Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Anne Frankra és a holokauszt gyerekáldozataira emlékezik a Párhuzamos történetek

Az Auschwitzba deportált 230 ezer gyerek és kamasz közül mindössze 700-an élték túl a tábort. Anne Frank mindössze tizenöt éves volt, amikor Bergen-Belsenben életét vesztette. A holokauszt gyerekáldozataira és túlélőire emlékezik az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm, amely mától látható a mozikban.

Ruff Orsolya | 2022. január 27. |

Mit lehet még elmondani Anne Frankról? Ismerjük a naplóját, a naplóból a bujkálás megannyi részletét, a családi hátterét, a titkos gondolatait, és egy új könyvnek köszönhetően talán azt is, hogy ki árulta el annak idején a rejtekhelyét. Tudjuk, hogy mindössze tizenöt évesen halt meg Bergen-Belsenben, néhány héttel azelőtt, hogy az angol csapatok felszabadították a tábort. És tudjuk azt is, hogy az édesapja döntött a napló kiadásáról, mégpedig azért, hogy a világ sose felejtse el Anne történetét.

-

Amit nem tudunk Anne Frankról, hogy mi lett volna, ha túléli a koncentrációs tábort. Hogyan emlékezne ma a több mint kilencvenéves Anne a második világháború alatti évekre, és története hogyan élne tovább a leszármazottaiban?  Az Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm, amely január 27-tól, a holokauszt nemzetközi emléknapjától látható a mozikban, tulajdonképpen ennek megválaszolására tesz kísérletet. Sabina Fedeli olasz rendező viszont találgatás és spekuláció helyett öt olyan holokauszt-túlélőt mutat be filmjében, akit gyerekként vagy kamaszként gettóba, majd koncentrációs táborba deportáltak, és csodával határos módon megmenekültek.

-

Anne Frank a nővérével

A dokumentumfilm három szálat fon egybe: az egyiken az amszterdami hátsó traktus rejtekszobájában vagyunk, ahol az Oscar-díjas Helen Mirren olvas fel a naplóból, és időről időre kommentálja a bejegyzéseket. A másik szálon egy Katerina nevű kamaszlány látogat el azokra a helyekre, ahová Anne Frankot és sorstársait hurcolták el annak idején: így felkeresi a westerborki gyűjtőhelyet, az egykori bergen-belseni koncentrációs tábort, és a film végén az amszterdami házat is, ahol a Frank család két évig bujkált. A dokumentumfilm legerősebb szála viszont a túlélőké, azoké a ma már a kilencvenes éveikben járó asszonyoké, akik gyerekként élték túl a holokausztot. Az olasz származású testvérpár, Andra és Tatiana Bucci mindössze 4 és 6 évesek voltak, amikor deportálták őket. Együtt maradtak és túlélték a haláltábort, ami viszont néha tényleg hajszálon múlott. Ők idézték fel például azt az esetet, amikor egy férfi azzal lépett be a lágerbarakkba, hogy lépjen előre az a gyerek, aki látni szeretné az anyukáját. A két kislányt már korábban figyelmeztette az egyik őr, hogy semmi esetre se jelentkezzenek. Unokatestvérük, Sergio viszont annyira vágyott az anyja után, hogy a férfival tartott – soha többé nem látták viszont. A lányok viszont megmenekültek, és azon szerencsések közé tartoztak, akiknek a szülei is túlélték a második világháborút.

-

Andra és Tatiana Bucci az unokatestvérükkel, Sergióval

A film megszólalói között van a magyar származású, de Olaszországban élő Arianna Szörenyi, a lengyel származású, Franciaországban élő Sarah Lichtsztejn-Montard, és a Prágából fiatal lányként a terezíni gettóba, majd Auschwitzba deportált Helga Weiss. Visszaemlékezéseikben nagyon erős elem a túlélési mechanizmus (volt, akit a rajz, mást ételreceptek ismételgetése, versmondás vagy Piaf-dalok éneklése segített át a legnehezebb pillanatokon), és – gyerekként nem meglepő mód – a játék. Arianna Szörenyi például arról mesélt, hogy német nyelvű körjátékokat kellett játszaniuk („Szerettem volna játszani, de nem a táborban”, mondta erre), Sarah Lichtsztejn-Montard pedig azt idézte fel, amikor a táborban a fejtetveket versenyeztették, úgy játszottak. A rengeteg archív fotóval, felvétellel illusztrált bejátszások között megszólalnak a leszármazottak is, akik közül sokan nem is titkolják, hogy volt idő, amikor nagyon nehezen fogadták be szüleik, nagyszüleik traumatikus történetét. Az idős asszonyok között volt olyan, akit gyerekként Auschwitz rettegett női felügyelőjével, Irma Gresével is összehozott a sors (kegyetlensége miatt az utókor „Auschwitz hiénájaként” és „Auschwitz szukájaként” is emlegeti a nőt), másnak pedig az volt a feladata, hogy a táborban hullákat pakoljon. 

-

A történet továbbadása a filmnek is kulcskérdése, vélhetően ezért került be a Katerina nevű kamaszlány, aki mobiltelefonjával fotózza az emlékhelyeket, majd rögtön posztolja is őket. Az egész borzasztóan didaktikus és ki is lóg a filmből; valamennyire aztán a legvégén nyer értelmet az ő szerepeltetése, amikor a kamaszlány ellátogat Anne Frank búvóhelyére, találkozik Helen Mirrennel, és ezzel kicsit olyan, mintha az idősebb generáció átadná a fiatalabbnak a stafétabotot – a feladatát annak, hogy életben tartsa Anne Frank és ezzel a túlélők történetét. A motívum annyiban mindenképp indokolt, hogy lassan meghalnak az utolsó szemtanúk, és nagy kérdés az is, hogy a mostani kamaszok hogyan fogadják majd be ezeket a történeteket – néhány éve például indult olyan kezdeményezés, amely a közösségi média terepét felhasználva Instagram-bejegyzésekben mutatta be a magyar Anne Frankként emlegetett Heyman Éva naplóját, 2020-ban pedig az Anne Frank Alapítvány videonapló formájában dolgozta fel a naplót.

-

A filmben is felmerül, hogy vajon mit írt volna Anne Frank, ha megérte volna a felnőttkort. A Párhuzamos történetekben bemutatott asszonyok közül többen könyvet írtak az életükről, felnőttként rendszeresen járták az iskolákat, a családon belül pedig a gyerekeiknek, unokáiknak adták tovább történeteiket, pontosan azért, hogy az utókor sose feledkezzen meg a holokausztról és annak gyerekáldozatairól.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Volt FBI-ügynök, kutatók, önkéntesek segítettek kideríteni, ki árulhatta el Anne Frankot

A nemzetközi kiadással egy időben jelent meg magyarul is Rosemary Sullivan Nyomozás Anne Frank ügyében című kötete, amely arra a kérdésre keres választ, hogy végül ki vagy mi vezette el a nácikat a Frank család rejtekhelyéhez a második világháború alatt.

...
Hírek

Szakértők vitatják, hogy egy zsidó közjegyző árulta volna el Anne Frank családját

Több történész is azt vallja, hogy nem szabad tényként kezelni a napokban világot látott elméletet, miszerint Arnold van den Bergh zsidó közjegyző fedte fel a náciknak Anne Frank búvóhelyét. 

...
Nagy

90 éves lenne Anne Frank, akinek naplója nemcsak kordokumentum, de igazi jelkép is lett

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!

...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Bret Easton Ellis: Minden könyvemet magamnak írtam, soha nem másoknak

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

...
Hírek

Múló idő, várandósság és beszélgetés önmagunkkal - magyar irodalom a Könyvfesztiválon

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

...
Nagy

A bőség zavara: non-fiction ajánlatunk a Könyvfesztiválra

...
Hírek

Harari a fóliázott könyveiről: Nem a genderkérdés a legnagyobb probléma Magyarországon

...
Zöld

Medvelepke vagy ablakosmoly? Szavazz a 2024-es év lepkéjéről!

...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.