A besúgók jelentéseiből kirajzolódik Baksa-Soós János sokszínű alakja

A besúgók jelentéseiből kirajzolódik Baksa-Soós János sokszínű alakja

“Baksa-Soós Jancsi nem zenész, nem költő, nem festő, nem színész, nem rendező, ahogy a lexikonok írják majd róla, hanem művész. Teljes és nyitott személyiség, aki képes és haj­landó bármit új oldalról szemügyre venni, legyen az borsószem, vacsora, zene, végrehajtó, helyesírási szabály, közhely, Magas Művészet, hatalmasok, még ha vérébe kerül is a kísér­let: a szó átvitt és szó szerinti értelmében egyaránt. (...) Többek közt tőle tanultam, hogy a művészet nem a fül, a nyelv, a kéz ügyessége, hanem - magatartás” - írta Czakó Gábor a Mozgó Világban barátjáról, a hétvégén elhunyt Baksa-Soós Jánosról. Baksa-Soós frontemberként a magyar underground meghatározó alakja volt, rövid zenei pályafutása az alternatív irányzatok forrása lett. Az Arcanum Digitális Tudománytárban keresgéltünk, hogy archív szövegek segítségével emlékezzünk rá és a Kexben töltött két évre. Aztán a Czakóéhoz hasonló méltatások mellett egyszer csak felbukkantak a besúgók jelentései.

Fotó: Fortepan / Kende János

sa | 2021. szeptember 27. |

“Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm”, énekli Baksa-Soós János József Attila sorait. Baksa-Soós nélkül a Kex nem válhatott volna azzá, ami, és a disszidálása után az együttes nem is tudott életben maradni. A magyar rock különös, a koncerteket performanszokkal és az improvizáló játékokkal dúsító csapatával (tagok voltak még Bianki Iván, Doleviczényi Miklós, Imre Attila és Kisfaludy András) fellépett Hobó is, és az ő koncertjük szünetében lépett először színpadra Cseh Tamás. 

A Kexet leginkább az Illés előzenekaraként szerződtették, de a zenéjüket és az előadásaikat a közönség egy része nem értette, a hatalom pedig kifejezetten nem támogatta. Egy kislemezt vettek fel, rajta a Család és az Elszállt egy hajó a szélben című dalokkal, illetve a rádió rögzítette még négy számukat. Baksa-Soós végül a hatósági zaklatások miatt hagyta el az országot 1971-ben. 

A Kritikában 1999-ben jelent meg, miket jelentettek Baksa-Soósról a Kádár-érában - ezekből viszont egészen izgalmas portré rajzolódik ki. Kezdésnek vegyük a Farsangi fedőnevű ügynököt, aki 1970-ben még fontosnak tartotta azt is megírni, hogy néz ki Baksa-Soós: 

“Kora 22 éves, kb. 185 cm magas, hosszú szőke haja és bajusza van. Meglehetősen sovány, arca is hosszúkás (hosszú orr és áll). Öltözködése eléggé feltűnő, modern (szí­nes). (...) Beszélgeté­sünk során zenei stíluskérdések kapcsán szóba került a Kex együttes stílusa. Baksa és a dobos közös egyetértésben az alábbiakat mondta:

»A mi új stílusunk az intellektuális közönség felé szól.

Ugyanis a beatvonal annyira túl van telítve, hogy valami újat kellett nyújtanunk, hogy feltűnést keltsünk. Mi nemcsak zenével, hanem szövegeinkkel is magunkra irányítjuk a figyelmet.

A közönség, amely érti, hogy szövege­ink mire vonatkoznak - korábban említett politi­kai vonal - feltétlenül értékeli és elgondolkodik rajta. Ezt azzal a céllal is tesszük, hogy neveljük a »nem értő« közönséget is és felkeltsük érdeklő­désüket gondolataink iránt.«”

A Rátkai András fedőnevű ügynök a Citadellában nézte meg a Kex koncertjét, mert az “együttes és az általam ismert jelenlevők esetleges politikai megnyilvá­nulásait, beszélgetéseit igyekeztem megfigyelni”. Rátkai a jelentése alapján nem volt különösebben elájulva a Kextől: “Az együttes a szokott módon játszott, különösebb zenei teljesítményt nem nyújtott, de sokat bohóckodott. A műsort főleg Baksa Soós csinálta. Volt egy-két magánszáma, tele­fonkönyvből olvasott fel, és az olvasott neveket rossz kölyök módjára felhívta: »Halló! Kis lakás? Cserélje nagyobbra!« Valamilyen lehetetlen, se füle, se farka modern színdarabot olvastak fel, főleg nevettetni, szórakoztatni akartak vele, ez elég jól sikerült is. Politikai témát nem vetettek fel, az egész este folyamán politikai téma szóba sem került. Az egyetlen pont a »Hete­dik« című szám volt, egy József Attila-versre emlékeztetett, de a szövegét a zaj és az elektromos erősítés miatt nem tud­tam kivenni. Ez sem aratott különösebb tetszést, vagy nem tetszést, vele kapcsolatban különö­set nem észleltem.”

A megbízhatónak minősített Rátkainak aztán konkrétabb feladatot is adtak, amikor észleltek némi zavart az együttesen belül: “Az ügynök engedélyezett javaslat alapján megkezdte az »Énekes« f[edő]n[evű] ügy célszemélye, Baksa Soós Já­nos és a Doleviczényi zenekarvezető közötti ellentét mélyíté­sét. XXXXXX Az ügynök feladatát jól oldja meg. Doleviczényi hallgat az ügynökre.”

1971-ben a Gara fedőnevű besúgó egy alakuló zenekar ígéretével környékezte meg Baksa-Soóst. A jelentésében már a disszidálási szándékról számolt be, de az is kiderült, mit gondolt Baksa-Soós az olyan népszerű zenekarok közönségéről, mint az Illés vagy a Metró. “Beszélgetésünkből a lényeg, hogy Baksa nemcsak mint színpadi szakember, de mint aktív szereplő is csatlakozni szeretne az alakuló új zenekarhoz. Szeretné függetleníteni magát a Kextől, mert a zenekar tagjai nem értékelik az ő működését kellőképpen. Másfelől szeretne Nyugatra menni, és úgy képzeli, hogy ezt én tudom biztosítani neki. Én úgy reflektáltam erre, hogy ebben a kérdésben nem dönthetek egyedül, és beszélek a többiekkel, egy hét alatt meglesz a válasz. Külföldre utazás során megkérdeztem, hogy adná el a produkcióját olyan országban, ahol nem beszéli a nyelvüket, pl. Kijevben vagy Minszkben. Biztosított, hogy ugyanilyen si­kerrel, mozgással és mimikával is el tud játszani mindent. Később beszéltünk a citadellabeli működésükről, melytől Baksa elmondta, hogy az ő ottani közönségük értelmiségi, szemben a Metró vagy Illés-zenekar közönségével. Ezt tá­masztja alá az is, hogy XY festő, aki különben nem látogatna beatzenekarokat, a Kexet elmegy elnézni egyre sűrűbben.”

Mint a jelentéshez hozzáfűzött értékelésekből kiderült, Gara munkájával a hatóság nem volt elégedett. Az ügynök “nem használta ki azokat a lehető­ségeket, melyek a fenti beszélgetésből adódtak volna, és így Baksa valós politikai nézeteiről nem tudtunk átfogó ké­pet kapni”. A rendszer viszont biztosra ment, és a lehallgatás miatt tudható (a “Szikrát” vetették be), hogy “minden gát­ló körülmény ellenére hangzottak el komoly politikai tartal­mú kijelentések is. Beszélt a célszemély Magyarország szervezetlenségéről, a huligánokról stb. 

A célszemély többször említette, hogy nem hajlandó pénzért eladni magát és feladni elveit, de ezekre az ügynök nem kérdezett rá.”

Gara 1971 decemberében aztán a következőt jelentette: “26-ai érkezésem óta a Koncertirodán jár­tam elszámolás- és útlevélügyekben, találkoztam XY-el, Doleviczényi Miklóssal, tőlük tudom, hogy a Syrius együttes Ausztráliából nemrég hazajött, hogy a Kex együttes újjáala­kult, hogy Baksa Soós disszidált (feltehetően), hogy a Kon­certirodán komoly bajok történtek, amit személycserék, öngyilkosság stb. követtek.”

Miután Baksa-Soós elhagyta az országot, Nyugat-Németországba ment, 1978-ban Berlinben telepedett le, és ott élt haláláig. Az emigrációt követően Baksa-Soós visszafordult a képzőművészet felé. Vissza, mert 1962 és 66 között Kelet-Berlinben élt, ahol az Aldershof könyvtárban és rajzfilmstúdióban dolgozott. Nyugat-Németországban aztán Essenben a Folkwang iskola grafika szakára járt, majd a düsseldorfi Kunstakademién festészetet, grafikát, szobrászatot és kerámiát tanult. Mesterei Joseph Beuys, Gerhard Richter és Rolf Sackenheim voltak, műveit Január Herceg (Prince January) művésznévvel hozta nyilvánosságra. A Magyar Narancs emlékeztet rá, hogy a német siker mellett itthon is voltak kiállításai, 1996-ban a Dorottya Galériában, 2007-ben a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, 2019-ben a Paksi Képtárban. 

Haláláról a család tájékoztatta a Magyar Narancsot, Baksa-Soós hosszas betegséget követően, öt nappal hetvenharmadik születésnapja után halt meg.

Elszállt egy hajó a szélben címmel 1998-ban dokumentumfilmet készített a Kexről Kisfaludy András, amiben Baksa-Soós mellett a magyar beatkorszak olyan nagy alakjai szólalnak meg, mint Cseh Tamás, Szomjas György, Hobó, Bródy János és sokan mások. Érdemes belenézni:

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Tíz éve ment el Cseh Tamás, a bakonyi indián

...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Eszterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

...
Balkányi Nóra

Kovács Róbert: A klímaváltozás problémáit meg fogjuk tudni oldani

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Minden azzal kezdődött, amikor a várost elérte a tánciskolák iránti lázas rajongás

Egy kis galíciai településen él Jacobo Pliniak és a felesége, Juliáa. Egy határmenti fogadót üzemeltetnek, hogy ennek álcája alatt Jacobo segíthessen az egyre szaporodó pogromok elől menekülő zsidóknak átjutni a határon. Olvass bele Mario Bellatin különleges regényébe. 

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága

Polc

Rachel Cusk regényében az íróknak meg kell fizetniük az alkotás árát

...

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

...

Havas Juli regényében a Covid-osztály csak egy keret, de a szerelem univerzális

...

Tóth Krisztina kísértetiesen ismerős világot ábrázol a mindent leuraló Egység rendszeréről

...