Elhalasztották az Anne Frank feltételezett elárulójáról szóló könyv második kiadását Hollandiában

sa | 2022. február 01. |

Rosemary Sullivan könyve - amely Nyomozás Anne Frank ügyében - Az árulás igaz története címmel magyarul is megjelent - "85 százalékos bizonyossággal" állítja, hogy a nácik elől rejtőzködő Anne Frank és családja amszterdami búvóhelyét egy zsidó jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején.

A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke és a köré szerveződött mintegy húsz, történészekből, kriminológusokból és adatszakértőkből álló nemzetközi kutatócsoport nyomozása alapján íródott, első kiadása január 18-án jelent meg.

Volt FBI-ügynök, kutatók, önkéntesek segítettek kideríteni, ki árulhatta el Anne Frankot
Volt FBI-ügynök, kutatók, önkéntesek segítettek kideríteni, ki árulhatta el Anne Frankot

A nemzetközi kiadással egy időben jelent meg magyarul is Rosemary Sullivan Nyomozás Anne Frank ügyében című kötete, amely arra a kérdésre keres választ, hogy végül ki vagy mi vezette el a nácikat a Frank család rejtekhelyéhez a második világháború alatt.

Tovább olvasok

Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint van den Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek. Vélhetően ő vezette el a nácikat 1944. augusztus 4-én a Frank család rejtekhelyére, hogy családját megmentse a deportálás elől.

David Barnouw, a 2003-ban megjelent Who Betrayed Anne Frank? (Ki árulta el Anne Frankot?) című könyv holland szerzője azonban azt mondja, nincs erről meggyőződve. Több történész is megjegyezte, nincs bizonyíték arra, hogy a Zsidó Tanácsnak feljegyzései lettek volna azokról a címekről, ahol a zsidók elrejtőztek.

A holland hírportál John D. Goldsmitht, a bázeli székhelyű Anne Frank Alapítvány vezetőjét idézte, aki a könyv első kiadásának megjelenését követően azt nyilatkozta: 

a könyv "tele van hibákkal".

Ronald Leopold, az Anne Frank Ház igazgatója a könyv megjelenését követően dicsérte a nyomozást, de ő is azon a véleményen volt, hogy az eredményeket nem szabad tényként kezelni. Szerinte a bizonyítékok további vizsgálatára van szükség az elmélet hitelességének megerősítéséhez. A hírportál emlékeztetett arra, hogy az amszterdami Anne Frank Ház 2016-ban tette közzé saját kutatását, mely szerint a Frank család rejtekhelyét valószínűleg nem árulták el a megszállóknak, hanem egy razzián véletlenül találtak rájuk.

Szakértők vitatják, hogy egy zsidó közjegyző árulta volna el Anne Frank családját
Szakértők vitatják, hogy egy zsidó közjegyző árulta volna el Anne Frank családját

Több történész is azt vallja, hogy nem szabad tényként kezelni a napokban világot látott elméletet, miszerint Arnold van den Bergh zsidó közjegyző fedte fel a náciknak Anne Frank búvóhelyét. 

Tovább olvasok

A könyv alapját jelentő kutatás vezetője, Pieter van Twisk azt mondta, dolgozik a kritikákra adható válaszon és hozzátette: a kutatócsoport soha nem állította, hogy bizonyítottan felfedték volna az igazságot a Frank család rejtekhelyének megtalálásáról.

A hírportál szerint a könyv holland kiadója, az Ambo Anthos hétfőn közölte: elhalasztották a döntést a második kiadásról mindaddig, amíg nem kapnak válaszokat a kutatócsoporttól a felvetődött kérdésekre.

Noha számos nyomozás zajlott már, kettő közülük a holland rendőrségen, még mindig megoldatlan a rejtély, hogy pontosan ki vezette a nácikat a Frank család rejtekéül szolgáló melléképületbe. Anne édesapja, az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, ki volt az, de elméletét sohasem hozta nyilvánosságra.

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek
Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

Tovább olvasok

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családját koncentrációs táborokban ölték meg. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Már a kisebbek is megismerhetik Anne Frank történetét

Sokan sokféleképpen feldolgozták már Anne Frank naplóját, hiszen készült már belőle film, színdarab és képregény is. A Szívünk rajta programban októberben egy olyan változata lett a kiemelt könyv, amely az olvasást most gyakorló gyerekeknek segíthet abban, hogy jobban megismerjék a lány történetét.

...

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm.

...

Magyarul is megjelenik „az életben maradt Anne Frank” regénye

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából magyar nyelven is megjelenik Edith Bruck legújabb könyve, amely elnyerte a legrangosabb olasz irodalmi díj ifjúsági zsűrijének díját.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek
...

Elhunyt Bak Róbert kritikus, költő

...

Írói rezidenciaprogramot indítottunk Marokkóban – a Margó-díjas Tóth Marcsi az első vendég!

...

56-an jelentkeztek az idei Mastercard-Alkotótárs ösztöndíjra

...

„Megtalálta a tökéletes formát: a töredéket” – Visky András Kitelepítése Nemzetközi Irodalmi Díjat nyert Berlinben

...

Már éjfélkor lázasan várták Murakami legújabb regényét Tokióban

...

Lezárult a jelentkezés a 2026-os Margó-díjra: dupla annyi nevezés érkezett!

Polc

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

...

Sosem volt még ennyire vicces a halál – Vajna Ádám regényéről

...

David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki

...

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...
A hét könyve
Kritika
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

Kolozsvár, férfiak és a kíváncsi diktatúra. Tompa Andrea Kiváló testek című új regénye a hét könyve.

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Bakó Sára
Bakó Sára

Miért megosztó David Szalay regénye? – a Testről és könyvklubokról a TBR podcastben

Olvass!
...

„A nyakkendőviselés elősegíti a banki hitelek jóváhagyását, mert az önakasztásra való hajlandóságot jelzi" – Olvass bele Benjamin Stevenson krimijébe!

Egy rendíthetetlen nyomozó, tíz gyanúsított és egy banki rablás. Olvass bele!

...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe. 

...

Nem indul jól, és holttestekkel folytatódik a fesztivál: olvass bele Kate Atkinson új krimijébe!

A holttestek sokasodnak, a különálló történetek pedig szép lassan összefonódnak. A helyszín: Edinburgh.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

Kiemeltek
...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.