A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

Hová fusson, akinek már nincs hová futnia? Colson Whitehead Pulitzer-díjas regénye, A föld alatti vasút a képernyőn robog tovább, időn és téren át, megállíthatatlanul. Csak az tudjuk, honnan indult, de azt már senki sem, hogy hol és mikor ér célba. A szabadság ösvényén bitófák helyett napjainkban az emberi nyakakon térdeplő rosszindulattal találkozunk. Mindegy, hogy bilincs, kötél vagy térdkalács, a végeredmény ugyanaz: fojtó bénultság. A jelen sem több köztes megállónál, amely felvillantja a társadalom kiábrándult arcát. This is America.

Bányász Attila | 2021. június 08. |
Colson Whitehead
A föld alatti vasút
Ford.: Gy. Horváth László, 21. Század, 335 oldal
-

Colson Whitehead 2017-ben kilátástalannak tűnő utazásra szólította olvasóit a föld alatti vasúton. Itt a remény hal meg először, és akiben mégis olthatatlanul felpislákol, arra jellempróbáló bolyongás vár. Az amerikai Délre hiába vet lángoló keresztet a történelem, menthetetlenül beborítja a sötétség. A bőrszín az egyedüli értékmérő, és különbözteti meg a termelőeszközt az embertől. A Függetlenségi nyilatkozat is épp olyan fehér papírra íródott, mint amilyen a fekete kezek emelte Fehér Ház. A törvényeket a kőbe Isten helyett immár a (fehér)ember vési.

A föld alatti vasút végállomása sosem a szabadság - Könyves magazin

Bár Colson Whitehead első magyarul megjelent regényének középpontjában egy fiatal rabszolgalány államokon átívelő menekülése áll, központi témája mégsem a szabadságért folytatott hajsza, hanem a megérkezés lehetetlensége, és a látszólagos „szabadsággal járó csalódások”. A National Book- és Pulitzer-díjas A föld alatti vasút, egy nehezen felejthető, látomásos (idő)utazás Amerika legsötétebb évei, és egyre sötétebb jelene között. „Mintha az egész világon nem is volna hová menekülni, csak honnan.”

Cora a szülőföldje rabja, amely vérben és izzadtságban méri a tagdíjat. Emberré csak akkor válhat, ha mindenét odaadja: a halál emancipál. Cora elvágyódik, húzza-vonja magával az az eltéphetetlen köldökzsinór, amely láthatatlanul összeköti az őt cserbenhagyó anyjával, aki helyette a szabadságot választotta. 

Corát magával ragadja a föld alatti vasút, azonban az álmok földje helyett rendre csak por és hamu az osztályrésze: az emberség eszménye mintha itt (és még nagyon sokáig) nem lenne kész megszületni.

A lány nyomában liheg egy mindenre elszánt fejvadász, aki az anyai öröksége része. A föld alatti vasút állomásai kiindulópontjának variációi: a szabadság vágyott végcélja illékony illúzióvá fakul, amelyet, ha elérni soha nem is lehet, de törekedni rá mindenképpen érdemes. Hiszen az ember az álmaiért él. Ettől válik többé egy gyapotszedő szerszámnál.

-

Cora és Caesar szöknek Gulliver nyomában (Thuso Mbedu és Aaron Pierre) Fotó: Amazon

Whitehead könyve olyan, mint Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regénye: bár fikciós történet, de a valóságból táplálkozik. A címadó vasút természetesen soha nem létezett: valójában titkos útvonalak és biztonságos épületek hálózata volt a XIX. századi Egyesült Államokban, amely az északi államokba segítette a szökött rabszolgákat. Whitehead történetében azonban testet ölt, állomásait pedig az amerikai történelem sötét időszakai ölelik fel. Ha felszállsz A föld alatti vasútra, együtt utazhatsz az Afrikából áthurcolt rabszolgákkal a (rém)álmok földjére, amely minden zordon és mostoha fogadtatása ellenére is idővel a hazájukká válik. Anyafölddé, ahol nem látják őket szívesen. Ahol az álmaik nem szökkenhetnek szárba.

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat - Könyves magazin

Egy szűkkörű irodalmi klub tagja lett hétfő este Colson Whitehead - Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után ő a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

Az Oscar-díjas Barry Jenkins szabad kezet kapott az Amazontól Whitehead könyvének adaptálására. Producerként, íróként és mind a tíz epizód rendezőjeként vetette bele magát a munkába. A végeredményt elnézve valóban csak így van értelme, ha a filmkészítő teljesen átadja magát, szerzőként magáénak tekintve a produktumot. Jenkins nem ültette át jelenetről jelenetre a regényt, hanem egészen új alkotást forgatott belőle, hol bátran elvéve, hol pedig merészen hozzátéve a történethez. Az író Whitehead, a nézőkkel egyetemben, messzemenőkig elégedett volt Jenkins munkájával. A föld alatti vasút a történelem rengetegében utat törve a kötet lapjairól a képernyőre költözött.

-

Cora és mögötte vérből és verítékből készül a föld alatti vasút (Thuso Mbedu) Fotó: Amazon

Élet és halál képeivel kezdődik a sorozat, és Cora anyjának szavaival, melyek Jenkins olvasatában a lánya szájából hangzanak el: „A legelső és a legutolsó, amit anyámtól kaptam, a bocsánatkérés volt.” A delejezően hangulatos nyitány tökéletesen előre vetíti, hogy mire is számíthatunk a továbbiakban: az Easttowni rejtélyek után 2021 másik legjobb filmes csemegéjére. Jenkins ráérős snittekben mesél, hosszan elidőzve a karakterein, James Laxton operatőr letaglózóan szép, tűpontos képei pedig a lélek mélyére nyitnak kaput. A föld alatti vasút azt bizonyítja, hogy a pokol is lehet szép: nyomasztóan sűrű atmoszférája úgy ül rá a néző lelkére, mint a párás déli levegő az ember mellkasára. Naturalizmusa (a korbácsolás vagy az élve elégetés kegyetlensége) eltörpül az elnyomás és a kiszolgáltatottság borzalmai mellett (a rabszolgákat úgy tenyésztik, mint az állatokat). A kultúra jelenthetné az utat a felemelkedéshez – de a belőle táplálkozó önérzet a közösségen belül megvetést, azon kívül pedig halált jelent.

A Nickel-fiúk tudták, hogy mindenki bűnrészes, aki elfordítja a fejét - Könyves magazin

Colson Whitehead korábbi sikerregényében, A föld alatti vasútban egy metaforikus teret képzelt el, hogy ezáltal mutathassa be annak a titkos abolicionista szervezetnek a működését, amely az 1800-as években az északi államokba próbálta menekíteni a színesbőrű rabszolgákat. Új könyvében, A Nickel-fiúkban hasonló technikát alkalmazott...

A faji kontrollnak azonban számos módozata ismert, amelyekhez képest a „déli módi” már-már emberséges: van, ahol az eugenetika szemüvegén át kísérleti patkányokként tekintenek a feketékre, máshol az Amerikai Gyarmatosító Társaság fasisztoid nézeteit megidézve mutatnak utat nekik a Szabadság vendégmarasztaló ösvényén. Az előbbiben mintha A szolgálólány meséje elevenedne meg, az utóbbiban meg Anne Frank naplója. Ezeken a helyeken a közösség van hatással az egyénre, és nem fordítva. Az önkény pedig az embert önzésbe hajszolja.

-

Barry Jenkins író-rendező és a gyapotültetvény Fotó: Amazon

Hatványozottan igaz ez az indianai szín esetében, ahol a szabad feketék véd-, és dacszövetséget létrehozva kommunába menekülnek. Sikeres, a közösség erejére támaszkodó vállalkozásukra csak azért nem sütik rá a kommunizmus bélyegét, mert az még ismeretlen. De a fehér ember gyarló, és ami nem illik bele a világról alkotott képébe, ami rendszeren kívüli, bármennyire is működőképes – vagy talán pont azért -, annak pusztulnia kell. Ez a gőg az amerikai nemzeti szellem alapja, amely semmi mást nem akar, csak birtokolni vagy rombolni. Középút nincs.

Ennek a pionír mozgalomnak a zászlóvivője Ridgeway, a fejvadász, aki elől Cora anyjának sikerült elmenekülnie. Ridgeway-nek így rögeszméjévé válik Cora, és a televíziós sorozatot elnézve, Jenkinsnek pedig a fejvadász rendhagyó figurája. A regény egy-egy elejtett mondatából az író-rendező egész belső univerzumot teremtett Ridgeway számára, amely folyamatosan fortyog és mozgásban van. Tragédiájára, melynek origója az apja, a rendező egy egész epizódnyi játékidőt szán. Cora és Ridgeway így lesz ugyanazon érme két oldala. Ridgeway karakterére keresve sem találhattak volna jobb színészt Joel Edgertonnál, aki a sorozat legérdekesebb figuráját kelti életre. 

-

A sorozat legeredetibb párosa, Ridgeway és inasa, Homer  (Joel Edgerton és Chase Dillon) Fotó: Amazon

Whitehead regényének epizodikussága kedvez a sorozatformátumnak. Jenkins megtartotta a könyv szerkezeti sajátosságait, a Cora road movie-ját időnként meg-megtörő karakterizálást. Erre jól reflektál az epizódok eltérő játékideje, amely jellemzően 60-80 perc között váltakozik, kivéve egy alig fél órás részt.

Különös keretet ad a könyvnek és az adaptációnak egyaránt Mabelnek, Cora anyjának a sorsa. Visszatérve az ültetvényre Whitehead sokkol az anyaság intézményével. Jenkins Whiteheaddel szemben felmenti Mabelt, aki a szülés utáni pszichózis rémképeitől kiborulva kerül rendszeren kívül. A Holdfény rendezője a befejezés terén is optimistább: Cora okrái - a szélsőséges körülmények közt is megtermő, rendkívül szívós, afrikai zöldség magvai – végül szimbolikusan az anyaföldbe kerülnek valahol északon. A valódi utazás igazából ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút egyszer véget ér.

A föld alatti vasút televíziós sorozat az Amazon Prime streaming csatornáján magyar szinkronnal is megtekinthető.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A föld alatti vasút végállomása sosem a szabadság

...

Életműdíjat kapott Colson Whitehead, A föld alatti vasút írója

Újabb rangos elismerésben részesült a Pulitzer-díjas Colson Whitehead – ezúttal a Kongresszusi Könyvtár adományozott neki életműdíjat az amerikai próza terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért – adta hírül a 21. Század Kiadó.

...

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat

Colson Whitehead A Nickel-fiúk című regényével Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

KÖNYVHÉT
...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

...

Maffia, instavilág és a brüsszeli bagett az Üveghattyúban – Beszélgetés Durica Katarinával / Flair #9

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcastnak nincs: hallgassátok meg beszélgetésünket Durica Katarinával! 

...

Az olvasók megmentik a világot / Flair #8

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Flair podcastsorozat úgy fejeződik be, hogy a következő hetekben az előre felvett részekkel folytatódik. Hallgassátok meg a záróepizódot!

...

„A Könyvhét olyan, mint a falusi búcsú” – a Magvető Kiadó estjén jártunk

3528 oldalnyi friss megjelenést mutatott be a Magvető. Ott voltunk.

SZÓRAKOZÁS
...

Ez a szereplő kimaradt a Harry Potter-filmekből, de a sorozatban végre feltűnik

Az eredeti filmekből a karakter kimaradt, az HBO sorozata pótolja ezt. 

...

Anya Taylor-Joy harcos tündét alakít az új A Gyűrűk ura-filmben

Egy rövid videóban a színésznő íjászként látható. 

...

Jacob Elordi a Föld egyik utolsó túlélője Ridley Scott posztapokaliptikus filmjében

Kijött a Ridley Scott-féle Kutya csillagkép előzetese.

Kiemeltek
...

Ott Anna: Mindenkiben van egy könyv

Bemutatjuk a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2026-os zsűrijét: Ott Anna mesél az alkotás erejéről, biztonságról és alkotói kétségekről.

...

Apák az irodalomban: az autoriter, az idealizált és akit lelepleztek

A szépirodalom tele van félelemkeltő, elveszett, sohasem ismert vagy épp túlidealizált apákkal. Gyermekpszichológussal beszélgettünk a könyvek legjellemzőbb apatípusairól. 

...

Bernie Sanders a torinói könyvszalonon: Donald Trump nem Amerika hangja

Bernie Sanders Fight Oligarchy című könyvének olaszországi bemutatóján a mesterséges intelligencia és a vagyonos réteg került előtérbe. Beszámoló. 

Hírek
...

Nádasdy Ádám fordításában jelenik meg augusztusban a Pygmalion

...

Az új Harry Potter-sorozat Hagridja szerint lesznek, akiknek nem tetszik majd

...

Túléli-e a szerelem a gimis éveket? Itt a Heartstopper-film előzetese!

...

AI-botrány miatt szállt ki a neves irodalmi lap a nemzetközi novellapályázatból

...

Ez a felemelő női történet nyerte a Women’s Prize díjat

...

Szerb Antal, Márai Sándor, Bodor Ádám: Múzeumok Éjszakája a PIM-ben

A hét könyve
Kritika
Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről
„Nekem továbbra is erősen ketyeg az óra” – Urfi Péter járványról, agydaganatról és a figyelemgazdaságról

„Nekem továbbra is erősen ketyeg az óra” – Urfi Péter járványról, agydaganatról és a figyelemgazdaságról

A Könyves Magazin podcastjának vendége Urfi Péter, a Sansz című könyv szerzője. Hallgassátok!

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben

Polc

David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki

...

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...