„Mimóza kisgyerekként a focipályán mindent megtapasztaltam” – 70 éves Kukorelly Endre

„Mimóza kisgyerekként a focipályán mindent megtapasztaltam” – 70 éves Kukorelly Endre

Azért nem akárkit hívott fel Nemes Nagy Ágnes azzal, hogy szerkesztőnek hívja. Pedig Kukorelly Endrével éppen ez történt, és ez még csak a kezdet volt. Lett belőle író, költő, újságíró, kritikus, tanár, politikus, folyóirat-szerkesztő és persze focirajongó, aki csapatba szervezte a magyar szerzőket. A 70. születésnapja alkalmából a vele készült interjúkból szemezgettünk. 

Sándor Anna | 2021. április 26. |

„Leginkább igyekszem jól érezni magam a létezésben, minden, amit teszek, erre irányul. (...) Elsősorban íróként definiálom magam, a többi járulékos, ezt egészíti ki, járja körül” – válaszolta Kukorelly Endre az Apokrif Online kérdésére, hogy sokféle minősége közül hova sorolja magát.

Budapesten született, majd a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Irodalom iránti érdeklődése korán kialakult, amiben legalább annyira meghatározó volt számára a kor, amiben felnőtt, mint egy bizonyos erőteljes olvasmányélmény: „Akkoriban gyakorlatilag nem volt semmi alternatíva. (...) Az én korosztályom olvasott, én nagyon sokat, belesüllyedtem a könyvekbe. Nem feltétlenül tudatosan, tehát nem irodalmat olvastam, hanem csak olvastam. És egyszer volt egy erős, inkább különleges élményem (...) a Bűn és bűnhődés. Olyan típusú bonyolultságot és szervezettséget tapasztaltam a regényben, ami hirtelen arra döbbentett rá, hogy az olvasás nem egyszerűen annyi, hogy na jó, akkor én most gyorsan elolvasok egy könyvet, (...). Nem egyszerű, sima, felsöpört járda, ahonnan innen oda jutsz, és kész, hanem egyfajta mélyút – magáért a rajta való járásért van.”

Az érettségit követően viszont csak hat évvel később tanulhatott tovább, addig teljesítette a sorkatonai szolgálatát, különböző fizikai munkákat végzett, majd 1974-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa lett. „...eleve az volt az elgondolásom, hogy írással, irodalommal akarok foglalkozni. Csakhogy politikai, származási okok miatt nem vettek föl az egyetemre –, meg két tiszta év sorkatonaság. 

A háború után szinte egész családom kitelepítették, elvettek mindent, irtó szegények voltunk. Apám, aki katonatiszt volt az antivilágban, megmondta a húgomnak, nekem is, hogy úgysem vesznek föl minket az egyetemre, ne próbálkozzunk”

– mesélte az Apokrifnak. 1975-ben aztán csak felvették az ELTE Bölcsészettudományi Karára, de a nappali helyett levelezőre és nem magyarra – végül történelem-könyvtár szakon végzett. Itt az egyetemi irodalmi lapot, a Jelenlétet szerkesztette, majd az Új Könyvek és a Négy Évszak munkatársa is lett. Egyszer aztán megcsörrent a telefonja, Nemes Nagy Ágnes kérte fel, hogy legyen az újraindított Újhold fiatal magyar szerzők blokkjának a szerkesztője:

„Fogalmam sincs, hogy Nemes Nagy miért döntött így. 

Csörög a telefonod a kies Szondy 40-ben, harmadik emelet, huszonkettő, és egy rekedtes hang beleszól, Nemes Nagy Ágnes vagyok. Mellbevágott.

Hogy nekik, úgymond, fogalmuk sincs a fiatal irodalomról, intézzük mi, a Györével. (...) alul fogalmazva is a legerősebb élmény volt hetente Nemes Nagy Ágnes lakásán irodalomról beszélgetni. Mindenféléről, magánügyekről is. Plusz kávé és tejszínhabos málna” – mesélte Kukorelly Endre a Literának. És nem volt megállás. Kukorelly Endre alapítója volt a Rainer Maria Társaságnak és az Örley István Körnek, lektorként dolgozott a Pallas Könyvkiadónál, A ’84-es kijárat antológián, munkatársa, közreműködője volt olyan lapoknak, folyóiratoknak, mint a Magyar Napló, a Magyar Narancs, a Lettre Internationale, az Új Dunatáj, az Irodalmi Jelen, a Kalligram, Parnasszus. 1999-2003 között a Szépírók Társaságának elnöke volt. 

Aki ír

Kukorelly Endre írásainak visszatérő témái jócskán önéletrajzi ihletésűek: a sorkatonaság, a fociedzések, egyetem, munkahelyek, nők, a pesti ember élményei és a kelet-európai ember identitása... Stílusa az élőbeszédet idézi: tömör, dísztelen, gyakran töredezett, de spontán, humoros és néha kiábrándult is. Az írásról így fogalmazott az Apokrifnek: 

„Az írás egyfajta lélektükrözés, ha kiírsz magadból valamit, minél közvetlenebbül, stílustól és szabályoktól eltekintve, akkor van esélyed rá, hogy benne hirtelen magadra ismersz. Jobb esetben. Az irodalom az, ha ezt eléred.”

A módszeréről pedig a Contextusnak mesélte: „Ha a komputerhez ülök, nem az előre elgondoltakat gépelem be, épphogy igyekszem „kiüríteni”, ami épp a fejemben van. (...) Olvasom, amit leírtam, hangosan is, magamban is, és hallom, amikor hamisan zeng. Ehhez aztán félre kell tennem, minél tovább aszaljam. (...) Hogy mi lesz a műfaj, előre csak ritkán döntöm el – és akkor se mindig úgy lesz. Egy-egy mű jó esetben szerzője mentális struktúrájának lenyomatai, úgy érzem, az esszéim, színdarabom, gyerekverseim kvázi belőlem vannak.”

Híres arról, hogy utólag is sokat javítgat a szövegein, mivel, ahogy az Apokrifnek mondta, gyakorlatilag semmivel sem elégedett: „Nem túl praktikus tulajdonság, hagyni kéne, nem rágódni rajta. Ha sokat rágod, a végén se lenyelni, se kiköpni… Az írással is ez van, viszonylag sok könyvem jelent meg, túl sok, kevesebb elég lett volna, csomó közepes vagy modoros szöveg, ezekkel szoktam pepecselni. Javítom, rontom. Nem kell mennyiséget írni, de amit csinálsz, alaposan csináld. Ez nyilván alkati dolog, van, aki ha megírta, úgy hagyja, nem néz vissza haraggal.” Fontosabb művei között találod: A Memória-part; TündérVölgy avagy az emberi szív rejtelmeiről; Rom. A komonizmus története; Samunadrág (gyerekversek); Élnek még ezek? (dráma); Mind, átjavított, újabb régiek (összes versek); Reggel az egyik istennő (rövidpróza); Ezer és 3 avagy a nőkben rejlő szív (ebbe ITT tudsz beleolvasni), Országházi divatok, Porcelánbolt. A CéCéCéPé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé a hét könyve is volt nálunk.

Kukorelly Endre
Cé Cé Cé Pé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé
PESTI KALLIGRAM, 2019, 304 oldal
-

A szépírás mellett nagyon fontos Kukorelly Endre számára a naplóírás is, amit még sorkatonaként kezdett el, és azóta is majdnem minden nap folytatja. Ahogy a Könyv7-nek fogalmazott, ez „királyi útja” az önmegismerésnek, emellett szerinte „hátborzongatóan mutatja azt is, hogyan működik az emberi elme”. Mindezek miatt többször hangsúlyozta már, hogy a naplóírást kötelezővé tenné. 

Aki tanít

Kreatív írást 1992-től tanít is, részben, mert tudja, mekkora lökést adhat. „Nekem annak idején nem volt szerencsém megbeszélni senkivel a megbeszélendőket (...) Szalay Nándi barátommal mutattuk egymásnak a verseinket katonaság alatt, az jó volt. Szép. De mégiscsak amolyan vak vezet világtalant” – mesélt erről a Literának. Nála a tanítás „nem frontális okítás, inkább, úgy gondolom, tanulunk egymástól. Szövegek szoros olvasata folyik, olykor katarzis kerekedik belőle” – mondta Librariusnak, és rendszeresen viccel azzal, hogy Kosztolányit is tudná „abriktolni”.

Kukorelly Endre egyébként határozottan kritizálja a jelenlegi iskolai irodalomtanítást is, mivel az szerinte elijeszti a gyerekeket az olvasástól. Ahogy a Literának elmondta, szerinte leginkább a kortárs szövegekkel lehetne ösztökélni:  

„Persze, hogy kortársakat kellene a kezükbe adni! Olyan szövegekkel bombázni, melyek témája és nyelve közel van hozzájuk. Szíven trafálni őket, nem pedig régi bácsik lúzer kisfiú-szereplőivel ijesztgetni. Nemecsek és Nyilas – ugyebár. Kincskereső kisködmönnel rémisztgetni alsó tagozatosokat emberiség elleni bűn. (...) Amíg egész népem úgy tudja – és az iskolától úgy tudja –, hogy rendes költő minimum százötven éve halott, mi több, elesett, sőt franc tudja, hol nyugszik, addig nem fog olvasni a metrón.”

Aki politizál

Kukorelly Endre a közéletben talán az egyik legaktívabb kortárs írónk. 2010-től az LMP országgyűlési képviselője volt, majd 2012-ben lemondott mandátumáról. Amikor az Elektor megkérdezte, milyennek élte meg ezt az időszakot, így válaszolt. “Egyetlen jelzővel nem lehet leírni, hogy milyen volt.

Irgalmatlanul fárasztó volt,
irgalmatlanul unalmas volt,
irgalmatlanul érdekes volt,
vicces volt,
undorító és visszataszító volt sokszor,
hiábavalóság érzetét keltő volt,

de voltak nagyon felemelő és megható pillanatok is. Minden volt. Egyáltalán nem bántam meg, hogy beleszagoltam.”

A 24.hu még 2011-ben készített vele egy interjút, aminek utolsó kérdése ma már szinte profetikusnak hat: „Miről mondana le a legkönnyebben, a 2006-os Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjéről, az 1993-as József Attila-díjról, vagy a parlamenti képviselőségről?” 2016-ban ugyanis – az addigra lemondott képviselő – Kukorelly Endre is visszaadta állami kitüntetését, másokkal együtt tiltakozásul, amiért Bayer Zsoltot kitüntették.

Kukorelly Endre emellett többször kiállt a hajléktalanokért, és létrehozta a Nyugodt Szív a Lakhatásért csoportot a Facebookon, ami azóta is közvetíti az adományokat a lakhatási gondokkal küzdőknek. Hasonló közösségi adakozásra építve, 2019-ben az ő  kezdeményezésére élesztette újjá a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület az egykori Baumgarten-díjat. (A Baumgarten-emlékdíj 2021-es díjazottjairól ITT írtunk.)

Aki focizik

Alapítóként neki köszönhetjük a Magyar Íróválogatottat, ami a kortárs magyar focikedvelő/rajongó szerzőket szervezte csapatba – nekünk is írt erről, ezt ITT olvashatod. A csapat tévéreklámban is szerepelt. A foci iránti rajongása – szenvedélye? – pedig mélyről fakad.

„Érdekel a szakma is, főleg a futball, de, ellentétben a többi magyarral, nem értek hozzá; csupán négy-öt éves korom óta focizom, játszottam a Fradi kölyökben, azóta is nyomom, huszonkét évvel ezelőtt megszerveztem a futball íróválogatottat, láttam ezt-azt. (...) Foglalkoztat, bár meglepően keveset nézem, főleg – ahogy mondják – a filozófiája nyűgöz le” – mesélte az ÉS interjújában a fociról. „Túlérzékeny, visszahúzódó és mimóza kisgyerekként a focipályán mindent megtapasztaltam. Minden, az persze nagy szó, mégis, most nem jut eszembe semmi, amit nem. A kétévi sorkatonaságot kőkemény külvárosi arcok és vidéki surmók közt segített túlélni, hogy Szentistvántelepen nyaranta, kora esténként együtt fociztam a helyi vagány csávókkal.

Három öngyilkosság volt a szakaszban amúgy, és ezt a kiképzést persze nettó negatívan éltem meg, hogyan máshogy, a legszebb két évet elveszik tőled, de hát ki hiheti, hogy az élet őt majd nem forgatja bele ilyen helyzetekbe?”


(Címlapi kép: Wikipedia)




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kukorelly Endre: Írás, foci, Dosztojevszkij

...
Beleolvasó

Kukorelly Endre: Országházi divatok (RÉSZLET)

...
Általános cikkek

Kukorelly Endre: Emberek, futballoznak - Foci VB a Literán

Olvass!
...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Hírek
...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

...
Hírek

Lezárult a jelentkezés: több mint 150 művet neveztek a Panodyssey pályázatára

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...
Hírek

Írj novellát egy sosemvolt Magyarországról vagy négylábú kedvencekről!

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a gyerek és a felnőtt máshogy észleli az időt

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.