Minden család egy kicsit más, kicsi, nagy, nemzetközi vagy egy kis falu lakói, történelmi vagy éppen még csak pár főnél járó. A legelső krónikáktól kezdve megindul valami, ami a családok örökös elbeszélését jelenti, fiú apáról ír, unoka nagyszülőkről, vagy éppen fordítva az anya gyerekeit veszi naplóba, esetleg sok évszázadig megy vissza, hogy tudja honnan is ered a családi gyökér. Olyan regényeket szedtünk nektek össze, amellyel könnyen el tudtok merülni egy-egy család izgalmas és fordulatos történetébe, legyen szó akár háborúról, forradalomról, bibliai történetről vagy egy falu mindennapjairól.
Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda hosszú éveken át kutatta családjának történetét, éveken át gyűjtötte a családi beszámolókat, anyakönyvi kivonatokat, naplójegyzeteket, levéltári dokumentumok, házastársi leveleket és fényképalbumokat, hogy a gyerekkori emlékeivel kiegészítve megírja családja történetét. A múlt különböző kis részeiből áll össze az Anselmus és a Jablonczay család több nemzedékes krónikája az 1860-as évektől egészen az első világháború kezdetéig.
A regény eredetileg 1977-ben jelent meg, viszont azóta is egy kortalan klasszikusnak számít. Szabó édesanyjának akart emléket állítani ezzel a könyvvel, ezért a család egyéb tagjai mellett főként Jablonczay Lenke életét követjük végig. De megismerhetjük nagyanyja Rickl Mária kalandos útját is, aki gazdag debreceni kalmárlányként kezdi, de egy rossz házasság miatt egyedül marad, és egyetlen fiára számíthat csak, aki viszont pont úgy kezd viselkedni, mint az apja. Szabó a sorok és történetek legmélyére ás, hogy egy tragikus, de erővel teli női arcképet fessen az édesanyjáról.
A regényhez egy podcastet is tudunk ajánlani, hogyha többet akartok tudni a Szabó Magda-titokról, és egy részletet is találtok itt a könyvhöz.
Kovács Viktor, Kovács Dominik – Lesz majd minden
A Lesz majd minden talán az egyik legszorosabban értett családregény erről a listáról, több évszázadon át mutatja be egy család megannyi generációjának sorsát, miközben nem felejt el lélektani- és fejlődésregény sem lenni. A magyar paraszti vidéken járunk a századfordulón, amikor Balogh Simon megszületik, egy már eleve elég népes család legújabb tagjaként, a gyerek épphogy elkezd totyogni, már megismerjük az egész falut, az osztrák és török harcokat, a megye különböző családjainak titkait, és még sorolhatnánk. Ez a regény nem bátortalan, és több száz oldalba sűríti bele a magyar történelem nagy szeletét, és a holtakat sem hagyja ki belőle. A hallottak időről időre felbukkanak, és úgy esznek, isznak, mulatoznak, mint annak előtte. És még a titokat sem restek elmondani.
A Kovács ikrek nagyívű és humoros regénye hét könyve volt nálunk, és részletet is közöltünk belőle. De a 2024-es Margó-díj egyik esélyese is volt, végül pedig különdíjjal jutalmazták a regényt.
Anita Diamant: A vörös sátor
A vörös sátor egészen a bibliai időkig megy vissza, hogy megmutassa egykoron máshogy éltek a nők, egységben a testükkel és ciklusukkal párhuzamosan, saját térrel, hanggal és erővel. A kötet a bibliai asszony állítja elénk, személy szerint Jákob öt feleségét és egyetlen leányát, akinek a szemszögéből a történet kibomlik. Ezek a nők nem a modern nő előzményei, hanem egy misztikummal telt női közösség tagjai, akik minden hónapban egyszer elvonulnak a vörös sátorba, hogy a menstruációjuk idejét együtt töltsék. A vörös sátor körül pedig folynak a bibliai világ mindennapjai: cselszövés, szerelem, halál, tömegmészárlás, ima és bosszú.
Történelmük és sorsuk a férfiak kezében van, de van, ami csak az övék, és az a tudásuk. Tudás gyógyításról, születésről, életről, halálról, testről és ciklikusságról, amit minden anya lányának ad tovább, a női közösség nemzedékeiben. A vörös sátorban a család története a vér története, a női sors megélése és vállalása, a barátnők, testvérek, lányok, nagymamák és anyák örök körforgása.
Grecsó Krisztián: Apám üzent
Grecsó eddigi legszemélyesebb regénye a családi múlt nyomába ered. Az elsőszülött fiú az egyetlen, aki hallja alkoholista édesapja végakaratát, de végül nem mondja el senkinek. Maga sem érti, miért tesz így, évekig harcol az apja árnyékával, és közel az 50-es éveihez, egy betegség és egy gyerek után úgy dönt, utánajár az apja történetének. Az Apám üzent nemcsak egy apatörténet, hanem egy családregény is, amelyben a női sors, a társadalom által felkínált szerepek és a paraszti környezet mind-mind meghatározó elemei egy Kádár-korszakban felnővő generációnak, és az azt követő utódoknak.
A regény megjelenését részletesen végigkövettük, ott voltunk példáuk a kötetbemutatón, ahol kiderült, hogy 10-15 év kellett a szerzőnek ahhoz, hogy ne terápiás céllal nyúljon a családtörténethez. De ha bizonytalanok vagytok, a kötet hét könyve is volt nálunk, és részletet is közöltünk belőle, sőt még magával a szerzővel is beszélgettünk egy podcastben.
Fábián Janka: Búzavirág
Emília hamar rájön, hogy őt igazából csak egyetlen dolog érdekli, és az a színpad és a mozgókép. Semmit sem akar jobban, mint emberek előtt szerepelni. Pont kapóra jön fiatal udvarlója Vince, akivel elkezdenek amatőr filmeket csinálni, de az I. Világháború hamar keresztbe tesz nekik. A fiúnak a frontra kell vonulnia, a lány pedig ápolónőnek áll, hogy megpróbáljon a közelébe maradni. A háború mégsem végződik jól. Emília sok évnyi szenvedés után mégis kijut Hollywoodba, ahol Mimi Hamiltonként sztár válik belőle. De vajon el tudja-e felejteni a háború borzalmait, és megtalálja azt a békét a reflektor mögött, amire vágyik?
A Búzavirág az Ághfay-kúria egy újabb nemzedékét beszéli el, egy nagyívű, közel három kötetes családtörténet lezárásaként. Fábián Janka Lotti-öröksége sorozata (Lotti öröksége, Koszorúfonat, Búzavirág) a 18. században indul és majdnem egészen napjainkig tart, a történelem, technikai fejlődés, és ideológiák kötelékében látjuk, ahogy egy család nemzedékről nemzedékre változik, keresve a boldogulás útját.
Kovács Krisztián: Hiányzó történetek
Egy 28 éves fiú egyik nap azzal szembesül, hogy nem tehet mást, vissza kell költöznie a szüleihez. Először elönti a szégyen, majd egyre inkább kíváncsi lesz arra, amit kiskorában nem ismert meg: a családja múltja. Nagyapjáról szinte semmit nem tud. Először csak egy cikkben olvassa el a szinte ismeretlen nevet, majd egyre több képeslapon látja viszont, és ekkor elhatározza, hogy visszakeresi nagyapja lábnyomait. A nyomozás térben és időben viszi a fiút, Ausztriától Japánig, a Kádár korszaktól a második világháborúig. Ahogy nagyapja története egyre jobban rajzolódik ki előtte, nap mint nap visszatér gyerekkori önmagához, és a pesterzsébeti focipályákon tölti az idejét.
Kordokumentum és korismeret, valós történelmi tények és jól eltalált fikció, ez a Hiányzó történetek. Ha többet szeretnél tudni, itt megtalálod a könyvről készített kritikánkat, és egy részletet is a könyvből.
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt
Egy idilli kisváros valahol Amerikába, szabályos házak, párhuzamos utcák, közelben iskolák és rendelők, bevásárlóközpontok, virágzó és nyugodt közösséggel. Itt él Mrs. Richardson négy gyerekével és ügyvéd férjével, Elena a kisváros mintapolgára, aki egyben újságíró is, számára a legfontosabb, hogy minden rendszerben működjön. Egyik nap viszont feltűnik egy egyedülálló anyuka Mia, aki fotósként dolgozik, és lánya Pearl. A beilleszkedés viszont nem megy olyan könnyen, a családok bár megtalálják a közös nevezőt, Mia titokzatos múltja egyre nagyobb port kavar, közben pedig azt tervezi, hogy egy kínai-amerikai kisbabát fogad örökbe.
A kisbaba anyja váratlanul az ajtón kopogtat, a lakók nem tudják ki mellé álljanak, Elena nyomozni kezd a fotós múltjában, mindeközben az egyik ház váratlanul felgyullad. Rejtélyes családi titkok, az anyaság nehézségei, és a szabályos ruganyossága határozza meg a Kis tüzek mindenütt oldalait. Egyik család sem az, aminek mutatja magát.
Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Az 1848-as forradalom és szabadságharc másik, kevésbé ismert oldalát mutatja meg a Nyughatatlanok. A végletekig ismert történetek már elmondták, hogy a férfiak miként és hogyan folytatták le a politikai harcokat határon túl vagy éppen határon belül. Viszont most azt a sok nőt láthatjuk, akik otthon maradtak, szétszóródva Európába, várva arra, hogy férjük hazatérjen, és az életük végre újra normálisan teljen. De a várakozásban sem tétlenek a nők, szövetséget kötnek egymással, konfliktusba kerülnek, mesélnek, természetfeletti erőkbe kezdenek hinni.
A középpontban egy házasság dinamikája van, amely az emigráns kitaszítottság, a kémek, és a folyton előtörő betegségek hálójában egyre jobban szétesik. A forradalmi politika és emigráns lét alól már semmi nem oldoz fel, csak a holtak szava, amit a spiritiszta szeánsz adhat.
Szécsi Noémi nemcsak kiváló regényíró, hanem a magyar nőtörténet egyik legfontosabb írója. A budapesti nők podcastsorozatunkban is részt vett idén, tavaly pedig legutóbbi kötete a Rohadt állatok a 45. helyen végzett az éves listánkon.
