A nők is ott hagyták kézjegyüket a fővároson – 5 non-fiction a nők és Budapest kapcsolatáról

A nők is ott hagyták kézjegyüket a fővároson – 5 non-fiction a nők és Budapest kapcsolatáról

Még ha a köztéri elnevezésekben ez nem is feltétlenül látszik, a 150 éves Budapest arculatát, mindennapjait nagyban alakították a nők - az ő életútjaikat, szerepeiket, hatásukat vizsgálta 

Könyves Magazin | 2024. augusztus 14. |

A Budapesti nők című podcast-sorozatra készülve Ruff Orsolya és Szeder Kata rengeteg irodalmi művet olvasott el és használt fel, melyekből Petrik Andrea és Nagypál Gábor tolmácsolásában meg is lehet hallgatni részleteket. Emellett rengeteg tényirodalmi, ismeretterjesztő kötet is megfordult a kezeik között – ezek közül választottak most ki ötöt.

Szécsi Noémi, Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete

Szécsi Noémi, Géra Eleonóra
A budapesti úrinő magánélete (1860-1914)
Európa Könyvkiadó, 2018, 448 oldal
-

Aki kicsit is alá akarna merülni a magyar nőtörténetben, annak kihagyhatatlan ez a kötet (és ami azt illeti, ennek folytatása, A modern budapesti úrinő (1914-1939) is). A két kötet olvasmányosan, információgazdagon vezet végig jó nyolcvan éven,

egy olyan időszakon, amely alapvető változásokat hozott a magyar nők életében.

Ami korábban teljességgel elképzelhetetlen volt – hogy iskolába járjanak, hogy munkát vállaljanak, vagy netán elváljanak –, ebben a korszakban vált lehetővé. A változó kor megváltozott kihívások elé is állították a lányokat, és ezek megugrására a régi korok receptje már nem feltétlenül volt alkalmas. A két kötet rengeteg személyes történeten keresztül mesél az egykori felső- és középosztály életének mozzanatairól, de ezzel együtt látképet ad a teljes magyar társadalom működéséről is.

Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai

Czingel Szilvia
A női test alakváltozatai 1880-1945
Jaffa, 2020, 252 oldal
-

Czingel Szilvia kulturális antropológus kötete az 1880-as évektől foglalkozik behatóan a női testkultúrával. Ez ugyanis az az időszak, amikor ezen a téren is hatalmas változások következtek be a nők életében: fokozatosan elhagyták a fűzőt, bátrabban nyúltak a szépítőszerekhez, sporttal formálták a testüket. Ekkoriban már nem feltétlenül akarták elrejteni a testüket, és sokkal tudatosabbá is váltak. 

A századelőn a filmek és a magazinok megjelenésével a lányok árgus szemmel követni kezdték idoljaik minden megmozdulását, hogy

mit esznek, mit kennek a bőrükre, milyen ruhába bujtatják a testüket.

1929-ben aztán Magyarországon is megrendezték az első szépségversenyt, amelyből rögtön politikai ügy is lett. A kötet megjelenésekor interjúztunk a szerzővel, aki például ezt mondta erről: „Egy ártatlan szépségversenyben pedig egyszer csak megjelent a kor politikai hangulata, és Simon Böske megválasztása kapcsán elindult a polémia arról, hogy ki legyen a szép nő. Móricztól Máraiig és Klebelsberg Kunóig mindenki belefolyt, és mindenki próbált valamiféle nőtípust felvázolni”.

Simonovics Ildikó: Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor

Simonovics Ildikó
Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor
Jaffa, 2019, 334 oldal
-

„Mit meg nem adnék egy önéletrajzért vagy még inkább egy titkos naplóért, amelyet Rotschild Klára írt vagy mondott tollba!” – ezekkel a szavakkal kezdődik Simonovics Ildikó könyve, amely a magyar divatvilág egykori nagyasszonyának életébe enged bepillantást. A muzeológus és divattörténész sok-sok évi kutatómunkával igyekezett kitölteni a Rotschild Klára történetében tátongó lyukakat. Nem volt könnyű dolga, hiszen

a divattervező életét át- meg átszőtték a legendák, mendemondák,

amelyek egy részét valószínűleg ő maga terjesztette.

Tény, hogy élete traumákkal volt terhes; neve is egy botrány miatt került először a lapokba, egy fizetni nem akaró vevő ugyanis a fiatal Rotschild Klárát súlyosan bántalmazta, emiatt pedig még az öngyilkosság is megfordult a fejében. Végül azonban talpra állt, saját szalont nyitott, amit aztán – még ha megváltozott formában is – át tudott menteni a háború utáni új érába. Igazi self-made vállalkozó volt, aki tudta, nem elég jól csinálni a dolgokat, mindezt jól is kell tudni prezentálni. A kötetről ITT írtunk bővebben.

Hatos Pál (szerk.): Ismeretlen Budapestek

Hatos Pál (szerk.)
Ismeretlen Budapestek – Kis történetek a város nagy múltjából
Jaffa, 2023, 295 oldal
-

A város mikrotörténeteit meséli el az Ismeretlen Budapestek, a cselédek, a francia kisasszonyok, vagy épp a fővárosban időző külföldiek szemszögéből, de találunk esszét a labdarúgás hőskoráról, vagy épp Budapest galambjairól is. A kötetben olyan szereplők bukkannak fel újra és újra, akiknek a nevét ma már senki sem ismeri, tevékenységüket nem jelzi sehol emléktábla, 

mégis jelentősen formálták a főváros művelődéstörténetét.

„Talán nincs is Budapest, hanem Budapestek vannak” – indokolta a kötet címében is olvasható többesszámot a margós bemutatón a szerkesztő, Hatos Pál, aki arra is kitért, hogy az Ismeretlen Budapestek metszeteket közöl a főváros életről, és a legtöbb tanulmányban forrásként megjelennek irodalmi művek is. A kötetbe ITT tudtok beleolvasni.

Szécsi Noémi: Régen minden lánynak jutott férj

szécsi noémi
Régen minden lánynak jutott férj – A nők neveltetése és szereplehetőségei a 19-20. század fordulóján
Park, 2024, 544 oldal
-

Az idei Könyvhétre jelent meg Szécsi Noémi új művelődés- és nőtörténeti kötete, melyről interjút is készítettünk az íróval. A címét Herczeg Ferenc A Gyurkovics-lányok című regényének egyik mondatából kölcsönözte, és az abban megfogalmazott, már-már dacos kijelentést követően az olvasóban egyből feltámad a kétely: valóban így lett volna?

Az mindenesetre evidenciának tekinthető, hogy férjhez menni sosem volt egyszerű dolog.

A rokonok célja egyértelmű volt: nemcsak férjhez adni kellett a lányt, hanem jól kellett férjhez adni a család szeme fényét.

A kötet a születéstől fogva kíséri végig a lánygyerekek életpályáját a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó időszakban. Milyen neveltetésben részesültek, egyáltalán ki volt jelen életük első pár évében, milyen iskolába járhattak, mit tanulhattak, lehetett-e valamilyen szakmájuk, kenyérkereső foglalkozásuk? Hogyan választott párt magának egy modern nő, és hogyan vezette aztán a háztartását? Milyen volt a munkásnők élete, és miért lehetett nagy karriert befutni az apácáknál? Az információgazdag, olvasmányos kötetbe ITT tudtok beleolvasni.

A Budapesti nők adásait meghallgathatod itt:

Kik voltak azok a nők, akik 150 éve alakítják a fővárost?

A jó feleségek:

Az úrinő:

A karrierista nő:

Lázadó lányok:

Láthatatlan nők:

Címlapi kép: Fortepan / Négyesi Pál

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Kik voltak azok a nők, akik 150 éve alakítják a fővárost? – Budapesti nők [Podcast]

Miként hatottak a nők Budapestre és hogyan hagyták rajta kéznyomukat? Milyen lehetőségeket és életutakat kínált nekik a város? Most induló Budapesti nők című podcastsorozatunkban őket kutatja Ruff Orsolya és Szeder Kata, valamint szakértő vendégeik.

...
Beleolvasó

Mi köze az óvónők megőrülésének a házasságon kívüli gyermekekhez? Olvass bele Szécsi Noémi új könyvébe!

Legújabb nőtörténeti kötetében Szécsi Noémi azt járja körül, milyen lehetőségei voltak a nőknek a századforduló magyar társadalmában, ha a boldoguláshoz nem akartak/tudtak kizárólag a házasságra hagyatkozni. Most elolvashatsz egy részletet a könyvből.

...
Hírek

Bereményi Vadnai Bébijének látszólag egy nő a főszereplője, valójában a város [Budapesti nők]

A Budapesti nők című olvasókör áprilisi olvasmánya a Vadnai Bébi lesz a Tompa17-ben, amely a mondén negyvenes és a kádári hetvenes évek Budapestjére vezet.

SZÓRAKOZÁS
...
Hírek

Neil Gaiman és az eltörléskultúra: üzent a szerző képregényeit kiadó magyar Fumax

„Aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást.”

...
Hírek

A koreai influenszer, aki felzabálta Budapestet, de a hurka nem ment le a torkán + 3 könyv az egészséges étkezésről

A koreai influenszer majdnem megevett egy egész hentespultot Budapesten. Könyveket ajánlunk a helyes étkezésről.

...
Szórakozás

Sötét hangulatú ízelítőt kapott a Wednesday új évada

Netflix egy rövid ízelítőt rakott ki a napokban, amely komolyabb hangvételt és sötétebb tónust ígér. Mutatjuk a részleteket.

Hírek
...
Hírek

Jónás Tamás verseskötete a születésnapján jelenik meg

...
Hírek

Helmut Newton fotóján Kukorelly Endre és társai a rendszerváltás utáni Budapesten

...
Hírek

Magyar Filmszemle: a Magyarázat mindenre a legjobb film

...
Hírek

A bölcsészek voltak az igazi kémek a II. világháborúban

...
Hírek

A földönkívüli Elvis, akinek Jézus és Sztálin ugyanaz volt

...
Hírek

Segíthet a TikTok a gyerekek olvasási szokásainak megváltoztatásában?

Kiemeltek
...
Nagy

Milyen magyar szerzőket olvasunk 2025 elején? Mutatjuk!

Regény, novella, vers –mutatjuk a legizgalmasabb magyar szépirodalmi megjelenéseket 2025 első negyedéből.

...
Podcast

Indul a Dumaszínház és a Könyves Magazin sorozata, a Zöld könyv podcast!

Február 5-től kéthetente új podcasttel jelentkezünk!

...
Hírek

Krasznahorkai László: Ez egy elveszett generáció

Egy svéd lapnak adott interjút. 

...
Beleolvasó

Erdős Virág regényének hőse szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón – Olvass bele!

Abszurd és groteszk világot fest Erdős Virág februárban érkező első regénye, a Kalocsa. Olvass bele! 

...
Kritika

Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni

A hasbeszélő visszhangot keres szeretetről és reményről mesél. Ez a hét könyve.

...
Hírek

Neil Gaiman és az eltörléskultúra: üzent a szerző képregényeit kiadó magyar Fumax

„Aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást.”