ÉLETÚT
1974-ben született Budapesten, zeneszerző, középiskolai tanár és író. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium tanára, zeneelméletet és szolfézst tanít, ő maga is itt érettségizett. Karvezetés szakos diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. Díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj, Déry Tibor-díj, Bródy Sándor-díj, Gundel művészeti díj, Artisjus-díj, József Attila-díj, Libri-díj, az Európai Unió Irodalmi Díja, Mészöly-Miklós díj.
KÖNYVEI
Pertu (2010)
A szerző első kötetének elbeszéléseiben messzire viszi hőseit. Bicikliútra Szászföldön, nyaralásra a hideg fjordok közé, vagy a fjordoknál is fagyosabb, képzeletbeli jövőbe. De akármerre viszi is őket, bármilyen messzire, nem tud szabadulni tőlük: vicces, fájdalmas, fojtogató élményeik a bőrére égnek. A novellák különös érzékenységgel mutatják meg, mennyire bonyolultak tudnak lenni az emberi kapcsolatok. Szvoren már ezekben a korai elbeszéléseiben olyan különleges atmoszférát teremt, amely szinte egyedülállóvá teszi őt a kortárs magyar prózában.
Szvoren Edina: Pertu - részletek [Könyvhét2010]
Nincs, és ne is legyen (2012)
A Nincs, és ne is legyen szövegei nagyon kiérlelt, kimunkált alkotások, melyekre már-már lírai tömörség jellemző. Az írások középpontjában leggyakrabban a család áll, mely az emberi élet legfontosabb terepe, és az a közösség, ahonnan alapvető modelljeit hozza. A kötet tizenegy novellát tartalmaz, melyek csak nagyon lazán kacsolódnak egymáshoz, leginkább abban, hogy a történetek szereplői mind szenvedő, fájdalmat és terhet cipelő emberek, akik szeretnének kiutat találni, kikapaszkodni helyzetükből, de ezvégül nem sikerül nekik. Az elbeszélői nézőpontok rendkívül változatosak, anya, férj, feleség, kislány és kamaszfiú perspektívájából is olvashatunk történeteket.
Európai Irodalmi Díjat kapott Szvoren Edina
A kezdőmondatnak úgy kell szólnia, hogy az olvasó ne akarjon sarkon fordulni
Aegon-díj jelöltek: Szvoren Edina Nincs és ne is legyen (Palatinus)
Aegon-díj: megvan a legjobb 10 könyv
Az ország legjobb hóhéra (2015)
Az írónő harmadik kötete úgy ábrázolja a fullasztó emberi viszonyokat, hogy közben az abszurd és a fekete humor valamiféle szomorú és csüggedt nevetésre ingerel. Az elbeszélések egyedi élethelyzetekben ábrázolják az embert, aki leggyakrabban olyasmire vágyik, amit nem kaphat meg. Rövid, sűrített, és rendkívül nyomasztó írások sorakoznak a könyvben, melynek nagyon pontos megfigyelései a szerző kiváló emberismeretéről tanúskodnak. Szvoren itt is különleges perspektívába helyezi a hétköznapit, úgy mutatja be a minket körülvevő, lehangoló világot.
A Kezdettől a hóhér által kiosztott végig - Ezt olvassák az írók nyáron (2. rész)
Szvoren Edina: Nincs közérzet, csak érzet
Szvoren prózája bármennyi boldogtalanságot elbír
Verseim. Tizenhárom történet (2018)
A kötet címe megtévesztő lehet, nem verseket tartalmaz ugyanis, hanem – ahogy Szvoren pályáján mindvégig – elbeszéléseket. Az írónő itt sem lép le a megkezdett útról, saját, jól kiérlelt hangja és nézőpontja ez esetben is azonosítható. A groteszk elemek, a sebészi pontosság megmaradnak, de mintha a történetek egy egészen kicsit a történetközpontúság felé indulnának el. A hátborzongató szorongás mindvégig ott van, amikor Szvoren az emberi kapcsolatokról és azok furcsa, érthetetlen dinamikájáról beszél.
Már az iskolákban is taníthatják az idei Aegon-díjra jelölt könyveket
Ilyen volt a Libri-díj gála képekben
Szvoren és Krusovszky kapta a 2019-es Libri-díjakat
Szvoren Edina: A szövegeim a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre
Szvoren Edina kapta a Mészöly Miklós-díjat
Az elrontott dolgok a legfontosabbak
Szvoren Edina: A szégyen az egyik legalapvetőbb társas képességünk
Mondatok a csodálkozásról (2021)
A 2021-es elbeszélésgyűjteménye két nagy részre osztható, az egyikben (Ohrwurm-jegyzetek) rövid, groteszk egypercesek sorakoznak, a másik felében pedig hét hosszabb novella olvasható. Az egyperces terjedelmű írások nagyon rövid kis skiccek, életünk olyan részei, melyekre furcsaságuk miatt rácsodálkozunk, de melyek mégis hétköznapiak. A hosszabb novellák kevésbé sűrítettek, de ugyanúgy a létezés groteszk oldalát mutatják be. Mint a legtöbb Szvoren-kötetből, innen is hiányzik a pátosz, a tragikum, de az idill is, helyette valami hűvösen nyomasztó atmoszféra alakul ki, melyben minannyian idegenek vagyunk. A kötet a kiadói fülszöveg szerint olyan, mint „egy sötét tűzijáték.”
Ezért adnánk a Libri-díjat Szvoren Edinának a Mondatok a csodálkozásról című kötetéért
Szvoren Edina: Minél rövidebb a próza, annál hosszabban bíbelődik az ember
Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg (podcast)
Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?
Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül
Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró
Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene
Peer Krisztián és Tóth Krisztina is megkapta az Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíjatl
