Sisi egy lázadó kamasz, akinek a vállára tették az egész birodalmat

Sisi egy lázadó kamasz, akinek a vállára tették az egész birodalmat

A Sisi – Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné – életét, vagyis házasságának első szakaszát bemutató osztrák sorozatot szeptemberben mutatták be a Netflixen. Nem írhatunk uralkodásról, hiszen ebben az első időszakban a fiatal lányt körülbelül egy tenyészkanca szintjén kezelte a bécsi udvar, legalábbis a sorozat szerint. Az első hat epizód érzékletesen mutatja be a lázadó és öntörvényű kamasz császárné küzdelmeit a rigorózus környezetével. Kritikánk.
Laborczi Dóra |

Történelmi szereplőkről készült könyvekről, filmekről és sorozatokról írni azért hálás feladat, mert a szerző nehezen tud spoilerezni, hacsak nem valami addig kevéssé ismert részletet jelenít meg az adott adaptáció. A Netflix új Sisi-sorozatával, a Császárnével azonban aligha ez a helyzet, cselekménye ugyanis törekszik a történelmi hűségre, a nézőpontválasztása lehet inkább a meglepő. 

Mivel műfajtől és történelmi korszaktól függetlenül a Sárkányok házától kezdve A Bridgerton családon, Az uralkodónőn és a Nagy Katalin-sorozaton keresztül A koronáig a királyi családok életét feldolgozó sorozatok igen nagy népszerűségnek örvendenek, várható volt, hogy német nyelvterületről is érkezik hasonló alkotás. Ki más lehetne erre alkalmasabb alany, mint a korában és ma is töretlen népszerűségnek örvendő osztrák császárné és magyar királyné? Ráadásul a Sisi életét feldolgozó klasszikusok sorában valamiért időszerűnek érezték a készítők, hogy legyen még egy kortárs adaptáció, hiszen tavaly az rtl-en is futott egy sorozat az osztrák császárnéról.

A Netflix verziója az első évad láttán kicsit megrekedt félúton az újragondolás és a magát komolyan vevő, történelmileg hiteles feldolgozás között.

A magyar nézők mindenesetre tűkön ülhetnek, mikor jutunk el (eljutunk-e?) a parádés settingek sorában a magyarországi koronázásig és Sisi elmélyülő magyar kapcsolataihoz, a gödöllői kastélyhoz és magyar nyelvleckéihez. 

A Császárné Sisije az első évadban azonban még lázadó kamasz és a valóságos Erzsébettel ellentétben nagyszájú fiatal lány, akit az udvarban mindenki gyerekként kezel, hiszen valójában még az is. Tudhatjuk, hogy 16 évesen, szerelemből ment hozzá az akkor 23 éves Ferenc Józsefhez, habár nővérét szemelték ki császárnénak. Ferenc József azonban beleszeretett az öntörvényű fiatal lányba, akit aztán többször magára hagyott a bécsi udvar szigorú szabályaival folytatott küzdelmében. Azt is tudhatjuk, hogy a sorozatbeli Erzsébettel ellentétben Sisi rettenetesen hiú volt míg az a mezítlábas Sisi, akit most magunk előtt látunk, teljes fesztelenségével és természetes szépségével éppen a hiúság ellentétét jeleníti meg.

Hiába próbálják az utódlás kérdésével az egész birodalom sorsát a vállára tenni, hogy azalatt minél előbb megtörjön és kevesebb fejtörést okozzon anyósának, Zsófia főhercegnének, 

irigylésre méltó belső szabadsággal keresi a kitörés lehetőségeit röghöz kötöttségeiből,

miközben Ferenc József rendesen őrlődik a birodalmi teendők, politikus anyja, elvarázsolt felesége és a vele szembeszegülő öccse között. 

Az új Sisi-adaptáció az alapjául szolgáló Allison Pataki-könyveknek megfelelően különleges karakternek mutatja be Sisit, és minden esetlensége ellenére Ferenc Józsefet is, akik nem véletlenül lettek az európai történelem máig egyik legnépszerűbb párja, hiszen a szerelmi házasság és annak minden kínja megjelenik kapcsolatukban. (Bár a források szerint azért korántsem volt annyira gyümölcsöző ez a kapcsolat, mint amennyire a sorozatbeli szexjelenetek mennyiségéből és minőségéből következtethetünk.)

ALLISON PATAKI
Sissi - Az ifjú császárné

Ford.: Csáki Judit, Helikon, 2018, 492 oldal

-

A mostani feldolgozás erőssége lehet továbbá a sokrétű női szempont, a történelmi korszakhoz képest gyanúsan sok független és autonóm nővel. Ebben egyrészt kortárs szempont érvényesül, amivel ma rátekintünk egy-egy történelmi korszakra, másrészt

Ferenc József uralkodásának kezdete valóban jó témaválasztás a női karakterek kibontásához.

Anyja, az intrikus ám nem teljesen negatív karakter, Zsófia hercegné és a lázadó, az emberséghez és a szabadságához a végsőkig ragaszkodó felesége valóban sok mindent elvitt helyette. Anyja a politikai döntésekkel, Sisi pedig közvetlenségével, amivel újra és újra a nép szívébe lopta magát. De Erzsébet és édesanyja mai szemmel meglehetősen toxikus kapcsolatában is két női karakter egymásnak feszülése a központi elem, míg eredetileg a császárnak kiszemelt nővérével bensőséges és mély viszony bontakozik ki. Emellett a fiktív vagy félig fiktív karakterek, udvarhölgyek és bárónők teszik még sokszínűbbé a női szereplők sorát, akik időnként tényleg fojtogató módon próbálják megtörni az ifjú császárnét, aki személyiségének köszönhetően mégis mindig talál közöttük legalább egy szövetségest. 

A sorozatot egyébként a díszlet, a jelmez és a színészek játéka is elviszi, nagy előnye továbbá, hogy remek német színészekkel dolgozik és csak néha döccen meg olyan érthetetlen jelenetekben, mint a nemesek zavarbaejtően kortárs tánca vagy Liszt Ferenc mint korabeli popsztár ábrázolása, akit rajongó udvarhölgyek hada üldöz. Az említett tánc egyébként azért esik ki zavaróan a sorozat ívéből, mert az egész a bécsi udvar szigorú, embertelen hagyománykövetését (és annak hatását egy kamasz lányra) igyekszik bemutatni. Ezen a ponton egy jelenet erejéig fennállt a veszélye annak, hogy az I. Mária skót királynő életéről készült Az uralkodónő (Reign) című sorozat bárgyú kamaszosításának hibájába esik az új Sisi-adaptáció. Előbbi koncepciója ugyanis teljesen elhasalt azon, hogy egykori kamasz uralkodókat a mai kamaszok szemével mutatott be, ami mind a ruhákat, mint a zenei aláfestéseket illetően igen fura egyveleget adott. A Császárné végül nem esik át a ló túloldalára, és emiatt meg persze az említett magyarországi vonatkozások és a háborús párhuzamok miatt is csak várni lehet a folytatást. 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Szeptemberben jön a Netflixre az új Sisi-film

A császárné címmel debütál szeptember végén a Netflixen egy új német minisorozat, amely Erzsébet és a bécsi udvar életébe enged betekintést.

...
Könyves Advent

5 könyv Sisi életéről

Az ünnepi tévéműsor egyik visszatérő nagy klasszikusa az 1950-es években Romy Schneider főszereplésével készült Sisi-trilógia, december 26-án pedig debütál a Magyarországon már életében is hatalmas népszerűségnek örvendő Erzsébet királyné életéről szóló új Netflix-sorozat. Ebből az alkalomból összeszedtünk öt olyan könyvet, melyek mind más-más szemszögből mutatják be a tragikus sorsú királyné életét.

...
Beleolvasó

Bécs még a Sisi-kutatónak is tartogat meglepetéseket

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Hírek
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.