Illyés Gyulának 1966-ban is helye volt az irodalmi Nobelre jelöltek listáján

.konyvesblog. | 2017. január 05. |

illyesgyula.JPGIllyés Gyula portréja a ’60-as évekből (forrás: DIA)

A Svéd Királyi Akadémia ötven év után oldja fel a Nobel-díjjal kapcsolatos iratok titkosítását. Tavaly már írtunk az 1965-ös díj kulisszatitkairól, és a Literary Saloon szúrta ki, hogy elérhetőek már az 1966-os döntéssel kapcsolatos dokumentumok is. Igazság szerint elég nagy átfedés van az 1965-ös és az 1966-ös díjra felterjesztettek között, így mindkét listán megtalálható mások mellett Anna Ahmatova, Louis Aragon, Samuel Beckett, Jorge Luis Borges, Max Frisch, Erich Kästner, Vladimir Nabokov vagy Ezra Pound neve, és a sor folytatható. Magyar szempontból persze sokkal érdekesebb, hogy az 1966-os jelöltek között található Illyés Gyula is, akit - akárcsak 1965-ben - a Columbia Egyetem nyelvészprofesszora, a magyar származású, de már Amerikában született Lotz János terjesztett fel az irodalmi Nobelre.

A listán amúgy x-szel jelölték azokat a szerzőket, akiket először javasoltak a díjra - köztük volt például a német Günter Grass, aki kapott egy plusz h-t a nevébe, vagy a lengyel Witold Gombrowicz. Abban az évben amúgy 72 írót-költőt jelöltek Nobel-díjra, ezzel szemben egy évvel korábban még kilencvenet.

Az 1966-os irodalmi Nobelt végül megosztva adták át az izraeli Smuel Joszéf Agnonnak („mélyreható, markáns elbeszélő művészetéért, melyet a zsidó nép életéből vett motívumok hatnak át”) és a német Nelly Sachsnak („kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”). A Svenska Dagbladet most arról ír, hogy a Nobel-bizottság a finalisták listáját a következőképpen látta (a sorrend is számít):

1. Kavabata Jaszunari
2. Agnon és Sachs
3. Graham Greene
4. W.H. Auden

A Svéd Királyi Akadémia viszont felülbírálta a bizottság ajánlását, igaz, a japán Kavabata Jaszunari két évvel később, 1968-ban már megkapta a díjat. 1965-ben amúgy, amikor Solohov nyert, a finalisták listáján Agnon a második, Auden a harmadik helyen állt, utóbbi ugyanakkor, hiába volt hozzá nagyon-nagyon közel, soha nem kapott Nobelt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.