A Budapesti nők című podcast-sorozatra készülve Ruff Orsolya és Szeder Kata rengeteg irodalmi művet olvasott el és használt fel, melyekből Petrik Andrea és Nagypál Gábor tolmácsolásában meg is lehet hallgatni részleteket. Emellett rengeteg tényirodalmi, ismeretterjesztő kötet is megfordult a kezeik között – ezek közül választottak most ki ötöt.
Szécsi Noémi, Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Aki kicsit is alá akarna merülni a magyar nőtörténetben, annak kihagyhatatlan ez a kötet (és ami azt illeti, ennek folytatása, A modern budapesti úrinő (1914-1939) is). A két kötet olvasmányosan, információgazdagon vezet végig jó nyolcvan éven,
egy olyan időszakon, amely alapvető változásokat hozott a magyar nők életében.
Ami korábban teljességgel elképzelhetetlen volt – hogy iskolába járjanak, hogy munkát vállaljanak, vagy netán elváljanak –, ebben a korszakban vált lehetővé. A változó kor megváltozott kihívások elé is állították a lányokat, és ezek megugrására a régi korok receptje már nem feltétlenül volt alkalmas. A két kötet rengeteg személyes történeten keresztül mesél az egykori felső- és középosztály életének mozzanatairól, de ezzel együtt látképet ad a teljes magyar társadalom működéséről is.
Czingel Szilvia: A női test alakváltozatai
Czingel Szilvia kulturális antropológus kötete az 1880-as évektől foglalkozik behatóan a női testkultúrával. Ez ugyanis az az időszak, amikor ezen a téren is hatalmas változások következtek be a nők életében: fokozatosan elhagyták a fűzőt, bátrabban nyúltak a szépítőszerekhez, sporttal formálták a testüket. Ekkoriban már nem feltétlenül akarták elrejteni a testüket, és sokkal tudatosabbá is váltak.
A századelőn a filmek és a magazinok megjelenésével a lányok árgus szemmel követni kezdték idoljaik minden megmozdulását, hogy
mit esznek, mit kennek a bőrükre, milyen ruhába bujtatják a testüket.
1929-ben aztán Magyarországon is megrendezték az első szépségversenyt, amelyből rögtön politikai ügy is lett. A kötet megjelenésekor interjúztunk a szerzővel, aki például ezt mondta erről: „Egy ártatlan szépségversenyben pedig egyszer csak megjelent a kor politikai hangulata, és Simon Böske megválasztása kapcsán elindult a polémia arról, hogy ki legyen a szép nő. Móricztól Máraiig és Klebelsberg Kunóig mindenki belefolyt, és mindenki próbált valamiféle nőtípust felvázolni”.
Simonovics Ildikó: Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor
„Mit meg nem adnék egy önéletrajzért vagy még inkább egy titkos naplóért, amelyet Rotschild Klára írt vagy mondott tollba!” – ezekkel a szavakkal kezdődik Simonovics Ildikó könyve, amely a magyar divatvilág egykori nagyasszonyának életébe enged bepillantást. A muzeológus és divattörténész sok-sok évi kutatómunkával igyekezett kitölteni a Rotschild Klára történetében tátongó lyukakat. Nem volt könnyű dolga, hiszen
a divattervező életét át- meg átszőtték a legendák, mendemondák,
amelyek egy részét valószínűleg ő maga terjesztette.
Tény, hogy élete traumákkal volt terhes; neve is egy botrány miatt került először a lapokba, egy fizetni nem akaró vevő ugyanis a fiatal Rotschild Klárát súlyosan bántalmazta, emiatt pedig még az öngyilkosság is megfordult a fejében. Végül azonban talpra állt, saját szalont nyitott, amit aztán – még ha megváltozott formában is – át tudott menteni a háború utáni új érába. Igazi self-made vállalkozó volt, aki tudta, nem elég jól csinálni a dolgokat, mindezt jól is kell tudni prezentálni. A kötetről ITT írtunk bővebben.
Hatos Pál (szerk.): Ismeretlen Budapestek
A város mikrotörténeteit meséli el az Ismeretlen Budapestek, a cselédek, a francia kisasszonyok, vagy épp a fővárosban időző külföldiek szemszögéből, de találunk esszét a labdarúgás hőskoráról, vagy épp Budapest galambjairól is. A kötetben olyan szereplők bukkannak fel újra és újra, akiknek a nevét ma már senki sem ismeri, tevékenységüket nem jelzi sehol emléktábla,
mégis jelentősen formálták a főváros művelődéstörténetét.
„Talán nincs is Budapest, hanem Budapestek vannak” – indokolta a kötet címében is olvasható többesszámot a margós bemutatón a szerkesztő, Hatos Pál, aki arra is kitért, hogy az Ismeretlen Budapestek metszeteket közöl a főváros életről, és a legtöbb tanulmányban forrásként megjelennek irodalmi művek is. A kötetbe ITT tudtok beleolvasni.
Szécsi Noémi: Régen minden lánynak jutott férj
Az idei Könyvhétre jelent meg Szécsi Noémi új művelődés- és nőtörténeti kötete, melyről interjút is készítettünk az íróval. A címét Herczeg Ferenc A Gyurkovics-lányok című regényének egyik mondatából kölcsönözte, és az abban megfogalmazott, már-már dacos kijelentést követően az olvasóban egyből feltámad a kétely: valóban így lett volna?
Az mindenesetre evidenciának tekinthető, hogy férjhez menni sosem volt egyszerű dolog.
A rokonok célja egyértelmű volt: nemcsak férjhez adni kellett a lányt, hanem jól kellett férjhez adni a család szeme fényét.
A kötet a születéstől fogva kíséri végig a lánygyerekek életpályáját a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó időszakban. Milyen neveltetésben részesültek, egyáltalán ki volt jelen életük első pár évében, milyen iskolába járhattak, mit tanulhattak, lehetett-e valamilyen szakmájuk, kenyérkereső foglalkozásuk? Hogyan választott párt magának egy modern nő, és hogyan vezette aztán a háztartását? Milyen volt a munkásnők élete, és miért lehetett nagy karriert befutni az apácáknál? Az információgazdag, olvasmányos kötetbe ITT tudtok beleolvasni.
A Budapesti nők adásait meghallgathatod itt:
Kik voltak azok a nők, akik 150 éve alakítják a fővárost?
A jó feleségek:
Az úrinő:
A karrierista nő:
Lázadó lányok:
Láthatatlan nők:
Címlapi kép: Fortepan / Négyesi Pál
