Black Fridayt tart az Arcanum Digitális Tudománytár, azaz ma ingyen kutakodhatsz a folyamatosan bővülő adatbázisukban, amiben megtalálod az elmúlt 250 év tudományos és szakfolyóiratainak, a heti- és napilapoknak, valamint a lexikonoknak és tematikus könyvgyűjteményeknek a legjavát. Tudsz keresni konkrét lapszámokra, nevekre, helyszínekre, eseményekre is. Mesterséges intelligencia segítségével rákereshetsz, vajon szerepeltél-e régi újságok sajtófotóin.
Szintén ma, azaz november 25-én rendkívüli kedvezményt biztosítanak, 10 hónapra 10 000 forint az előfizetés.
Az Arcanum a Könyves Magazin együttműködő partnere, sokféle izgalmas cikket írtunk már a tudástár segítségével. Íme, egy ízelítő:
A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta. Cikkünkhöz az Arcanum archívumát használtuk, a nyitóképet Valuska Gábor készítette.
Nyolcvan éve született Nádas Péter, az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek és a Világló részletek írója. Első publikált műve egy elbeszélés volt, születésnapján pedig az Arcanum segítségével ennek korabeli fogadtatásának néztünk utána.
Éppen 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Viszont nem ez volt az első, hogy a lapok írtak Tolkienről, hol dicsérve, de gyakran értetlenkedve a nyugati hóborton, hogy odaát ennyire tetszenek a tündérek és manók. Az érdekes évfordulót a Lassi Laurië, a Magyar Tolkien Társaság újságja szúrta ki, mi pedig abból szemezgettünk, hogyan számoltak be és élcelődtek itthon a sajtóban Tolkienről, a könyveiről, a fantasyről - és hogy miért tartotta Tolkient értékesnek például Vekerdy Tamás. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.
Szerdán volt 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Ennek apropóján ebben a cikkünkben az Arcanum segítségével szemezgettünk abból, hogyan írtak Tolkienről a kádári Magyarországon. A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.
“Baksa-Soós Jancsi nem zenész, nem költő, nem festő, nem színész, nem rendező, ahogy a lexikonok írják majd róla, hanem művész. Teljes és nyitott személyiség, aki képes és hajlandó bármit új oldalról szemügyre venni, legyen az borsószem, vacsora, zene, végrehajtó, helyesírási szabály, közhely, Magas Művészet, hatalmasok, még ha vérébe kerül is a kísérlet: a szó átvitt és szó szerinti értelmében egyaránt. (...) Többek közt tőle tanultam, hogy a művészet nem a fül, a nyelv, a kéz ügyessége, hanem - magatartás” - írta Czakó Gábor a Mozgó Világban barátjáról, a hétvégén elhunyt Baksa-Soós Jánosról. Baksa-Soós frontemberként a magyar underground meghatározó alakja volt, rövid zenei pályafutása az alternatív irányzatok forrása lett. Az Arcanum Digitális Tudománytárban keresgéltünk, hogy archív szövegek segítségével emlékezzünk rá és a Kexben töltött két évre. Aztán a Czakóéhoz hasonló méltatások mellett egyszer csak felbukkantak a besúgók jelentései. Fotó: Fortepan / Kende János
A legkíváncsibb magyar író – a hétvégén 89 évesen elhunyt Moldova György eposzi jelzője is lehetne ez, a róla szóló írások visszatérő motívuma ugyanis, hogy mennyire szeretett kérdezni, és milyen nagyon tudott figyelni, hallgatni a megkérdezettre. Az egyik legolvasottabb magyar író is volt egyben, mi pedig most az Arcanum segítségével emlékezünk meg róla. Nyitókép: Fortepan / Hunyady József
(Nyitókép: Újságos, Teréz (Lenin) körút, Nyugati Pályaudvar. Fortepan / Bauer Sándor)