Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Könyves Magazin | 2021. október 07. |

Abdulrazak Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, az Egyesült Királyságba a hatvanas évek végén érkezett menekültként. A tanulmányait már ott végezte, jelenleg is ott él; nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanár volt a Kenti Egyetemen Canterburyben, az angol és a posztkolonialista irodalom a szakterülete.

Gurnah eddig tíz regényt és számos novellát publikált. Huszonegy évesen, már Angliában kezdett írni, és bár a szuahéli az anyanyelve, a munka-, így az írás nyelve is az angol lett számára. Saját bevallása szerint Zanzibárban szinte egyáltalán nem jutott hozzá szuahéli irodalomhoz, és a korai írásait szigorúan véve nem is tartja irodalomnak. Az arab és perzsa költészet fiatalon nagy hatást tettek rá, ahogy a Korán szúrái is. Az angol nyelvű hagyomány, Shakespeare-től V. S. Naipaulig ugyancsak kihatott írói munkásságára.

Első regénye 1987-ben jelent meg (Memory of Departure). Leghíresebb kötete, az 1994-es Paradise a Booker- és a Whitbread-díj rövidlistáján is szerepelt. A 2001-es By the Sea szintén esélyes volt a Bookerre, valamint a Los Angeles Times Book Awards rövid listájára is felkerült.

A Nobel Bizottság indoklása szerint 

kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

Az indoklás szerint a szereplői a kultúrák és kontinensek közötti űrben találják magukat, amikor egy életet már maguk mögött hagytak, de egy másik élet még felemelkedőben van, ami egy bizonytalan állapot.

Gurnah első három regénye (Memory of Departure, Pilgrims Way, Dottie) a bevándorlás tapasztalatait összegzi más-más perspektívából, míg negyedik kötete (Paradise) a gyarmati Kelet-Afrikában játszódik az első világháború idején. Az Admiring Silence című kötetének egy fiatalember a hőse, aki maga mögött hagyja Zanzibárt, Angliába költözik, ahol megházasodik és tanár lesz belőle. Húsz év elteltével azután hazalátogat, a vizit pedig a saját magával és a házasságával kapcsolatos szemléletére is nagyban kihat.

Legutóbbi könyve, az Afterlives 2020-ban jelent meg. A történet több szereplő életén keresztül meséli el azt az időszakot, amikor Kelet-Afrika a németek gyarmata lett. Egyik főhőse a nyugtalan és ambiciózus Ilyas, akit a német gyamatosító csapatok ellopnak a szüleitől. Évekkel később visszatér a falujába, de már nem találja ott a családját. A másik szereplőt, Hamzát nem ellopják, hanem eladják. Ő háborús traumákkal tér haza szülővárosába, és csak arra vágyik, hogy végre munkát és biztonságot találjon.  

Az AFRASO oldalon megjelent interjújából kiderült, hogy Abdulrazak Gurnah magát nem nevezné posztkolonialista vagy világirodalmi írónak:

"Nem hívnám magam valaminek az írójának. Ami azt illeti, abban sem vagyok biztos, hogy bárhogy hívnám magam, a nevemet leszámítva."

Ugyanebben az interjúban elmondta, hogy Virginia  Woolffal ellentétben, aki már tízévesen tudta, hogy író lesz belőle, ő egy nap egyszerűen csak azon kapta magát, hogy leír dolgokat, majd újabb oldalak jöttek, amelyek ezekre az elképzelésekre épültek, és végül eljött az a pont, amikor feltette magának a kérdést, hogy mi is ez valójában. És ez volt az a pillanat, amikor elvált az, hogy valaki csak leír dolgokat vagy ír. Ráadásul, tette hozzá, ha az ember egyszer elkötelezte magát az írás mellett, akkor már nincs kiút, hiszen megpróbál egyre jobb és jobb lenni, és törekszik arra, hogy találjon magának egy kiadót – a végén pedig író lesz belőle.

Wole Soyinka 1986-os díjazása óta afrikai származású fekete szerző nem nyerte el a Nobel-díjat, írja a Guardian.

Hírlevél feliratkozás

1901 óta összesen 113 irodalmi Nobelt osztottak ki, és négyszer megosztva ítélték oda a díjat. Mindösszesen 16 női alkotó vehette át a legrangosabb irodalmi elismerést - legutóbb tavaly az amerikai, de magyar felmenőkkel is rendelkező Louise Glück. Az irodalmi Nobel történetében a legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling volt, ő 41 éves volt, amikor 1907-ben neki ítélték, a legidősebb pedig Doris Lessing, aki 88 éves volt, amikor a Svéd Akadémia 2007-ben őt kiáltotta ki győztesnek.

A Nobel-díj esetében nincs nyilvános lista, a svéd akadémia ötven évre titkosítja a jelölteket. Így fordulhatott elő, hogy pár éve derült ki az is, hogy Illyés Gyula neve például 1965-ben és 1966-ban is szerepelt a jelöltek között, valamint az is, hogy 1967-ben Lukács György marxista filozófus is felkerült a Nobel-esélyesek listájára. (Elég szokatlan módon amúgy, a svéd akadémia idén nem tette közzé az ötven évvel ezelőtti listát.)

Mivel nincs nyilvános lista, így marad a tippelgetés, a fogadóirodák szerdán a francia Annie Ernaux-t hozták ki a legsanszosabb Nobel-nyertesnek, de az örök esélyesek listáján van a japán Murakami Haruki (akit eléggé bosszant ez a címke) vagy épp a kenyai Ngũgĩ wa Thiong'o.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban

Csütörtökön adják át az irodalmi Nobelt és már nagyban zajlik a tippelgetés, hogy idén ki fogja megkapni a világ legnagyobb presztízsű elismerését. A The Guardian tegnap arról írt, hogy jelenleg Annie Ernaux a kedvenc a fogadóirodáknál.

...

Nobel-díjasok kiállítása nyílt a világ legszebb könyvesboltjában

A TIME magazin és a portói Livraria Lello könyvesbolt, amelyet a világ egyik legszebb könyvesboltjának is neveznek, közös kiállítást rendezett, amely a 20. és 21. század legnagyszerűbb íróit ünnepli.

...

Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért

A Svéd Királyi Akadémia szabályai szerint minden Nobellal kapcsolatos információt ötven évre titkosítani kell, így mindig nagyon izgalmas, amikor megnyitják végre az aktákat.

Olvass!
...

A paprika okozta a mohácsi vereséget? Olvass bele Soltész Béla novelláskötetébe!

Mutatunk egy részletet Soltész Béla novelláskötetéből, amelyből kiderül, miért életveszélyes a paprika.

...

A hatalom eddig férfi hangon szólt, ennek most vége - Olvass bele Mary Beard feminista kiáltványába!

A történelem során a nők ritkán kerültek hatalmi pozícióba, és ennek az ókorban kell keresnünk a gyökereit. 

...

Marabu, a karikaturista fantasy regényt írt: olvass bele!

Marabu ezúttal a varázslatot is belekeverte a politikába!

Hírek
...

Ryan Gosling nem akar asztronauta lenni – itt A Hail Mary-küldetés előzetese

...

Majdnem mindenki visszatér Az ördög Pradát visel 2-ben

...

Jön Matthew McConaughey második könyve

...

Újra megjelent Cormac McCarthy kihagyhatatlan westerne

...

A 100 éve elhunyt Erik Satie 27 új zenéje került elő

...

Gálvölgyi Örkény-egypercesben segít Dolák-Salynak megtalálni a feleségét

A hét könyve
Kritika
Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ
Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Egy 1600 fős kisvárosba százezrek érkeznek a könyvek miatt, bár az aprócska települést még megközelíteni is nehéz. 

Kiemeltek
...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

Megjelent Tandori Dezső első verseskötete, az Egyetlen: nem kellett a kiadónak, de a költő elkészített egy példányt a legjobb barátja számára. Fantasztikus sztori és podcast Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal, hallgassátok! 

...

9 nyári gyerekkönyv vakációzóknak

Gyerekkönyvek nyári témákkal.

...

Hiába élünk egy elfogadó társadalomban, mindannyian a többség oldalán állunk

Egy anya, egy lebénult lány és egy transznemű személy. Mi a hasonlóság? A társadalom egyiküket sem tűri meg magában. 

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!