Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért

Weöres Sándor is versenyben volt az 1970-es irodalmi Nobelért

A Svéd Királyi Akadémia szabályai szerint minden Nobellal kapcsolatos információt ötven évre titkosítani kell, így mindig nagyon izgalmas, amikor megnyitják végre az aktákat.

ro | 2021. május 22. |

1970-ben Alekszandr Szolzsenyicin kapta az irodalmi Nobel-díjat, és a hét elején már írtunk arról, hogy a Nobel-zsűri aggódott amiatt, hogy az elismerésnek milyen következményei lehetnek az író számára. A Svéd Királyi Akadémia most feloldotta a titkosítás alól az akkori döntéshozatallal kapcsolatos dokumentumokat, és nyilvánosságra került a jelöltek listája is.

Eszerint abban az évben 76 alkotót jelöltek a díjra - ami némi visszaesést jelez az előző évi 103-hoz képest -, köztük pedig olyan ismert nevek is megtalálhatók, mint Heinrich Böll (ő végül 1972-ben lett díjazott), Graham Greene, Vladimir Nabokov, Georges Simenon, és meglepetésre köztük van Harold Macmillan egykori brit miniszterelnök is. A magyar olvasóknak viszont ennél is érdekesebb lehet, hogy volt-e magyar vonatkozása a listának.

Az 1970-es jelöltek között nem is egy, hanem rögtön két magyar jelölt is található: egyikük Mécs László költő, akit már előző évben is neveztek a díjra, illetve Weöres Sándor, akit Kibédi Varga Áron, az amszterdami egyetem francia irodalom tanszékvezető tanára javasolt. A teljes listát ITT lehet végigböngészni!

Forrás: Literary Saloon

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mécs László, Tolkien és Szolzsenyicin is esélyes volt 1969-ben a Nobel-díjra

...
Hírek

Illyés Gyulának 1966-ban is helye volt az irodalmi Nobelre jelöltek listáján

...
Hírek

1965-ben Solohov egyhangú szavazással kapta meg a Nobelt, a jelöltek között volt Illyés is

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

...
Sándor Anna

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

...
Ruff Orsolya

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]