Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Kiss Tibor Noé beszélgetett Szvoren Edinával a Mondatok a csodálkozásról című novelláskötetéről a nyári Margó Fesztiválon (a kötet a hét könyve volt nálunk, itt bele is olvashatsz). Szó volt a szövegek abszurditásáról, a furcsa kifejezések jelentéséről és az álmok hatásáról is. A kötetből Pelsőczy Réka színművész olvasott fel. A teljes podcastot most meghallgathatod, cikkünkben pedig a beszélgetés során elhangzott érdekességekből szemezgettünk.

Simon Eszter | 2022. március 09. |

  • Szvoren Edina kötete három részre tagolható, a címadó novellára, amit az Ohrwurm-jegyzetek követnek, majd hét hosszabb novella zárja a kötetet. Kiss Tibor Noé először a különös hangzású Ohrwurm-jegyzetekről kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy a kötet ezen részébe került novellákat az álmai inspirálták. Az ide tartozó rövid szövegek más jellegűek és műfajúak, mint a hosszabb novellák, és Szvoren azt is elmondta, hogy az álmokat segítségképpen használja írás közben, de nem ezek adják a szöveg egészét. 
  • A beszélgetés azzal folytatódott, hogy a szerző elmesélte, hogyan alkot új szavakat. A kötet több pontján is találkozhatunk olyan kifejezésekkel, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy idegen vagy szakszavak. Ezek azonban mind Szvoren írói játékai. A szerző elmondta, hogy a megdöbbenést keltő, furcsa kifejezésekkel azt szeretné elérni, hogy az olvasó megkérdőjelezze a történeteket, ne higgyen el mindent, sőt az a célja, hogy a kötet gondolkodásra késztessen. Ezt a nézetet tükrözi a címválasztás is, hiszen a szövegek nagy része valóban csodálkozást kelt és meghökkent. 
SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-
  • Kiss megjegyezte, hogy az egész kötetre jellemző egyfajta kettősség, illetve arra is kitért, hogy a szavak meghökkentősége miatt Szvorenben van egyfajta részletgazdagság. Kiss arra volt kíváncsi, hogy a szerzőnek volt-e olyan tapasztalata, hogy valamit egészen máshogy látott, mint a többi ember. Szvoren erre azt felelte, hogy “akik írnak, valamilyen módon mind máshol vannak, valamin kívül helyezkednek el, kívülállóság érzésük van”. Kiss ezután arról kérdezte a szerzőt, hogy tisztában van-e azzal, hogy a látásmódja mennyire egyedi. Szvoren azt mondta, “beszélgetem kell az emberekkel, hogy rájöjjek arra, ha valamit másképp látok”. Hozzátette, hogy egyébként nincs benne kényszer, azzal kapcsolatban, hogy a mindennapi benyomásait megossza valakivel, mégis késztetést érez, hogy a világnézetét leírja. “Véleményem van, de a világnézetem csak az írásokban jelenik meg.” 
  • Kiss ezután a kötetben szereplő különös nevekre terelte a szót, és megjegyezte, hogy kissé olyan, mintha valamiféle zavarkeltő szándék lenne a szerzőben. A karakterek nevei is meglepőek, (Sikeres, Ó, név) így Kisst az érdekelte, hogy mi a zavarkeltés valódi célja. Szvoren elmondta, hogy a nevek mintegy kiindulópontként és önreflexiókként szolgáltak írás közben.

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?
Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Szvoren Edina új novelláskötetében a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

Tovább olvasok

  • Kiss párhuzamot lát Szvoren rövidebb szövegei és Kafka írásai között. Szvoren szerint “a hatások rejtett utakon járnak. Rám akkor hat egy írói világ, mikor nem veszem észre, és csak sokkal később van eredménye. Nem is kell, hogy tetsszen az adott kötet”. 
  • Szvoren elmondta, hogy olykor elgondolkodik arról, hogy az olvasóban milyen érzéseket keltenek azok a szövegek, amelyek a valóságon kívül játszódnak. Azt is hozzátette, hogy lehetséges, hogy a novellák abszurditása zavaró lehet. 
  • Szvoren nem hajlandó a szövegeit nyomasztónak tekinteni, és nem is akar azzal foglalkozni, hogy az olvasó hogyan illeszti be a történeteket a saját világába. “Én üres helyeket hagyok, és nem tartozik rám, hogy az olvasó mit kezd a szövegekkel.”
  • Szvoren mindig azt a kérdést teszi fel önmagának a szövegei kapcsán, hogy azok viccesek vagy éppen szomorúak? “Akkor vagyok boldog, ha a válasz ambivalens, mert így érvényesülhet a kétéltűség.” 



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét. A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

...

Szvoren Edina: A szövegeim a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre

...

Szvoren Edina: A szégyen az egyik legalapvetőbb társas képességünk

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes

Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

1952-ben gyökeresen megváltozott Annie Ernaux élete, amikor az apja rátámadott az anyjára. A szégyen ennek állít emléket.

Szerzőink

Simon Eszter
Simon Eszter

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét