Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Kiss Tibor Noé beszélgetett Szvoren Edinával a Mondatok a csodálkozásról című novelláskötetéről a nyári Margó Fesztiválon (a kötet a hét könyve volt nálunk, itt bele is olvashatsz). Szó volt a szövegek abszurditásáról, a furcsa kifejezések jelentéséről és az álmok hatásáról is. A kötetből Pelsőczy Réka színművész olvasott fel. A teljes podcastot most meghallgathatod, cikkünkben pedig a beszélgetés során elhangzott érdekességekből szemezgettünk.

Simon Eszter | 2022. március 09. |

  • Szvoren Edina kötete három részre tagolható, a címadó novellára, amit az Ohrwurm-jegyzetek követnek, majd hét hosszabb novella zárja a kötetet. Kiss Tibor Noé először a különös hangzású Ohrwurm-jegyzetekről kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy a kötet ezen részébe került novellákat az álmai inspirálták. Az ide tartozó rövid szövegek más jellegűek és műfajúak, mint a hosszabb novellák, és Szvoren azt is elmondta, hogy az álmokat segítségképpen használja írás közben, de nem ezek adják a szöveg egészét. 
  • A beszélgetés azzal folytatódott, hogy a szerző elmesélte, hogyan alkot új szavakat. A kötet több pontján is találkozhatunk olyan kifejezésekkel, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy idegen vagy szakszavak. Ezek azonban mind Szvoren írói játékai. A szerző elmondta, hogy a megdöbbenést keltő, furcsa kifejezésekkel azt szeretné elérni, hogy az olvasó megkérdőjelezze a történeteket, ne higgyen el mindent, sőt az a célja, hogy a kötet gondolkodásra késztessen. Ezt a nézetet tükrözi a címválasztás is, hiszen a szövegek nagy része valóban csodálkozást kelt és meghökkent. 
SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-
  • Kiss megjegyezte, hogy az egész kötetre jellemző egyfajta kettősség, illetve arra is kitért, hogy a szavak meghökkentősége miatt Szvorenben van egyfajta részletgazdagság. Kiss arra volt kíváncsi, hogy a szerzőnek volt-e olyan tapasztalata, hogy valamit egészen máshogy látott, mint a többi ember. Szvoren erre azt felelte, hogy “akik írnak, valamilyen módon mind máshol vannak, valamin kívül helyezkednek el, kívülállóság érzésük van”. Kiss ezután arról kérdezte a szerzőt, hogy tisztában van-e azzal, hogy a látásmódja mennyire egyedi. Szvoren azt mondta, “beszélgetem kell az emberekkel, hogy rájöjjek arra, ha valamit másképp látok”. Hozzátette, hogy egyébként nincs benne kényszer, azzal kapcsolatban, hogy a mindennapi benyomásait megossza valakivel, mégis késztetést érez, hogy a világnézetét leírja. “Véleményem van, de a világnézetem csak az írásokban jelenik meg.” 
  • Kiss ezután a kötetben szereplő különös nevekre terelte a szót, és megjegyezte, hogy kissé olyan, mintha valamiféle zavarkeltő szándék lenne a szerzőben. A karakterek nevei is meglepőek, (Sikeres, Ó, név) így Kisst az érdekelte, hogy mi a zavarkeltés valódi célja. Szvoren elmondta, hogy a nevek mintegy kiindulópontként és önreflexiókként szolgáltak írás közben.

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?
Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Új rövidpróza kötettel jelentkezett Szvoren Edina, akit a Pertu megjelenése óta stabilan az egyik legjobb kortárs magyar novellista (legutóbbi könyvével, a Verseimmel elnyerte a Libri irodalmi díjat). Legújabb írásai (olvass bele ITT, a könyvbemutatóról ITT ítunk) újfent nagyon erősek, jól kidolgozottak, furcsa, abszurd, kellemetlen, mégis mindennapi helyzetek, kapcsolatok jelennek meg bennük, a megszokott, nagyon sajátos „szvoreni” hangon, látásmóddal elbeszélve. A kötet tétje, hogy mitől lesz egy történet meglepő, érdekes, vagy épp szórakoztató, mi vált ki csodálkozást az olvasóban. Szvoren Edina pedig ezúttal a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

Tovább olvasok

  • Kiss párhuzamot lát Szvoren rövidebb szövegei és Kafka írásai között. Szvoren szerint “a hatások rejtett utakon járnak. Rám akkor hat egy írói világ, mikor nem veszem észre, és csak sokkal később van eredménye. Nem is kell, hogy tetsszen az adott kötet”. 
  • Szvoren elmondta, hogy olykor elgondolkodik arról, hogy az olvasóban milyen érzéseket keltenek azok a szövegek, amelyek a valóságon kívül játszódnak. Azt is hozzátette, hogy lehetséges, hogy a novellák abszurditása zavaró lehet. 
  • Szvoren nem hajlandó a szövegeit nyomasztónak tekinteni, és nem is akar azzal foglalkozni, hogy az olvasó hogyan illeszti be a történeteket a saját világába. “Én üres helyeket hagyok, és nem tartozik rám, hogy az olvasó mit kezd a szövegekkel.”
  • Szvoren mindig azt a kérdést teszi fel önmagának a szövegei kapcsán, hogy azok viccesek vagy éppen szomorúak? “Akkor vagyok boldog, ha a válasz ambivalens, mert így érvényesülhet a kétéltűség.” 



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét. A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

...
Nagy

Szvoren Edina: A szövegeim a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre

...
Beleolvasó

Szvoren Edina: A szégyen az egyik legalapvetőbb társas képességünk

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

...
Kolozsi Orsolya

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel