi nyelv változatai szövik át egymást és minden mást, dialektusok, szlengek, szójátékok és szóviccek jönnek sorra, a modern kultúrát az ókori váltja (akár matematika, akár dráma), jelen van James Joyce és Lewis Carroll, az afro-kubai mágia és az ötvenes-hatvanas évek popkultúrája mindenestül; magyar vonatkozásként megjelenik Moholy-Nagy László és Lugosi Béla. Közben keveredik a spanyollal a francia és az angol is – utóbbi használata azért is hangsúlyos, mert ez az elnyomók nyelve, de egyszerre a hatalom és a siker nyelve is, amire mindenki törekszik.

Tényleg nem egyszerű tehát a szöveg és írni sem egyszerű róla, majdnem ugyanolyan nehéz, mint leírni a zenét,

márpedig ami végig jelen van a regényben, az a zene.

Szól mindenhonnan, háttérből, lemezről, autórádióból („Milyennek találod Bachot hatvannal?”), zenegépből, énekesekből és zenekarokból. Ez itat át mindent, ez köti össze a rétegeket, na és még valami: a rum. Tisztán vagy mindenféle más formában, például mojitóként: „Kértem egy mojitót és csak nézegettem, babráltam, a kezemben forgattam Kubának ezt a metaforáját. Víz, növényzet, cukor (sötétbarna), rum és mesterséges hideg. Hét (millió) embernek is elég.”

Guillermo Cabrera Infante regénye távol áll a mágikus realizmustól:

a Trükkös tigristrió egészen egyedi regény, nem is nagyon tudom mihez hasonlítani a pályatársak munkái közül. Összetett, szellemes és magabiztos könyv, amit bár nem egyszerű olvasni, de ritka élénk élményt nyújt cserébe. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A Trükkös tigristrió bevezet Havanna szexuálisan túlfűtött kabarévilágába

Ötvenes évek, Havanna, lüktető zene, erotika. Cabrera Infante kultikus regénye, a Trükkös trigistrió ezt a közeget mutatja meg nekünk, és miközben izgalmas "szemantikai szafarin" vehetünk részt a kubai éjszakában, annak színes figuráit is megismerhetjük. Olvassatok bele!

...
Nagy

Borítópornó: 10 új könyvborító, ami megvett minket

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítókra szoktuk felhívni a figyelmet. Ezúttal tíz olyan friss könyv borítóját mutatjuk meg, amely elnyerte a tetszésünket, mert kifejező, látványos vagy vizuális szempontból izgalmas. 

...
Hírek

Hemingway Kubájában valami nagyon készülődik

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

...
Hírek

Itt Az utolsó szerelmes levél első előzetese!

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

...
Hírek

Nem lehet vitatkozni, hogy az áldozatok leszármazottai számára a turul mit jelent

...
Nagy

Spiró György: Azért nem lettem sznob, mert nem mondták meg, mi a jó

...
Hírek

Fábián Janka: Nem dolgom utólag beleavatkozni a történelembe

...
Nagy

Keresztury Tibor: Ebben a könyvben a halálfélelemmel akartam szembenézni