Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Kiss Tibor Noé beszélgetett Szvoren Edinával a Mondatok a csodálkozásról című novelláskötetéről a nyári Margó Fesztiválon (a kötet a hét könyve volt nálunk, itt bele is olvashatsz). Szó volt a szövegek abszurditásáról, a furcsa kifejezések jelentéséről és az álmok hatásáról is. A kötetből Pelsőczy Réka színművész olvasott fel. A teljes podcastot most meghallgathatod, cikkünkben pedig a beszélgetés során elhangzott érdekességekből szemezgettünk.

Simon Eszter | 2022. március 09. |

  • Szvoren Edina kötete három részre tagolható, a címadó novellára, amit az Ohrwurm-jegyzetek követnek, majd hét hosszabb novella zárja a kötetet. Kiss Tibor Noé először a különös hangzású Ohrwurm-jegyzetekről kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy a kötet ezen részébe került novellákat az álmai inspirálták. Az ide tartozó rövid szövegek más jellegűek és műfajúak, mint a hosszabb novellák, és Szvoren azt is elmondta, hogy az álmokat segítségképpen használja írás közben, de nem ezek adják a szöveg egészét. 
  • A beszélgetés azzal folytatódott, hogy a szerző elmesélte, hogyan alkot új szavakat. A kötet több pontján is találkozhatunk olyan kifejezésekkel, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy idegen vagy szakszavak. Ezek azonban mind Szvoren írói játékai. A szerző elmondta, hogy a megdöbbenést keltő, furcsa kifejezésekkel azt szeretné elérni, hogy az olvasó megkérdőjelezze a történeteket, ne higgyen el mindent, sőt az a célja, hogy a kötet gondolkodásra késztessen. Ezt a nézetet tükrözi a címválasztás is, hiszen a szövegek nagy része valóban csodálkozást kelt és meghökkent. 
SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-
  • Kiss megjegyezte, hogy az egész kötetre jellemző egyfajta kettősség, illetve arra is kitért, hogy a szavak meghökkentősége miatt Szvorenben van egyfajta részletgazdagság. Kiss arra volt kíváncsi, hogy a szerzőnek volt-e olyan tapasztalata, hogy valamit egészen máshogy látott, mint a többi ember. Szvoren erre azt felelte, hogy “akik írnak, valamilyen módon mind máshol vannak, valamin kívül helyezkednek el, kívülállóság érzésük van”. Kiss ezután arról kérdezte a szerzőt, hogy tisztában van-e azzal, hogy a látásmódja mennyire egyedi. Szvoren azt mondta, “beszélgetem kell az emberekkel, hogy rájöjjek arra, ha valamit másképp látok”. Hozzátette, hogy egyébként nincs benne kényszer, azzal kapcsolatban, hogy a mindennapi benyomásait megossza valakivel, mégis késztetést érez, hogy a világnézetét leírja. “Véleményem van, de a világnézetem csak az írásokban jelenik meg.” 
  • Kiss ezután a kötetben szereplő különös nevekre terelte a szót, és megjegyezte, hogy kissé olyan, mintha valamiféle zavarkeltő szándék lenne a szerzőben. A karakterek nevei is meglepőek, (Sikeres, Ó, név) így Kisst az érdekelte, hogy mi a zavarkeltés valódi célja. Szvoren elmondta, hogy a nevek mintegy kiindulópontként és önreflexiókként szolgáltak írás közben.

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?
Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Új rövidpróza kötettel jelentkezett Szvoren Edina, akit a Pertu megjelenése óta stabilan az egyik legjobb kortárs magyar novellista (legutóbbi könyvével, a Verseimmel elnyerte a Libri irodalmi díjat). Legújabb írásai (olvass bele ITT, a könyvbemutatóról ITT ítunk) újfent nagyon erősek, jól kidolgozottak, furcsa, abszurd, kellemetlen, mégis mindennapi helyzetek, kapcsolatok jelennek meg bennük, a megszokott, nagyon sajátos „szvoreni” hangon, látásmóddal elbeszélve. A kötet tétje, hogy mitől lesz egy történet meglepő, érdekes, vagy épp szórakoztató, mi vált ki csodálkozást az olvasóban. Szvoren Edina pedig ezúttal a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

Tovább olvasok

  • Kiss párhuzamot lát Szvoren rövidebb szövegei és Kafka írásai között. Szvoren szerint “a hatások rejtett utakon járnak. Rám akkor hat egy írói világ, mikor nem veszem észre, és csak sokkal később van eredménye. Nem is kell, hogy tetsszen az adott kötet”. 
  • Szvoren elmondta, hogy olykor elgondolkodik arról, hogy az olvasóban milyen érzéseket keltenek azok a szövegek, amelyek a valóságon kívül játszódnak. Azt is hozzátette, hogy lehetséges, hogy a novellák abszurditása zavaró lehet. 
  • Szvoren nem hajlandó a szövegeit nyomasztónak tekinteni, és nem is akar azzal foglalkozni, hogy az olvasó hogyan illeszti be a történeteket a saját világába. “Én üres helyeket hagyok, és nem tartozik rám, hogy az olvasó mit kezd a szövegekkel.”
  • Szvoren mindig azt a kérdést teszi fel önmagának a szövegei kapcsán, hogy azok viccesek vagy éppen szomorúak? “Akkor vagyok boldog, ha a válasz ambivalens, mert így érvényesülhet a kétéltűség.” 



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét. A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

...
Nagy

Szvoren Edina: A szövegeim a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre

...
Beleolvasó

Szvoren Edina: A szégyen az egyik legalapvetőbb társas képességünk

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Gyerekirodalom

Itt a Könyves nagy gyereknapi ajánlója! - 1. rész

Május utolsó hétvégéje a gyerekekről szól, éppen ezért arra kértük a hazai gyerekkönyvkiadókat, hogy ezúttal ők ajánljanak olvasnivalót a kisebbeknek és a nagyobbaknak: van itt böngésző éppúgy, mint fantasyregény, de találtok sárkányos, kalandozós és fáraós mesét is. 1. rész.

Szerzőink

...
vl

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...
Forgách Kinga

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja