Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Az Erzsébet királynéról szóló irodalom egyik alapműve Brigitte Hamann életrajza, ami elkerülve az idealizálás csapdáit, nem a legendát, hanem Erzsébetet igyekszik bemutatni: egy szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő, lázadó asszonyt, hatalmas képzeletvilágról árulkodó költészetét, tudásszomját, miközben Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem próbálja leplezni. De képet kapunk a tizenkilencedik század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott szerepéről is.
Gudula Walterskirchen - Beatrix Meyer: Festetics Mária grófnő naplója
Festetics Mária grófnő évtizedekig volt Erzsébet udvarhölgye és egyben bizalmasa. Udvari szolgálata alatt naplót vezetett, a vallomásos bejegyzéseket a kötet szerkesztői tematikus sorrendbe állították, kommentárokkal és jegyzetekkel látták el. A válogatásból megismerhetjük Festetics Mária származását, ifjúkorát, jellemét, a császári udvar életét, az intrikákat, a grófnő és a császárné meghitt viszonyát, utazásaikat Európa-szerte, az udvarhölgy kapcsolatait a magyar, az osztrák és a nemzetközi politikai élet mérvadó politikusaival: Deák Ferenccel, az atyai baráttal vagy Andrássy Gyula gróffal, a Monarchia külügyminiszterével, továbbá a kor jelentős művészegyéniségeivel, például Richard Wagnerrel. Olvass bele ITT!
Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében
"Értem azt, hogy a királyné még életében legendás alak lett. Magasan az emberek fölött, messze kiemelkedve a hétköznapiságból járta ő magányos útjait. Mint egy tünemény, magára vont minden tekintetet. Látták fenséges alakját, melyről le nem múlt a gyász és halvány arcát, mely fényt sugárzott oda, hova tekintetével fordult; s így nézve: szeretet, részvét, csodálat fogta el a lelkeket és megszületett - a Legenda." - Sztáray Irma öt évig, Erzsébet királyné haláláig szolgált udvarhölgyként a császári családnál és ott volt Genfben azon a végzetes napon is, amikor az anarchista merénylő leszúrta Erzsébetet. 10 évvel később, édesanyjához írt levelek segítségével felidézve írta meg a királyné kíséretében töltött évek emlékeit.
Falk Miksa: Erzsébet királynéról - Visszaemlékezések
Az író-újságíró Falk Miksa 1863-tól Erzsébet királyné tanítója és magyar nyelvtanára volt, majd hazatérve, a kiegyezést követően a Pester Lloyd főszerkesztője lett. A királynéról írt visszaemlékezéseit eleinte részletekben közölték a folyóiratok, végül 1898-ban önálló kötetben is megjelent. Az írások igen jól megörökítik azt a bensőséges viszonyt, ami közte és tanítványa között alakult ki az évek során, nemegyszer a politikáról és a magyar lelkiségről is eszmét cserélnek, máskor a respublika vagy a kormányzás kérdése kerül szóba, miközben Falk szemtanúja volt a családi élet minden történésének, születésnapnak és tragédiának egyaránt.
Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok
Káli-Rozmis Barbara szeretettel és csodálattal írta meg könyvét Erzsébetről, az anyáról, királynéról, költőről, mélyen érző emberről, akit kora egyik legszebb asszonyának tartottak. Nemcsak a legszebb volt, hanem barátai, udvarhölgyei szerint az egyik legkülönlegesebb ember is, aki rendelkezett valamilyen egyedülálló varázzsal. Habár a királyné magyarokkal való kapcsolata áll a kötet középpontjában, a szerző nagy hangsúlyt helyez a nem vagy kevésbé ismert, illetve elfeledett részletek megelevenítésére is, mindezt számtalan olyan képpel illusztrálva, melyek most kapnak először nyilvánosságot.
