Szvoren Edina kapta az idei Mészöly Miklós-díjat. Az elismerést tegnap adtak át neki Mészöly szülővárosában, Szekszárdon.

A Mészöly Miklós Egyesület a Magvető Kiadónál tavaly megjelent Verseim című novelláskötetéért ítélte oda a díjat, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke adott át a szekszárdi Művészetek Házában 16. alkalommal rendezett Mészöly-emléknapon.

A tizenhárom történetet tartalmazó kötetet Kiss Tibor Noé író úgy jellemezte: mondatai tökéletesek, „zsigerekig hatolóak", a szerző pszichológiai érzéke és kíméletlensége egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, „egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is". Szörényi László méltatásában megjegyezte, hogy az író „szereti rejtélyességgel felruházni minden szereplőjét", több párhuzamot említett Mészöly és a díjazott művei között. Szvoren Edina a díj átvétele után azt mondta: sokáig úgy érezte, hogy a kortárs magyar irodalom nem tud olyan fajsúlyos lenni, mint a világirodalom. (A díjnyertes novelláskötetbe ITT lehet beleolvasni.)

A Verseim című kötetről korábban ezt írtuk:

A szövegek sokkoló, letaglózó hatása nem csak a rossz események sűrűségéből fakad, hanem a magyarázatok elmaradásából is. A novellák szikárságukkal, fullasztó tömörségükkel arra apellálnak, hogy a hiányérzetek által vonjanak be minket a történetekbe. Az elhallgatott érzések és információk, elhintett titkok, sugalmazott múltbeli traumák tartanak állandó feszültségben. Ezt a prózát az mozgatja, hogy folyamatosan arra késztet, hogy nyomozzunk, próbáljuk megfejteni miért olyan kísérteties és fojtogató mindez, ha közben végtelenül ismerős is. És ha olyan sok a negatív történés, akkor miért vonz, miért ragad magával mégis ez a világ?

A díj mellett idén is átadták a Mészöly Miklós-emlékplakettet, amelyet ezúttal Jankovics Zoltán szekszárdi művelődésszervező, a Pad Irodalmi Egyesület alelnöke kapta, többek között a szekszárdi Mészöly-tanya helyreállításában vállalt szerepéért.

Forrás: MTI