A besúgók jelentéseiből kirajzolódik Baksa-Soós János sokszínű alakja

A besúgók jelentéseiből kirajzolódik Baksa-Soós János sokszínű alakja

“Baksa-Soós Jancsi nem zenész, nem költő, nem festő, nem színész, nem rendező, ahogy a lexikonok írják majd róla, hanem művész. Teljes és nyitott személyiség, aki képes és haj­landó bármit új oldalról szemügyre venni, legyen az borsószem, vacsora, zene, végrehajtó, helyesírási szabály, közhely, Magas Művészet, hatalmasok, még ha vérébe kerül is a kísér­let: a szó átvitt és szó szerinti értelmében egyaránt. (...) Többek közt tőle tanultam, hogy a művészet nem a fül, a nyelv, a kéz ügyessége, hanem - magatartás” - írta Czakó Gábor a Mozgó Világban barátjáról, a hétvégén elhunyt Baksa-Soós Jánosról. Baksa-Soós frontemberként a magyar underground meghatározó alakja volt, rövid zenei pályafutása az alternatív irányzatok forrása lett. Az Arcanum Digitális Tudománytárban keresgéltünk, hogy archív szövegek segítségével emlékezzünk rá és a Kexben töltött két évre. Aztán a Czakóéhoz hasonló méltatások mellett egyszer csak felbukkantak a besúgók jelentései.

Fotó: Fortepan / Kende János

sa | 2021. szeptember 27. |

“Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm”, énekli Baksa-Soós János József Attila sorait. Baksa-Soós nélkül a Kex nem válhatott volna azzá, ami, és a disszidálása után az együttes nem is tudott életben maradni. A magyar rock különös, a koncerteket performanszokkal és az improvizáló játékokkal dúsító csapatával (tagok voltak még Bianki Iván, Doleviczényi Miklós, Imre Attila és Kisfaludy András) fellépett Hobó is, és az ő koncertjük szünetében lépett először színpadra Cseh Tamás. 

A Kexet leginkább az Illés előzenekaraként szerződtették, de a zenéjüket és az előadásaikat a közönség egy része nem értette, a hatalom pedig kifejezetten nem támogatta. Egy kislemezt vettek fel, rajta a Család és az Elszállt egy hajó a szélben című dalokkal, illetve a rádió rögzítette még négy számukat. Baksa-Soós végül a hatósági zaklatások miatt hagyta el az országot 1971-ben. 

A Kritikában 1999-ben jelent meg, miket jelentettek Baksa-Soósról a Kádár-érában - ezekből viszont egészen izgalmas portré rajzolódik ki. Kezdésnek vegyük a Farsangi fedőnevű ügynököt, aki 1970-ben még fontosnak tartotta azt is megírni, hogy néz ki Baksa-Soós: 

“Kora 22 éves, kb. 185 cm magas, hosszú szőke haja és bajusza van. Meglehetősen sovány, arca is hosszúkás (hosszú orr és áll). Öltözködése eléggé feltűnő, modern (szí­nes). (...) Beszélgeté­sünk során zenei stíluskérdések kapcsán szóba került a Kex együttes stílusa. Baksa és a dobos közös egyetértésben az alábbiakat mondta:

»A mi új stílusunk az intellektuális közönség felé szól.

Ugyanis a beatvonal annyira túl van telítve, hogy valami újat kellett nyújtanunk, hogy feltűnést keltsünk. Mi nemcsak zenével, hanem szövegeinkkel is magunkra irányítjuk a figyelmet.

A közönség, amely érti, hogy szövege­ink mire vonatkoznak - korábban említett politi­kai vonal - feltétlenül értékeli és elgondolkodik rajta. Ezt azzal a céllal is tesszük, hogy neveljük a »nem értő« közönséget is és felkeltsük érdeklő­désüket gondolataink iránt.«”

A Rátkai András fedőnevű ügynök a Citadellában nézte meg a Kex koncertjét, mert az “együttes és az általam ismert jelenlevők esetleges politikai megnyilvá­nulásait, beszélgetéseit igyekeztem megfigyelni”. Rátkai a jelentése alapján nem volt különösebben elájulva a Kextől: “Az együttes a szokott módon játszott, különösebb zenei teljesítményt nem nyújtott, de sokat bohóckodott. A műsort főleg Baksa Soós csinálta. Volt egy-két magánszáma, tele­fonkönyvből olvasott fel, és az olvasott neveket rossz kölyök módjára felhívta: »Halló! Kis lakás? Cserélje nagyobbra!« Valamilyen lehetetlen, se füle, se farka modern színdarabot olvastak fel, főleg nevettetni, szórakoztatni akartak vele, ez elég jól sikerült is. Politikai témát nem vetettek fel, az egész este folyamán politikai téma szóba sem került. Az egyetlen pont a »Hete­dik« című szám volt, egy József Attila-versre emlékeztetett, de a szövegét a zaj és az elektromos erősítés miatt nem tud­tam kivenni. Ez sem aratott különösebb tetszést, vagy nem tetszést, vele kapcsolatban különö­set nem észleltem.”

A megbízhatónak minősített Rátkainak aztán konkrétabb feladatot is adtak, amikor észleltek némi zavart az együttesen belül: “Az ügynök engedélyezett javaslat alapján megkezdte az »Énekes« f[edő]n[evű] ügy célszemélye, Baksa Soós Já­nos és a Doleviczényi zenekarvezető közötti ellentét mélyíté­sét. XXXXXX Az ügynök feladatát jól oldja meg. Doleviczényi hallgat az ügynökre.”

1971-ben a Gara fedőnevű besúgó egy alakuló zenekar ígéretével környékezte meg Baksa-Soóst. A jelentésében már a disszidálási szándékról számolt be, de az is kiderült, mit gondolt Baksa-Soós az olyan népszerű zenekarok közönségéről, mint az Illés vagy a Metró. “Beszélgetésünkből a lényeg, hogy Baksa nemcsak mint színpadi szakember, de mint aktív szereplő is csatlakozni szeretne az alakuló új zenekarhoz. Szeretné függetleníteni magát a Kextől, mert a zenekar tagjai nem értékelik az ő működését kellőképpen. Másfelől szeretne Nyugatra menni, és úgy képzeli, hogy ezt én tudom biztosítani neki. Én úgy reflektáltam erre, hogy ebben a kérdésben nem dönthetek egyedül, és beszélek a többiekkel, egy hét alatt meglesz a válasz. Külföldre utazás során megkérdeztem, hogy adná el a produkcióját olyan országban, ahol nem beszéli a nyelvüket, pl. Kijevben vagy Minszkben. Biztosított, hogy ugyanilyen si­kerrel, mozgással és mimikával is el tud játszani mindent. Később beszéltünk a citadellabeli működésükről, melytől Baksa elmondta, hogy az ő ottani közönségük értelmiségi, szemben a Metró vagy Illés-zenekar közönségével. Ezt tá­masztja alá az is, hogy XY festő, aki különben nem látogatna beatzenekarokat, a Kexet elmegy elnézni egyre sűrűbben.”

Mint a jelentéshez hozzáfűzött értékelésekből kiderült, Gara munkájával a hatóság nem volt elégedett. Az ügynök “nem használta ki azokat a lehető­ségeket, melyek a fenti beszélgetésből adódtak volna, és így Baksa valós politikai nézeteiről nem tudtunk átfogó ké­pet kapni”. A rendszer viszont biztosra ment, és a lehallgatás miatt tudható (a “Szikrát” vetették be), hogy “minden gát­ló körülmény ellenére hangzottak el komoly politikai tartal­mú kijelentések is. Beszélt a célszemély Magyarország szervezetlenségéről, a huligánokról stb. 

A célszemély többször említette, hogy nem hajlandó pénzért eladni magát és feladni elveit, de ezekre az ügynök nem kérdezett rá.”

Gara 1971 decemberében aztán a következőt jelentette: “26-ai érkezésem óta a Koncertirodán jár­tam elszámolás- és útlevélügyekben, találkoztam XY-el, Doleviczényi Miklóssal, tőlük tudom, hogy a Syrius együttes Ausztráliából nemrég hazajött, hogy a Kex együttes újjáala­kult, hogy Baksa Soós disszidált (feltehetően), hogy a Kon­certirodán komoly bajok történtek, amit személycserék, öngyilkosság stb. követtek.”

Miután Baksa-Soós elhagyta az országot, Nyugat-Németországba ment, 1978-ban Berlinben telepedett le, és ott élt haláláig. Az emigrációt követően Baksa-Soós visszafordult a képzőművészet felé. Vissza, mert 1962 és 66 között Kelet-Berlinben élt, ahol az Aldershof könyvtárban és rajzfilmstúdióban dolgozott. Nyugat-Németországban aztán Essenben a Folkwang iskola grafika szakára járt, majd a düsseldorfi Kunstakademién festészetet, grafikát, szobrászatot és kerámiát tanult. Mesterei Joseph Beuys, Gerhard Richter és Rolf Sackenheim voltak, műveit Január Herceg (Prince January) művésznévvel hozta nyilvánosságra. A Magyar Narancs emlékeztet rá, hogy a német siker mellett itthon is voltak kiállításai, 1996-ban a Dorottya Galériában, 2007-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, 2019-ben a Paksi Képtárban. 

Haláláról a család tájékoztatta a Magyar Narancsot, Baksa-Soós hosszas betegséget követően, öt nappal hetvenharmadik születésnapja után halt meg.

Elszállt egy hajó a szélben címmel 1998-ban dokumentumfilmet készített a Kexről Kisfaludy András, amiben Baksa-Soós mellett a magyar beatkorszak olyan nagy alakjai szólalnak meg, mint Cseh Tamás, Szomjas György, Hobó, Bródy János és sokan mások. Érdemes belenézni:

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Tíz éve ment el Cseh Tamás, a bakonyi indián

...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Kritika

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

Rakovszky Zsuzsa új regénye megtörtént történelmi eseményt dolgoz fel, nem mellesleg pedig elvakultságról, hatalommámorról és a valóságérzékelés totális elvesztéséről is szól. Az idők jelei a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Hogyan dolgozik három férfi író, hogy női szerzővé váljon?

...
Kolozsi Orsolya

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

...
Valuska László

Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tolsztoj vakmerő katona volt, tapasztalatait beleírta a Háború és békébe

Lev Tolsztoj klasszikusa Gy. Horváth László új fordításában jelent meg ismét magyarul. Az orosz író élete során hivatásos katonaként is szolgált, ezért is tudott megrendítő hitelességgel írni a háborúról. Olvass bele a Háború és békébe!

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

Légrádi Gergely új regénye a mindent felemésztő hallgatás története, egy magába forduló, csorbult családfa rajza, melynek ágai meghajlanak a generációs traumák és a kimondatlanul maradt szavak súlya alatt. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

A Mélyföld és A bajtolmács szerzőjének új könyve egy meg nem nevezett negyvenes nő portréja, aki megkérdőjelezi helyét a világban, ingadozik mozdulatlanság és mozgás, kötődés és a hosszú távú kapcsolatok elutasítása között. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

Hírek
...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

...
Szórakozás

Ezek a szemétszállítók azt hitték, jó ötlet A Gyűrűk Urától lopni

...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...