Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Forgách Kinga | 2022. szeptember 19. |

„Amit egy íróról és a művéről biztosan tudni lehet: együtt haladnak az elképzelhető legtökéletesebb labirintusban, egy körkörös hosszú úton, s a végzetük eggyé válik eredetükkel, a magánnyal” – erről a labirintusról mesél Mohamed Mbougar Sarr nagyregénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete, amely egyszerre szól az irodalomról, a hatalom természetéről, a háborúkról, a gyarmatosításról, a bevándorlásról, valamint a szerelemről és a mágiáról, de mindezek előtt elsősorban magáról a keresésről mond a legtöbbet.

MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete könyv

Az emberek legtitkosabb emlékezete elbeszélője egy fiatal, szenegáli származású író, Diégane, aki egy véletlen (ám sorsszerű) találkozásnak köszönhetően felfedez egy különös, felforgató erejű könyvet, Az embertelenség labirintusát.

A mű szabályosan megigézi, és hatalmába keríti a vágy, hogy a lehető legtöbbet megtudja a regény szerzőjéről, sőt, ha ez lehetséges, meg is találja őt. Ahogyan kutatni kezd a titokzatos író, T. C. Elimane után, egyre több olyan emberrel találkozik, aki szintén a könyv hatása alatt áll, és egyre több részletet sikerül megtudnia Az embertelenség labirintusának hátteréről. A szálak egyrészt egy traumákkal terhelt szenegáli család történetéhez vezetnek, másrészt pedig kiderül, hogy a könyv 1938-as megjelenését egy plágiumvita, majd egy nagyobb botrány követte, amely miatt a megmaradt példányokat bedarálták, a kiadója megszűnt, a szerzője pedig nyom nélkül eltűnt. Mindez persze csak még inkább felerősíti az író körüli legendákat és a késztetést, hogy utánajárjon, mi lett vele. „Elimane-nal nem lehet találkozni. Az egy jelenés. Megjelenik, és keresztülhatol az emberen. Jéggé dermeszt és megperzsel. Az egy eleven illúzió.”

Margó
Mohamed Mbougar Sarr az őszi Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. A szerzővel Apró Annamária beszélget. Mikor? Október 15. 16:30. Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT. 

Mohamed Mbougar Sarr regénye tehát bizonyos értelemben egy nyomozás története, de ennek a kutatásnak tulajdonképpen csak ürügyet ad T. C. Elimane és a zseniálisan megírt könyve.

Amit a könyv főszereplője és elbeszélője, Diégane valójában keres, az sokkal inkább valamiféle esztétikai kérdésre adott válasz, mégpedig, hogy mi kell ahhoz, hogy egy nagy mű megszülessen és valakiből valódi író váljon.

Valójában Az emberek legtitkosabb emlékezetének egésze arról szól, hogy miként működik az irodalom, hogy mi a célja, és hogyan lehet beférkőzni a könyvek és nagy írók szent birodalmába. Közben a könyv egyfajta kritikáját is adja az irodalmi élet és intézményrendszer működésének, a főszereplő, valamint Elimane törtetén keresztül legalábbis alapos betekintést enged abba, mennyire fals és kirekesztő tud lenni az irodalomkritika, az irodalomtudomány, valamint az irodalmi díjakat odaítélő kuratóriumok működése, és persze maga az irodalmi kánon, amely kiveti magából a számára nem tetsző elemeket. De a mindenható Olvasó is megkapja a magáét, aki csak könnyű szórakozást akar és semmi komolyat.

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

2021-ben a legnagyobb irodalmi díjakat afrikai írók vihették haza. A Nobelt a zanzibári származású Abdulrazak Gurnah kapta, a Bookert a dél-afrikai Damun Galgut nyerte el, a Goncourt-díjat pedig a szenegáli Mohamed Mbougar Sarr vehette át. Az France24 cikke szerint mindez annak a jele, hogy a kontinens könyvkiadói új erőként jelentek meg az irodalmi térben, és hogy a régió írói korunk legfontosabb témáival foglalkoznak.

Tovább olvasok

Az emberek legtitkosabb emlékezete olyan regény, amely sok kis történetszálból épül fel és több nézőpontból mesél el egy sorsot, egy író és egy mű születésének és halálának történetét. A szereplőket egyetlen dolog köti össze, maga a könyv, Az embertelenség labirintusa, amely jóformán fellelhetetlen, néhány emberhez azonban különös véletlenek folytán mégis eljut. Aki pedig találkozik vele, az nem tudja többé kiverni a fejéből, a történet és a szerző, T.C. Elimane megszállottja lesz.

A regény tehát egy dolog, az esszenciális mű köré szerveződik, ugyanakkor sokszereplős történet, amely időben és térben is nagy távlatokat jár be.

A 30-as évektől eljutunk egészen a 2010-es évek végéig, így a 20. századi nagy történelmi traumák keretezik T.C. Elimane sorsát, kezdve a gyarmatosítástól egészen a második világháborúig és a jelenkori afrikai helyzetig bezárólag. Közben pedig sok mindenkit megismerünk, váltakoznak a nézőpontok, ahogyan az is, hogy ezek a mesélők milyen formában mondják el, hogy miként kapcsolódtak Az embertelenség labirintusához. Merthogy a regény szereplőit ez köti össze: a könyv, a remekmű, amely élet-halál vitára készteti az olvasókat, amely megváltoztatja az emberek életét és életszeméletét, és amely valamiféle megfoghatatlan magányt hordoz magában. „A nagy könyvnek nincs tárgya, és nem szól semmiről, csak kimondani, megtalálni próbál valamit, de az a csak, ez minden, és az a valami, az is minden.”

A mozaikszerű történetnek nemcsak több mesélője van, de formailag is többfelé tagolódik: vannak benne naplórészletek, műrészletek, levelek, üzenetváltások, és úgynevezett életírásjegyek is, amelyekből Az embertelenség labirintusa által megérintett emberek élettörténetét ismerjük meg, köztük Anyapókot, a híres fekete írónőt; T. C. Elimane apját és anyját; valamint kiadóját, Charles Ellensteint. Közben minden egyes hozzáadott nézőponttal egyre komplexebb és egyre rejtélyesebb lesz a történet, és ahogyan a misztikus író személyét sem tudjuk megfejteni, úgy a nagy mű titka sem tárul fel előttünk. A szöveg végére érve azonban mégiscsak úgy érezzük, hogy valamit megtudtunk az irodalom működéséről, az élet és a könyvek viszonyáról és az esszenciális műről, amelyet minden nagy író hordoz magában.

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat
Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Mohamed Mbougar Sarr Az emberek legtitkosabb emlékezetéért tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját, amelynek azért is volt nagy jelentősége, mert 

most először nyerte el fekete-afrikai író a Goncourt-díjat.

Azonban mindenkit óva kell inteni attól, hogy efelől a pozíció felől olvassa a regényt, vagy hogy valami afrikai irodalomhoz kapcsolódó prekoncepcióval vegye kezébe a könyvet. Az egész történet ugyanis éppen ezekkel a sztereotípiákkal akar leszámolni, és ahogyan a főszereplő, úgy valószínűleg a szerző is szeretné távol tartani magát az „ígéretes fiatal afrikai író” titulustól, és mindattól, ami ezzel jár. Érdekesség egyébként, hogy a Goncourt-díj egy fricska erejéig fel is bukkan a regényben T. C. Elimane könyve kapcsán:

„- Mit szólt Elimane a sajtóban megjelent cikkekhez? Még nem a Boninal- meg a Valliant-írásra gondolok, hanem a kritikákra.

- Elkeserítették. Otthon gubbasztott, és bánkódott. Letaglózta, ami a sajtóban megjelent Az embertelenség labirintusáról, beleértve azt is, amit maga írt. Azt mondta, hogy senki sem értette meg, aki a pártját fogta, az is rosszul értette. El sem olvasták, vagy ha igen, akkor rosszul olvasták, és ez még elkeserítőbb: rosszul olvasni bűn.

- Pedig még a Goncourt-díj zsűrije is felfigyelt a könyvre, nem?

- De igen, így volt. Az a hír járta, hogy a zsűrielnöknek, az idősebbik Rosny fivérnek tetszik a regény szürnaturalizmusa, a fiatalabb Rosny viszont nincs oda érte. (…) Mindenesetre szóba került Elimane a jelöltek közt.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Mohamed Mbougar Sarr kapta a Goncourt-díjat

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író.

...
Hírek

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

2021-ben a legnagyobb irodalmi díjakat afrikai írók vihették haza. A Nobelt a zanzibári származású Abdulrazak Gurnah kapta, a Bookert a dél-afrikai Damun Galgut nyerte el, a Goncourt-díjat pedig a szenegáli Mohamed Mbougar Sarr vehette át. 

...
Hírek

Könyvesblokk: Térey János rendhagyó önéletrajzától Vonnegut ajándékáig

Az e heti Könyvesblokkban egy Térey-interjúkötetet, egy Goncourt-díjas regényt és egy Vonnegut-művet ajánlunk. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.