Szvoren Edina: A szövegeim a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre

Szvoren Edina: A szövegeim a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre

.konyvesblog. | 2019. május 13. |

„A tökéletes, háborítatlan boldogság vagy permanens javulás állapotában ábrázolni valakit vagy valamit nagy valószínűséggel bődületes írói kudarc volna“ – vallja Szvoren Edina, aki szerint a komolyabb irodalmak általában a romlásról, a rosszról, a hiányról írnak. Azt a Verseim kapcsán egy korábbi interjúban már elmondta nekünk, hogy tanácstalanul áll az olyan visszajelzések előtt, amelyek szerint a szövegei kíméletlenek vagy nyomasztók lennének. Most ehhez kapcsolódva azt is elárulta, hogy igaza volt-e a kritikusoknak, amikor azt írták, hogy az új novelláiban tudatosan reagált ezekre az értelmezésekre. 

Tízek. 2019-ban negyedszerre adják át a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A Könyvesblogon rendszeresen bemutatjuk a jelölteket, a velük készült mini-interjúkban a díjra jelölt műveikről faggatjuk őket. A Libri irodalmi díjról egy öttagú zsűri dönt (Bálint András, Beck Zoltán, Fullajtár Andrea, Károlyi Csaba, Szilágyi Zsófia), a Libri irodalmi közönségdíjról pedig az olvasók szavazhattak. A Libri-díjak nyerteseit május 15-én hirdetik ki.

Verseim cím becsapóssága izgalmas keretet ad a novellák olvasásának. Miért ezt választottad a kötet címének, hogyan kapcsolja össze a szövegeket?

Tematikusan is adódott ez a kötetcím, hiszen több szereplő olvas, ír, firkálgat, videókat vesz fel, verseket tud vagy felejt el, ugyanakkor régóta mondom, hogy az írásmódszerem és maguk a kész szövegek a tömörségük, a mondatra rakott súlyok okán sokban hasonlítanak a versre. A Jönnek a verseimben beharangozott költemények pedig a kötetcímmel játékosan magára a kötetre is rámutatnak: megjöttek.

Szvoren Edina: Verseim - Tizenhárom történet

Magvető Könyvkiadó, 2018, 206 oldal, 3299 HUF

 

Sok olyan novella van, amiben valahogy elromlanak, meghibásodnak a tárgyak, az eszközök, vagy éppen maga az emberi test. Miért fontosak az elrontott dolgok?

A tökéletes, háborítatlan boldogság vagy permanens javulás állapotában ábrázolni valakit vagy valamit nagy valószínűséggel bődületes írói kudarc volna. Az írásaimban esetleg az működhet kicsit másképp, hogy mivel óvakodom nemcsak a pátosztól, a pszichologizálástól és az értekező próza fikcióba emelésétől, hanem maguktól a szó szerint vehető, szereplőim szájába adható szavaktól is, ezek a romlások és meghibásodások más felületeken, a testén és a tárgyakén jelentkeznek. Mivel a szereplőim vagy az elbeszélőim nem értelmeznek, nem a nyelv nyelvén gondolkodnak, és sok esetben tulajdonképpen nem is beszélnek, a tárgyaik, a környezetük és a testük beszél helyettük. A komolyabb irodalmak általában a romlásról írnak, a rosszról, a hiányról, úgyhogy nem hiszem, hogy e tekintetben bármi különleges lenne az írásaimban. Az eszközök viszont természetesen különbözhetnek aszerint, hogy az embert, az őket körülvevő tárgyakat, magát a testet vagy a cselekményt beszéltetjük-e.  

Az elrontott dolgok a legfontosabbak

Amikor Szvoren Edina nyolc évvel ezelőtt berobbant az irodalmi köztudatba Pertu című kötetével, az egyik legígéretesebb fiatal epikusként kezdték számon tartani. Azóta még három rövidprózakötete megjelent, és ma már világos, hogy ő az ország egyik legerősebb novellistája. Szövegei mindig kissé...

Több kritikus úgy értelmezett bizonyos szövegeket a kötetben, mintha azok ironikus reakciók lennének a kritikákra, amelyek szerint a novelláid kíméletlenek, sötétek. Volt ilyen szándékod?

Nem, de megtetszett, amit mondtak. Azért nem akarom elnyegléskedni a választ: a dolgok normális menetéhez tartozónak gondolom, ha valami csak a hátsó agyamban motoszkál írás közben, és mire megjelenik a kötet, totálisan elfeledkezem ezekről a háttérben munkáló erőkről, vagy egyszerűen kiderül, hogy nem láttam valamit meg, ami ott volt. Ha sötétben tapogatóztam is, az az én sötétem. Szóval legyen így, ahogy ők mondták.
A tíz könyv. Barabási Albert-László: A képlet; Dragomán György: Rendszerújra; Kemény István: Nílus; Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem; Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy; Pintér Béla: Újabb drámák; Simon Márton: Rókák esküvője; Szilasi László: Luther kutyái; Szvoren Edina: Verseim; Takács Zsuzsa: A Vak Remény

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók