Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

Szerdán volt 40 éve, hogy a Magyar Nemzet 1981. július 21-én az új könyvek között felsorolta A Gyűrűk Urát - ekkor jelent meg először magyarul Tolkien klasszikusa. Ennek apropóján ebben a cikkünkben az Arcanum segítségével szemezgettünk abból, hogyan írtak Tolkienről a kádári Magyarországon. A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

sa | 2021. július 23. |

Réz Ádám A Gyűrűk Ura 1-11. fejezeteit és az itt szereplő verseket is fordította, a további munkában megakadályozta 1978-as halála. Előtte viszont megalkotta a mű magyar terminológiájának ma is használt alapjait, ami óriási nyelvi, nyelvészeti és irodalmi érzékenységet követelt, tekintve, hogy az eredeti szöveget író Tolkien filológusként önálló nyelveket és írásrendszereket alkotott. A tolkieni mitológiában pedig mintegy ötezer (!) tulajdonnév szerepel.

Göncz Árpád így emlékezett rá a Nagyvilág 1986-os 5. számában:

Hogy munkája megválasztásában milyen mértékben vezette a játékosság, a mohó és kielégíthetetlen nyelvi érdeklődés, azt személyesen is módom volt megtapasztalni. Tolkien A Gyűrűk Ura című, irdatlan terjedelmű művének fordítását már élete utolsó éveiben vállalta el, a sors úgy hozta, hogy befejezni már nem tudta – a munkát én örököltem.

Az elkészült anyag, amit átvettem, ékesszólón bizonyította Réz Ádám halálos komoly játékosságát: mielőtt a történet fordításához hozzáfogott volna, megoldotta a szintén játékos kedvű zseniális nyelvész Tolkien legnehezebbik fordítói feladványát.

Tolkien ugyanis, könyve függelékében tudományos alapossággal ismerteti a műben megálmodott sosemvolt nyelvek hangtanát, szerkezetét, nyelvtanát, írásmódját – s ez volt az, amit Réz Ádám, a nyelvész, először alkotott újjá, Tolkien nyomán, magyarul. Természetesen Tolkienéhoz méltó tudományos alapossággal. Így mentett föl engem életem talán legnehezebbnek ígérkező fordítói feladata alól. Igaz, ezután – talán betegsége hatására, vagy mert végső soron terméketlen feladatra, nem létező nyelv megalkotására pazarolta az erejét – már elment a kedve a műtől, fordításába épp csak hogy belekezdett. Lényegét kimazsolázta, világát megismerte – a többi már csak szöveg.

-

Réz Ádám és Szabó Magda 1964-ben. (Fortepan / Hunyady József)

E közös munka annak a bizonyos – vélt – „szellemi kézmozdulatnak'' a dolgában is megnyugtatott, s ezzel magabiztosabbá tett: szöveghallásunk valóban azonosnak bizonyult. Úgy tudtam folytatni fordítását, hogy ma már magam sem mondom meg, meddig fordította ő, s mettől én – a két rész tökéletesen szervül. Tolkien Réz Ádám s a magam magyar nyelvén egyarcú író.

Göncz kiemelte Réz páratlan nyelvérzékét is, ami minden bizonnyal hozzájárult, hogy ilyen jól tudott a tolkieni terminológiával is dolgozni.

Nyelvtudása meg nemcsak legendás, de valós csoda volt: a magyar mellett már diákkorában anyanyelvi szinten tudott románul, az egyetemen angolul és franciául tanult, s – gondolom – az irodalommal átitatott otthonból magával hozott németen kívül, virtusból, elsajátította, a magyar irodalom javára ragyogóan kamatoztatta a csehet is, sőt, élete végén japánul is megtanult, annyira, hogy ha csak egyetlen novellát is, de eredetiből fordítson le magyarra. Latin auktorokat rendszeresen olvasott eredetiben. Lenyűgöző lista – kivált ha arra gondolok, hogy e nyelvek ismerete kulturális hátterük mély ismeretével társult. De az igazán mély benyomást nem is annyira nyelvtudásának terjedelme, mint inkább mélysége tette rám.

Az, hogy Réz Ádám nem nyelveket tudott, hanem nyelvül tudott.

Eljutott odáig, hogy nem egy nyelv, nem hét nyelv, hanem minden nyelv, az emberi nyelv titkát, szellemét ismerje meg, a szavak, a megfogalmazott emberi gondolat közös mögöttes tartományát, ami túlnyúlik a szavak jelentésén, túl a szintaxison, s a kollektív tudatalattiban található, valahol minden művészet, de kivált az ösztönösen biztos szóbeli önkifejezés, az írásművészet forrása táján. Ahol, azt hiszem, a művészettel egytestvér játékosság forrása is fakad. Hisz a cseh nyelvet, teszem azt, egy játékos ötlet, munkaverseny-felajánlás ösztönzésére tanulta meg. A japánnal meg már eleve játékosan foglalkozott: rizspapírt szerzett be hozzá. Japánból hozatott ecseteket, élvezte a japán kalligráfiát – papirosban, írószerszámban, betűképben egyaránt a választékosan szépet, az érzéki gyönyörűséget kereste, korábbi nyelvtudása mellett a japánnal egy falat kenyérrel többet nem keresett.

És hogy hogyan látta Réz Ádámot, az embert Göncz?

Az Európa Kiadó folyosóján láttam őt először. A jelzőt, amit első látásra rápróbáltam – azt, hogy „elegáns' – soha nem kellett átszabnom, tartása, mozgása, szelleme egyaránt az volt. Hogy e jelző mit fedett? 

Könnyed, nyájas távolságtartást irodalmi és emberi kapcsolatokban, humort, ami sosem volt harsány és sosem volt sértő, türelmet és udvariasságot, ami éles ítélőképességgel párosult, tapintatot, ami mögött mélyen megbúvó érzékenység rejlett. Egészséges önértékelést, ami fölöslegessé tette a durva és védekező önérvényesítést. S végezetül játékosságot, ami kedvteléssé varázsolja a munkát és komollyá a kedvtelést.

Ő huszonhatos volt, én huszonkettes vagyok, négy évvel volt fiatalabb nálam. De mind ez ideig, amíg le nem írtam a születése évét, emléke úgy élt bennem, hogy kettőnk közül ő volt az idősebb. Ebben talán annak is része van, hogy megismerkedésünk idején mögöttem még alig egy-két befejezett munka, mögötte a mesterművek sora állt. S feje körül legendák bronzvörös aurája sugárzott.

A legendákat többnyire gyanakvással fogadom, mert ha magvuk jobbára szilárd is, a burkolatuk általában légnemű. Első hallásra így voltam Réz Ádám legendáriumával is. Jóleső érzés volt utóbb megtapasztalnom, hogy ez a legenda-aura, szerkezetét tekintve inkább hasonlít a Saturnus gyűrűire, mintsem a Halley-üstökös csóvájára: szilárd magva a meghatározója, s nem a gáznemű burok.

(Kiemelt kép: Fortepan / Szalay Zoltán)

Hírlevél feliratkozás




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Hírek

Tolkien illusztrációival jelenik meg A Gyűrűk Ura új kiadása

J.R.R. Tolkien számos festményt és vázlatot készített A Gyűrűk Ura írása közben, most pedig először fog megjelenni olyan kiadás a regényből, amelyben láthatjuk ezeket az illusztrációkat.

...
Hírek

Tolkien saját maga illusztrálta gyerekkönyvét

Mr. Bliss a címe J.R.R. Tolkien kevésbé ismert gyerekkönyvének, amely csak az író halála után jelent meg.

SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

...
Gyerekirodalom

Mi köze van Petőfinek Sherlockhoz, és mit keres Szendrey Júlia a forradalom élén?

Petőfi sokszor egyfajta absztrakcióként jelenik meg a közbeszédben vagy épp az oktatásban. Inkább idol, mint hús-vér ember – szándéka szerint a Költővel nem járnék című antológia ezen is próbál árnyalni.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története