„Mimóza kisgyerekként a focipályán mindent megtapasztaltam” – 70 éves Kukorelly Endre

„Mimóza kisgyerekként a focipályán mindent megtapasztaltam” – 70 éves Kukorelly Endre

Azért nem akárkit hívott fel Nemes Nagy Ágnes azzal, hogy szerkesztőnek hívja. Pedig Kukorelly Endrével éppen ez történt, és ez még csak a kezdet volt. Lett belőle író, költő, újságíró, kritikus, tanár, politikus, folyóirat-szerkesztő és persze focirajongó, aki csapatba szervezte a magyar szerzőket. A 70. születésnapja alkalmából a vele készült interjúkból szemezgettünk. 

Sándor Anna | 2021. április 26. |

„Leginkább igyekszem jól érezni magam a létezésben, minden, amit teszek, erre irányul. (...) Elsősorban íróként definiálom magam, a többi járulékos, ezt egészíti ki, járja körül” – válaszolta Kukorelly Endre az Apokrif Online kérdésére, hogy sokféle minősége közül hova sorolja magát.

Budapesten született, majd a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Irodalom iránti érdeklődése korán kialakult, amiben legalább annyira meghatározó volt számára a kor, amiben felnőtt, mint egy bizonyos erőteljes olvasmányélmény: „Akkoriban gyakorlatilag nem volt semmi alternatíva. (...) Az én korosztályom olvasott, én nagyon sokat, belesüllyedtem a könyvekbe. Nem feltétlenül tudatosan, tehát nem irodalmat olvastam, hanem csak olvastam. És egyszer volt egy erős, inkább különleges élményem (...) a Bűn és bűnhődés. Olyan típusú bonyolultságot és szervezettséget tapasztaltam a regényben, ami hirtelen arra döbbentett rá, hogy az olvasás nem egyszerűen annyi, hogy na jó, akkor én most gyorsan elolvasok egy könyvet, (...). Nem egyszerű, sima, felsöpört járda, ahonnan innen oda jutsz, és kész, hanem egyfajta mélyút – magáért a rajta való járásért van.”

Az érettségit követően viszont csak hat évvel később tanulhatott tovább, addig teljesítette a sorkatonai szolgálatát, különböző fizikai munkákat végzett, majd 1974-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárosa lett. „...eleve az volt az elgondolásom, hogy írással, irodalommal akarok foglalkozni. Csakhogy politikai, származási okok miatt nem vettek föl az egyetemre –, meg két tiszta év sorkatonaság. 

A háború után szinte egész családom kitelepítették, elvettek mindent, irtó szegények voltunk. Apám, aki katonatiszt volt az antivilágban, megmondta a húgomnak, nekem is, hogy úgysem vesznek föl minket az egyetemre, ne próbálkozzunk”

– mesélte az Apokrifnak. 1975-ben aztán csak felvették az ELTE Bölcsészettudományi Karára, de a nappali helyett levelezőre és nem magyarra – végül történelem-könyvtár szakon végzett. Itt az egyetemi irodalmi lapot, a Jelenlétet szerkesztette, majd az Új Könyvek és a Négy Évszak munkatársa is lett. Egyszer aztán megcsörrent a telefonja, Nemes Nagy Ágnes kérte fel, hogy legyen az újraindított Újhold fiatal magyar szerzők blokkjának a szerkesztője:

„Fogalmam sincs, hogy Nemes Nagy miért döntött így. 

Csörög a telefonod a kies Szondy 40-ben, harmadik emelet, huszonkettő, és egy rekedtes hang beleszól, Nemes Nagy Ágnes vagyok. Mellbevágott.

Hogy nekik, úgymond, fogalmuk sincs a fiatal irodalomról, intézzük mi, a Györével. (...) alul fogalmazva is a legerősebb élmény volt hetente Nemes Nagy Ágnes lakásán irodalomról beszélgetni. Mindenféléről, magánügyekről is. Plusz kávé és tejszínhabos málna” – mesélte Kukorelly Endre a Literának. És nem volt megállás. Kukorelly Endre alapítója volt a Rainer Maria Társaságnak és az Örley István Körnek, lektorként dolgozott a Pallas Könyvkiadónál, A ’84-es kijárat antológián, munkatársa, közreműködője volt olyan lapoknak, folyóiratoknak, mint a Magyar Napló, a Magyar Narancs, a Lettre Internationale, az Új Dunatáj, az Irodalmi Jelen, a Kalligram, Parnasszus. 1999-2003 között a Szépírók Társaságának elnöke volt. 

Aki ír

Kukorelly Endre írásainak visszatérő témái jócskán önéletrajzi ihletésűek: a sorkatonaság, a fociedzések, egyetem, munkahelyek, nők, a pesti ember élményei és a kelet-európai ember identitása... Stílusa az élőbeszédet idézi: tömör, dísztelen, gyakran töredezett, de spontán, humoros és néha kiábrándult is. Az írásról így fogalmazott az Apokrifnek: 

„Az írás egyfajta lélektükrözés, ha kiírsz magadból valamit, minél közvetlenebbül, stílustól és szabályoktól eltekintve, akkor van esélyed rá, hogy benne hirtelen magadra ismersz. Jobb esetben. Az irodalom az, ha ezt eléred.”

A módszeréről pedig a Contextusnak mesélte: „Ha a komputerhez ülök, nem az előre elgondoltakat gépelem be, épphogy igyekszem „kiüríteni”, ami épp a fejemben van. (...) Olvasom, amit leírtam, hangosan is, magamban is, és hallom, amikor hamisan zeng. Ehhez aztán félre kell tennem, minél tovább aszaljam. (...) Hogy mi lesz a műfaj, előre csak ritkán döntöm el – és akkor se mindig úgy lesz. Egy-egy mű jó esetben szerzője mentális struktúrájának lenyomatai, úgy érzem, az esszéim, színdarabom, gyerekverseim kvázi belőlem vannak.”

Híres arról, hogy utólag is sokat javítgat a szövegein, mivel, ahogy az Apokrifnek mondta, gyakorlatilag semmivel sem elégedett: „Nem túl praktikus tulajdonság, hagyni kéne, nem rágódni rajta. Ha sokat rágod, a végén se lenyelni, se kiköpni… Az írással is ez van, viszonylag sok könyvem jelent meg, túl sok, kevesebb elég lett volna, csomó közepes vagy modoros szöveg, ezekkel szoktam pepecselni. Javítom, rontom. Nem kell mennyiséget írni, de amit csinálsz, alaposan csináld. Ez nyilván alkati dolog, van, aki ha megírta, úgy hagyja, nem néz vissza haraggal.” Fontosabb művei között találod: A Memória-part; TündérVölgy avagy az emberi szív rejtelmeiről; Rom. A komonizmus története; Samunadrág (gyerekversek); Élnek még ezek? (dráma); Mind, átjavított, újabb régiek (összes versek); Reggel az egyik istennő (rövidpróza); Ezer és 3 avagy a nőkben rejlő szív (ebbe ITT tudsz beleolvasni), Országházi divatok, Porcelánbolt. A CéCéCéPé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé a hét könyve is volt nálunk.

Kukorelly Endre
Cé Cé Cé Pé avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé
PESTI KALLIGRAM, 2019, 304 oldal
-

A szépírás mellett nagyon fontos Kukorelly Endre számára a naplóírás is, amit még sorkatonaként kezdett el, és azóta is majdnem minden nap folytatja. Ahogy a Könyv7-nek fogalmazott, ez „királyi útja” az önmegismerésnek, emellett szerinte „hátborzongatóan mutatja azt is, hogyan működik az emberi elme”. Mindezek miatt többször hangsúlyozta már, hogy a naplóírást kötelezővé tenné. 

Aki tanít

Kreatív írást 1992-től tanít is, részben, mert tudja, mekkora lökést adhat. „Nekem annak idején nem volt szerencsém megbeszélni senkivel a megbeszélendőket (...) Szalay Nándi barátommal mutattuk egymásnak a verseinket katonaság alatt, az jó volt. Szép. De mégiscsak amolyan vak vezet világtalant” – mesélt erről a Literának. Nála a tanítás „nem frontális okítás, inkább, úgy gondolom, tanulunk egymástól. Szövegek szoros olvasata folyik, olykor katarzis kerekedik belőle” – mondta Librariusnak, és rendszeresen viccel azzal, hogy Kosztolányit is tudná „abriktolni”.

Kukorelly Endre egyébként határozottan kritizálja a jelenlegi iskolai irodalomtanítást is, mivel az szerinte elijeszti a gyerekeket az olvasástól. Ahogy a Literának elmondta, szerinte leginkább a kortárs szövegekkel lehetne ösztökélni:  

„Persze, hogy kortársakat kellene a kezükbe adni! Olyan szövegekkel bombázni, melyek témája és nyelve közel van hozzájuk. Szíven trafálni őket, nem pedig régi bácsik lúzer kisfiú-szereplőivel ijesztgetni. Nemecsek és Nyilas – ugyebár. Kincskereső kisködmönnel rémisztgetni alsó tagozatosokat emberiség elleni bűn. (...) Amíg egész népem úgy tudja – és az iskolától úgy tudja –, hogy rendes költő minimum százötven éve halott, mi több, elesett, sőt franc tudja, hol nyugszik, addig nem fog olvasni a metrón.”

Aki politizál

Kukorelly Endre a közéletben talán az egyik legaktívabb kortárs írónk. 2010-től az LMP országgyűlési képviselője volt, majd 2012-ben lemondott mandátumáról. Amikor az Elektor megkérdezte, milyennek élte meg ezt az időszakot, így válaszolt. “Egyetlen jelzővel nem lehet leírni, hogy milyen volt.

Irgalmatlanul fárasztó volt,
irgalmatlanul unalmas volt,
irgalmatlanul érdekes volt,
vicces volt,
undorító és visszataszító volt sokszor,
hiábavalóság érzetét keltő volt,

de voltak nagyon felemelő és megható pillanatok is. Minden volt. Egyáltalán nem bántam meg, hogy beleszagoltam.”

A 24.hu még 2011-ben készített vele egy interjút, aminek utolsó kérdése ma már szinte profetikusnak hat: „Miről mondana le a legkönnyebben, a 2006-os Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjéről, az 1993-as József Attila-díjról, vagy a parlamenti képviselőségről?” 2016-ban ugyanis – az addigra lemondott képviselő – Kukorelly Endre is visszaadta állami kitüntetését, másokkal együtt tiltakozásul, amiért Bayer Zsoltot kitüntették.

Kukorelly Endre emellett többször kiállt a hajléktalanokért, és létrehozta a Nyugodt Szív a Lakhatásért csoportot a Facebookon, ami azóta is közvetíti az adományokat a lakhatási gondokkal küzdőknek. Hasonló közösségi adakozásra építve, 2019-ben az ő  kezdeményezésére élesztette újjá a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület az egykori Baumgarten-díjat. (A Baumgarten-emlékdíj 2021-es díjazottjairól ITT írtunk.)

Aki focizik

Alapítóként neki köszönhetjük a Magyar Íróválogatottat, ami a kortárs magyar focikedvelő/rajongó szerzőket szervezte csapatba – nekünk is írt erről, ezt ITT olvashatod. A csapat tévéreklámban is szerepelt. A foci iránti rajongása – szenvedélye? – pedig mélyről fakad.

„Érdekel a szakma is, főleg a futball, de, ellentétben a többi magyarral, nem értek hozzá; csupán négy-öt éves korom óta focizom, játszottam a Fradi kölyökben, azóta is nyomom, huszonkét évvel ezelőtt megszerveztem a futball íróválogatottat, láttam ezt-azt. (...) Foglalkoztat, bár meglepően keveset nézem, főleg – ahogy mondják – a filozófiája nyűgöz le” – mesélte az ÉS interjújában a fociról. „Túlérzékeny, visszahúzódó és mimóza kisgyerekként a focipályán mindent megtapasztaltam. Minden, az persze nagy szó, mégis, most nem jut eszembe semmi, amit nem. A kétévi sorkatonaságot kőkemény külvárosi arcok és vidéki surmók közt segített túlélni, hogy Szentistvántelepen nyaranta, kora esténként együtt fociztam a helyi vagány csávókkal.

Három öngyilkosság volt a szakaszban amúgy, és ezt a kiképzést persze nettó negatívan éltem meg, hogyan máshogy, a legszebb két évet elveszik tőled, de hát ki hiheti, hogy az élet őt majd nem forgatja bele ilyen helyzetekbe?”


(Címlapi kép: Wikipedia)




Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kukorelly Endre: Írás, foci, Dosztojevszkij

...
Beleolvasó

Kukorelly Endre: Országházi divatok (RÉSZLET)

...
Általános cikkek

Kukorelly Endre: Emberek, futballoznak - Foci VB a Literán

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.