Nyílt nap van az Arcanumnál: ma bármit előtúrhatsz a régi újságokból!

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Cikkünkhöz az Arcanum archívumát használtuk, a nyitóképet Valuska Gábor készítette.

Nyolcvan éve született Nádas Péter, az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek írója. Első publikált műve egy elbeszélés volt, születésnapján pedig az Arcanum segítségével ennek korabeli fogadtatásának néztünk utána.

Éppen 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Viszont nem ez volt az első, hogy a lapok írtak Tolkienről, hol dicsérve, de gyakran értetlenkedve a nyugati hóborton, hogy odaát ennyire tetszenek a tündérek és manók. Az érdekes évfordulót a Lassi Laurië, a Magyar Tolkien Társaság újságja szúrta ki, mi pedig abból szemezgettünk, hogyan számoltak be és élcelődtek itthon a sajtóban Tolkienről, a könyveiről, a fantasyről - és hogy miért tartotta Tolkient értékesnek például Vekerdy Tamás. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

Szerdán volt 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Ennek apropóján ebben a cikkünkben az Arcanum segítségével szemezgettünk abból, hogyan írtak Tolkienről a kádári Magyarországon. A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

“Baksa-Soós Jancsi nem zenész, nem költő, nem festő, nem színész, nem rendező, ahogy a lexikonok írják majd róla, hanem művész. Teljes és nyitott személyiség, aki képes és haj­landó bármit új oldalról szemügyre venni, legyen az borsószem, vacsora, zene, végrehajtó, helyesírási szabály, közhely, Magas Művészet, hatalmasok, még ha vérébe kerül is a kísér­let: a szó átvitt és szó szerinti értelmében egyaránt. (...) Többek közt tőle tanultam, hogy a művészet nem a fül, a nyelv, a kéz ügyessége, hanem - magatartás” - írta Czakó Gábor a Mozgó Világban barátjáról, a hétvégén elhunyt Baksa-Soós Jánosról. Baksa-Soós frontemberként a magyar underground meghatározó alakja volt, rövid zenei pályafutása az alternatív irányzatok forrása lett. Az Arcanum Digitális Tudománytárban keresgéltünk, hogy archív szövegek segítségével emlékezzünk rá és a Kexben töltött két évre. Aztán a Czakóéhoz hasonló méltatások mellett egyszer csak felbukkantak a besúgók jelentései.

Fotó: Fortepan / Kende János

A legkíváncsibb magyar író – a hétvégén 89 évesen elhunyt Moldova György eposzi jelzője is lehetne ez, a róla szóló írások visszatérő motívuma ugyanis, hogy mennyire szeretett kérdezni, és milyen nagyon tudott figyelni, hallgatni a megkérdezettre. Az egyik legolvasottabb magyar író is volt egyben, mi pedig most az Arcanum segítségével emlékezünk meg róla.

Nyitókép: Fortepan / Hunyady József