„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Cikkünkhöz az Arcanum archívumát használtuk, a nyitóképet Valuska Gábor készítette.

ro | 2022. november 19. |

95 éves Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista. Tiszasásváron született, Makón érettségizett, majd felvették az Eötvös Collegiumba, két év múlva pedig kizárták onnan. Az egyetemet viszont még el tudta végezni, magyar-német szakos diplomát szerzett. Tíz éve a Könyvesnek adott interjújában azt mondta, hogy amikor a Könyvhivatal nevű cenzúraintézmény 1948-ban megalakult, minden készülő könyvnek a kéziratát, kefelevonatát oda kellett küldeni: „Az első két verseskötet, amit betiltottak, Jékely Zoltán Álom című verseskötete, és az én könyvem volt. Nekem talán még hasznomra is vált, kiforratlan voltam, de Jékely huszadik századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja volt. Akkor nem írhattunk,

jött a hallgatás és műfordítás korszaka,

amikor abból éltünk, hogy fordítottunk”. Négy évig tanított a körmendi gimnáziumba, majd 1955-ben Budapestre költözött. A megmaradt világ című kötetében így írt erről az időszakról:

„Nem tanárnak készültem, mikor beiratkozhattam a bölcsészkarra, úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom, mondjuk, valamilyen szerkesztőségben dolgozhatom, de mikor ötvenegyben átvehettem az oklevelet, örültem, hogy állást adnak, váratlan szerencse volt, hogy gimnáziumban, a minisztériumban kapott papíromon az volt, hogy Vas megyében és csak általános iskolában taníthatok, a vasiak mégis gimnáziumba irányítottak, s egykettőre felfedeztem magamban a furor pedagogicust, de mondhatnám színjátszóösztönnek, komédiáshajlamnak is, kedvemet leltem benne, hogy kapcsolatot tudok teremteni az előttem ülőkkel, hogy látom az arcukon, mi jut el hozzájuk abból, amit beszélek, ezt a szenvedélyemet később is kiélhettem, a hetvenes évektől a világirodalmi tanszéken, stílusgyakorlataimon, később a Színművészeti Főiskolán, vagy, másképp, rádióban, televízióban.”

A körmendi évek alatt már fordított is, Victor Hugót, La Fontaine-t („sose hittem volna, hogy megszeretem”), Shakespeare-től Cymbeline-t, Kormos István jóvoltából pedig írhatott is, akkoriban például verses mesét. Verseivel már egész fiatalon debütálhatott, egy korábbi interjújában (Magyar Nemzet, 1997. november 22.) mesélt arról, hogy hatévesen jelentek meg először versei: „Darvas Iván apja volt a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője. Ő közölte a verseimet a vasárnapi gyerekmellékletben.

Minden gyerekben van valami természetes költői hajlam.

Ezt aztán az iskola elrontja. Velem is ez történt. Aranyt, Petőfit kezdtem utánozni”. Negyvenkét éves volt, amikor megjelenhetett első verseskötete (Sárangyal). Csűrös Miklós azt írta a DIA-n, hogy „Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása”. Domokos Mátyás pedig erről a lírai hajlamról és törekvésről fogalmazta meg azt, hogy „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”.

Lator László 1955-től 1989-ig az Európa Könyvkiadó latin csoportjának szerkesztője, főszerkesztője volt, költői pályafutásával párhuzamosan pedig tekintélyes fordítói életművet hozott létre. A Szovjet Irodalom című lap 1980-ban (1980/3. szám) interjút készített vele a műfordításról, akkor azt mondta, hogy a művek fordításával a negyvenes évek elején, a beregszászi gimnáziumban kezdett foglalkozni: „A gimnáziumban nyelveket tanultunk – latint, németet, ha jól emlékszem, olaszt is –, és a tankönyvekben található versek óhatatlanul kihívták az embert: hogyan lehetne ezeket lefordítani? Néha egy-egy tanár is adott ilyen feladatot. Persze fogalmunk sem volt a versformákról, csak a latin nyelv révén kezdtünk először érintkezésbe kerülni velük, mert a latin nyelvkönyvekben volt verstan. Makón – ott érettségiztem – már hivatásomnak éreztem a műfordítást, beleástam magam a költészet s a műfordítói mesterség tanulmányozásába.

A mesterség alapos ismerete, úgy vélem, elengedhetetlen.”

2016-ban a költő-műfordító otthonában jártunk, ahol Valuska Gábor lefényképezte az íróasztalát. Az akkor folytatott beszélgetésből kiderült, hogy Lator László mindig írógéppel dolgozik, „ráadásul egészen különleges módon, mert nem jegyzetel, firkál, hanem egyből írógépbe írja a verset, amit előtte már fejben összerakott. A javításokat ugyanazon a papíron végzi írógéppel mindaddig, amíg el nem fogadja.”

Így néz ki Lator László dolgozószobája
Így néz ki Lator László dolgozószobája
Tovább olvasok

Pár éve az Örkény Színház Élő költők társasága című versprojektjében Lator László versét Kókai Tünde mondta el:

Élő költőket szavalnak élő színészek
Élő költőket szavalnak élő színészek
Tovább olvasok

Lator László a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a DIA felületén megtalálhatók műfördításai, esszéi, versei - utóbbiak közül most a Régi fénykép címűt ajánljuk:

Fejük körül forog a fényes ünnep.
Beleolvadnak és elkülönülnek.
Még kortalanok mind a ketten.
Nem is tudják, hogy milyen gyönyörűek
abban a szinte észrevehetetlen,
megnyíló-összezáruló közegben.
Benépesül megint az elhagyott part.
A szöszökkel s ezüsttel csillogó nyár-
ligetek, füzek közt futó folyónál
külön-külön s egymásban is ragyognak.
Villámok kékes koronája lángol
hajuk július végi viharából.
Tökéletes a célszerű vázra
a már bevégzett s még kezdeti formák
ráépülése, alkalmazkodása,
ahogy a félig rejtett célú tervek
szerint behorpadnak, kitelnek,
funkcióikat~gyakorolják.
De azért mégis az a legszebb,
hogy ebben a tündökletes, hibátlan,
olyannyira nekik való világban
úgy fürdenek, merülnek el gyanútlan,
úgy lélegeznek, töltekeznek,
együgyű bizodalommal magukban –
Egyetlen ízük sem játszotta el még
az adakozó könnyű kedvű isten
rövid határidőre nyert kegyelmét.
A nyitókép a Litera Nagyvizitjén készült, 2017-ben.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Réz Pál nem akart emlékiratot írni, de Parti Nagy Lajosnak mindent elmesélt

...
Hírek

Lator László nyerte a Rotary Irodalmi Díjat

...
Nagy

Lator: Amit versben meg tudtam csinálni, azt megcsináltam

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.

...
Nagy

Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas Péter és Sarr esete a német PC-vel

Hogy nem kapott Nádas Péter német irodalmi díjat, és hogyan írt és beszélt az ilyen helyzetekről a nyertes Sarr már évekkel korábban.

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

„A nyilas korszak kimerevített jelen” - Zoltán, Krusovszky és Kukorelly a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó első napján Kukorelly Endre és Krusovszky Dénes kötetei mellett Zoltán Gábor új könyvét is bemutatták, ami az Orgia ikerregényeként a 12. kerület nyilas múltját kutatja. 

Hírek
...
Alkotótárs

Mohácsi Balázs és Puskás Panni a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj győztesei

...
Hírek

Egy nő gyerekkönyvet írt a gyászról, miután a gyanú szerint megmérgezte a férjét

...
Hírek

Stephen Kingnek 45 évébe telt megírni a legújabb történetét

...
Hírek

Robert Fico támadója saját könyvét is magával vitte ajándékba a merénylet napján

...
Gyerekirodalom

Szabó T. Anna új gyerekversei segítenek megpihenni a nagy pörgésben

...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Szórakozás

Halálos titok a varázskönyvtár mélyén? Emma Törzs sikerfantasyjét dolgozza fel az Outlander producere

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Szórakozás

Harry Potter-kritikájával bántotta meg a rajongókat Gary Oldman, most menteni próbálja a helyzetet