Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét. A szerzővel Jánossy Lajos beszélgetett, az est során közreműködött Török-Illyés Orsolya és Razvaljajeva Anasztázia.

Fotó: Posztós János/Müpa

Simon Eszter | 2023. január 20. |
Szvoren Edina
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 249 oldal
-

Olvasás nélkül lehetetlen íróvá válni. Jánossy Lajos ezért arra volt kíváncsi, melyek voltak Szvoren meghatározó olvasmányai. A szerző alapélménye, hogy a szülei nem igazi kultúrafogyasztók. Szvoren születése előtt a szülei ugyanabban a színészházban dolgoztak. Édesanyja művészként, apja asztalosként és díszletkészítőként, ez az osztálybeli különbség pedig egész életükben meghatározta őket, és annak ellenére, hogy a szülei színházi emberek voltak, nem jártak színházba. Kádár-kori jelenség volt, hogy az ember otthon ül. Kevés benyomás ért, ami szerintem összefüggésbe hozható azzal, hogy a szövegeim is egy-egy szűk területre fókuszálnak.” A kultúra morzsáit édesanyjától szedegette fel, aki kortárs magyar irodalmat olvasott. Az első erős nyelvi élményem Jókai. Sokáig nem találtam hozzá hasonlót”. Szvoren évekig hárította a kortárs irodalmat, majd rátalált Esterházyra, aki áttörte a falat. 

-

A széppróza nyelve nem a mi nyelvünk. Hasonlít persze, de nem ugyanaz.” Szvoren szerint az írás külön nyelvi világ. Másképp és más gondolatok fogalmazódnak meg a beszélt és szépprózai nyelven, ezért

írás közben arra törekszik, hogy ledobja magáról a formaiságot.

Nem azon a nyelven írok, mint amin zsemlét kérek. Azon dolgozom, hogy a szépprózai mondatok ne legyenek megfeleltethetőek a gondolataimmal”. Szvorennél minden szónak és mondatnak az a tétje, hogy berántsa az olvasót egy olyan világba, ahol a képzeletük egyetlen percig sem pihen. A szerző alapvetésének tartja, hogy mit mond el és mit titkol. Ha kevés, de nagyon erős hívószó van a szövegben, az sokkal intenzívebben foglalkoztatja az olvasói képzeletet, mintha mindent leírnék.” Szvoren világában nemcsak ambivalens képek jelennek meg, de a frusztráltság is állandó jelenség. Gyakran éltem meg, hogy nem azt mondom, mint amit gondolok, és itt nem az olyan helyzetekre gondolok, amikor az ember zavarában mást mond. A gondolataim kuszábbak, mint ahogy meg tudom őket fogalmazni. Az írás időt és teret ad, hogy eszembe jusson, mikor mit kellett volna mondani.”

Az íróvá válás témájánál maradva a szerző megrögzött naplóírónak nevezte magát. A napi történéseket azonban elferdítve írta meg a hatásosabb nyelvi képek kedvéért. Állandóan rettegtem, hogy valaki belenéz a naplómba, ráadásul mániákusan hosszú mondatokat írtam. Egy hosszú mondat mai napig annyira elementáris érzéssel tölt el, hogy szinte már azt érzem, valamilyen helytelen dologról van szó.” Szvoren a naplóbejegyzésekben nem a történések valódiságát akarta átírni, egyszerűen sokkal fontosabb volt, hogy a mondat hatásos legyen. A szerző akkor került igazán közel a próza világához, amikor hosszú leveleket írt: Pedáns vázlatokat írtam egy-egy levélhez”.

-

Szvorennél a valóság ábrázolása visszatérő dilemma, de azzal nem foglalkozik, hogy a saját irodalmi világa pontosan mit ábrázol. Lehetséges, hogy egyszerűsítek? Nem tudom. Szerintem az írás önmagában valóságot teremt.” A szerző novelláiban minden koncentráltan és sűrítve jelenik meg. Éppen ezért érdekes, hogy Szvorenre az olyan szerzők nagyregényei voltak hatással, mint Thomas Mann, Proust vagy Nádas Péter. Jánossy Lajos így arra volt kíváncsi, hogyan lehet a Varázshegy és a Világló részletek után eljutni egy tömör, kompakt formáig. Szvoren szerint a prózának nincs számszerű valósága, ezért nem számít, hogy rövid- vagy hosszú prózáról van szó. Ettől függetlenül a szerző - aki karvezetőként szerzett diplomát - pontosan tudja, hogy milyen tétje van az időnek. Ahogy a zenében, úgy a rövidprózában sem lehet kilépni az időből. Nincs olyan, hogy meghallgatom ezt a részt, vagy kihagyok valamit. Ahogy a zeneszerző vezeti a hallgatót, én úgy vezetem az olvasót. Olvasói szempontból pedig az a legélvezetesebb, ha rést találok a pajzson.” Szvoren a szövegeiben arra helyezi a hangsúlyt, hogy valamilyen módon manipulálja az olvasót. A szerző szerint ez az egyik lényegi különbség a novella és a regény között, majd a novellát a színházhoz hasonlítva azt is megjegyezte, hogy a rövidpróza egyszeri, ezért azonnal kell hatnia. 

„A rövidprózában grabancon kell ragadni az olvasó memóriáját.” 

Jánossy Lajos szerint a Pertu olyan jól megmunkált kötet, ami nem elsőkötetes szerzőről árulkodik. Szvoren ennek kapcsán elmondta, hogy nehezen fejez be bármit is addig, amíg nem érzi tökéletesen késznek. Ugyanakkor, ha valamivel túl sokat foglalkozik, elkezd valami egészen más iránt vágyakozni. Legutóbbi szövegeiben már főleg olyan témák jelennek meg, amelyeket korábban nagy ívben elkerült. Így volt az élőbeszéddel is, ami sokáig nem indította be a képzelőereje motorját, úgy érezte, hogy a párbeszéd elidegeníti a szövegtől. Hasonló távolságtartással tekintett a nevekre is. A gyerekek közvetlen világa leírható státusznevekkel, nincs szükség tulajdonnevekre”. Annak ellenére, hogy a névadást Szvoren sokáig a képzeletrombolás jelképének gondolta, az Ohrwurm-jegyzetekben már nincs hiány nevekből. 

-

A gátlásoknál maradva a műfajra terelődött a szó, ennek kapcsán pedig a szerző megjegyezte, hogy már saját maga szórakoztatása miatt is jobb lenne, ha más műfajban is kipróbálná magát. A filmet és a színházat hozta példának, de ezekkel kapcsolatban úgy érzi, nehézségbe ütközne, mert a filmben és a drámában teljesen más típusú mondatokra van szükség. Szvoren azon is elgondolkodott, hogy baj van a képzeletével. Aki sokat képzeleg, annak lehet, hogy nem jó a képzelőereje.” A szerző lassú írónak tartja magát, aki elölről kezdi a munkát, ha az előző napi penzumot nem tartja elég jónak.

Ha egy mondat nem alkalmas a tudatmódosításra, újra kell kezdeni.”

Szvoren az idő múltával sem lett megengedőbb magával, de jó pár berögződéstől sikerült megszabadulnia. Annak ellenére, hogy Mészöly és Bodor nem zsigerileg meghatározó vezércsillagai, mégis sokat formáltak a szövegvilágán. Rajtuk kívül Thomas Mann és Nádas tört át a közöny falán. De valamiért újabban már csalódás a Varázshegy.” 

A szerző Mondatok a csodálkozásról című kötetének bemutatóját ITT hallhathatjátok vissza, és IDE kattintva olvashatsz bele a kötetbe.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezért adnák a Libri-díjat Szvoren Edinának a Mondatok a csodálkozásról című kötetéért

Május 10-ig bárki szavazhat a Libri irodalmi díj jelöltjeire, mi pedig - ahogy tavaly is - szubjektíven és szerkesztőségileg érvelünk az esélyesek mellett. 10 jelölt - 10 személyes kampánybeszéd következik. 

...
Hírek

Szvoren Edina: Minél rövidebb a próza, annál hosszabban bíbelődik az ember

Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című kötete is felkerült a Libri irodalmi díjak rövidlistájára. Az író egy videóban mesélt a kötetről, és elárulta azt is, rövidebb ideig tart-e egyperceseket írni, mint hosszabb novellákat.

...
Podcast

Szvoren Edina: Véleményem van, de a világnézetem csak az írásaimban jelenik meg

Kiss Tibor Noé beszélgetett Szvoren Edinával a Mondatok a csodálkozásról című novelláskötetéről a nyári Margó Fesztiválon. Hallgasd meg!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

Hírek
...
Szórakozás

Alternatív kabaré, roma hősök és az ezerszer áldott nyolcadik kerület [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Podcast

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...
Hírek

Milyen könyveket olvasott Napóleon két csata között?

...
Hírek

Meghalt Henry Kissinger, a hidegháború csúcsdiplomatája

...
Hírek

Megvan a 2023-as Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj három jelöltje

...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

A Kicsikből NAGYOK sorozat legújabb része az olasz Maria Montessori kivételes életét dolgozta fel a gyerekek számára is fogyasztható módon. 

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Gyerekirodalom

Kiss Ottó versei betegségről, Istenről és szerelemről beszélnek gyermeki bölcsességgel

Kiss Ottó nagysikerű kötetének, a Csillagszedő Máriónak idén, a szerző hatvanadik születésnapja alkalmából jelent meg a folytatása Ég Bolt címen.

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!