Legyen akár csecsemő, totyogó, ovis, kisiskolás vagy kamasz, minden kornak megvan a varázslata, de a nehézsége is. A friss megjelenések közül most olyan könyveket gyűjtöttünk össze, melyekből jobban megértheted a gyerekeket. Ha tudni akarod, hogyan hat rá a média, mit él át, amikor kamaszodik vagy hogyan fejlesztheted az érzelmi intelligenciáját, akkor olvasd el ezeket a köteteket.
John Gottmann, Joan DeClaire: Gyerekek érzelmi intelligenciája
A gyerekek élete éppolyan nehéz, mint a miénk: nemcsak az iskolában kell teljesíteniük, de azt is meg kell tanulniuk, hogyan igazodjanak el az emberi kapcsolatok szövevényes világában, és miképp kezeljenek érthetetlen, elszomorító vagy ijesztő helyzeteket – például amikor mi, szülők a fejük fölött ordítozunk egymással, ők pedig nem tehetnek semmit.
Az érzelmi intelligencia az a képesség, amely segít élhetőbbé tenni az életünket és helytállni a legemberpróbálóbb helyzetekben is. Az érzelmileg intelligens ember magabiztos, teljesítőképessége, sőt egészsége szempontjából is jelentős előnyt élvez. Ki ne vágyna rá, hogy a gyereke ilyen felnőtté váljon? A jó hír, hogy ez a képesség tanulható és tanítható!
A neves pszichológus lépésről lépésre mutatja be, hogyan sajátíthatjuk el az érzelmi fejlesztés technikáját, és ismerhetjük fel, mi munkál gyerekeinkben (itt beleolvashatsz). Miképp beszélgessünk velük érzéseikről, amelyeket talán megfogalmazni sem képesek? Mi a bizalom és a harmonikus szülő-gyerek kapcsolat titka?
A Gyerekek érzelmi intelligenciája átfogó kézikönyv, amely a csecsemőkortól a kamaszkorig tekinti át az érzelmi fejlesztés lehetőségeit és stratégiáit. Szemléletes példái érthető és hasznos olvasmánnyá teszik minden olyan szülő számára, aki hisz benne, hogy a problémák közösen oldhatók meg.
Vida Ágnes: Gyerekek és kütyük
„Tanácsadóként naponta fordulnak hozzám a szülők azzal a kérdéssel, mennyit mit és hogyan nézhet a gyermekük mesét. Tableten játszhat-e kirakóst vagy azt sem szabad? Gond-e ha evés közben mesét néz? Vagy éppen mit tegyenek, ha csak mesenézés közben tud elaludni vagy ha próbálnak mértéket tartani a mesenézésben, ezért kikapcsolják 20 perc után a mesét, de a gyerek őrült hisztibe kezd? Most akkor függő lett? Le lehet szoktatni? És mi van, ha a kiskamasz iskola után folyton csak a Youtube-on lóg vagy a barátaival játszik online? Ha elkezdi hanyagolni a házi feladatokat, ha folyton csak a cseten lóg a barátaival?” – írja Vida Ágnes.
Hogyan tartsuk a lépést ezzel a sok változással? Képesek vagyunk rá egyáltalán? Be kell avatkoznunk? Tiltsuk teljesen? Engedjük? És, ha igen, akkor mennyit? Vagy tartsuk szigorúan szemmel a gyerekünket? Esetleg próbáljuk megtanítani őt magát hogyan boldoguljon a veszélyekkel teli virtuális világban, amelyben sokszor mi magunk sem tudunk kiigazodni?
Iben Dissing Sandahl: Kamasznevelés dán módra
Kamaszt nevelő szülőként gyakran hatalmas változásokkal és komoly dilemmákkal szembesülünk. Fejtörést okozhatnak például a képernyőhasználattal, az alkoholfogyasztással, a szexualitással vagy éppen az önállósodással kapcsolatos kérdések. Ráadásul a közvélekedés szerint ebben az életkorban már nem lehet hatni a gyerekekre.
Iben Dissing Sandahl könyvéből megtudhatjuk, miért olyan fontos, hogy elérhető közelségben maradjunk a kamaszok számára. Pszichoterapeutaként és édesanyaként szerzett tapasztalataira, valamint a dán nevelési gyakorlatra alapozva megmutatja, hogyan érdemes kezelnünk a kamaszkori nehézségeket, és hogyan támogathatjuk a fiatalokat ebben a kihívásokkal teli időszakban. Rávilágít, hogy bizalmunkkal, elfogadásunkkal és hitelességünkkel továbbra is biztonságot és iránymutatást nyújtunk nekik, segítve őket, hogy önismeretre és magabiztosságra tegyenek szert, és kiegyensúlyozott, autonóm személyiséggé fejlődjenek.