Bodor Ádám: Ha az író túl sokat árul el önmagáról, az utólag is átminősítheti a műveit [PODCAST]

Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval beszélgetett új kötetéről Szegő János az őszi Margó Fesztiválon. Az értelmezés útvesztőiben a szerző a vele készült interjúkon keresztül engedi magához közelebb az olvasót. A beszélgetéseket helyenként átdolgozva szedte csokorba az elmúlt évtized során készült interjúkat. A podcastot teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig összeszedtük a legfontosabb gondolatokat.

Simon Eszter | 2022. március 02. |

  • Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője azzal a kérdéssel nyitotta a bemutatót, hogy a közhiedelemmel ellentétben Bodor szeret-e beszélgetni. A szerző azt válaszolta, hogy ez nagyban függ a beszélgetőpartner személyétől és a témától. Szegő itt hozzátette, hogy szerinte a beszélgetés akkor igazán jó, ha az emberek nem egyoldalúan kérdeznek és válaszolnak, az interjúhelyzetekről pedig úgy vélekedett, előfordul, hogy a beszélgetés szinte egy kulturált vallatásnak felel meg. Bodor egyetértett Szegő gondolataival, de hozzátette, hogy az interjú műfaja is lehet árnyalt, amennyiben a kérdező nem előre megírt kérdések mentén vezeti a beszélgetést, és lehetőséget ad a spontaneitásra.
  • Szegő ezután a címmel folytatta, szerinte Az értelmezés útvesztői akár egy epikus mű címe is lehetne, majd kiemelte, hogy az útvesztő szó metaforikusan jellemző Bodor munkásságára. Bodor elárulta, hogy a kötet címe valóban nem véletlen, ugyanis a könyvben szereplő tizenöt interjú közül többnek is számos értelmezése lehetséges. A szerző azt mondta, ez élénken érintette, mert a Sinistra körzet című regényének német megjelenése után sok helyre hívták felolvasásra, ahol több alkalommal is szembetalálta magát az értelmezés problémáival. A szerző egy hamburgi felolvasáson történt példát hozott, amikor a közönség soraiból egy nő felpattant a helyéről, és azt mondta, a Sinistra körzet a legkegyetlenebb történet, amit valaha olvasott. Erre a közönség egy másik tagja úgy reagált, hogy számára azonban a legszebb és legérzelmesebb könyv Bodor regénye. A szerző végül hozzáfűzte, hogy “a könyv szövege példa, amit mindenki úgy értelmez, ahogyan a saját adottságai erre alkalmassá teszik”.
BODOR ÁDÁM
Az értelmezés útvesztői
Magvető, 2021, 274 oldal
-
  • Szegő ekkor arra mutatott rá, hogy az újságírók sok esetben azt várják el a szerzőtől, hogy megmagyarázza a kötetét, amit ő azonban az írás befejeztével elengedne. Bodor erre azt mondta, hogy az írónak nincs felelőssége, a könyvnek önmagáért kell beszélnie és mindenkinek saját véleménye van a könyveiről, amiket azonban - ahogyan az embereket sem - nem lehet egymáshoz hasonlítani. 
  • Szegő az újságíróknál maradva arra tért ki, hogy az interjúkészítők sokszor önéletrajzi, személyes témákról kérdezik a szerzőt, ám Bodor kitér az ilyen jellegű kérdések elől, nem úgy, mint az irodalom-esztétikai felvetések vagy műhelytitkok elől. Bodor azt mondta, ezekre sem válaszol örömmel, mert úgy érzi, nem illetékes az ilyen kérdésekben, a műhelytitkokról pedig úgy vélekedik, hogy nem illik róluk beszélni. A szerző ugyanakkor hozzátette, hogy óvatlan volt, hiszen Selyem Zsuzsa irodalomtörténésznek mégis sikerült szóra bírnia, illetve Karácsonyi Zsolttal is sikerült elmerülnie olyan témákban, amikben azonban tapasztalatlannak tartja magát. 
  • Szegő ezután a kötet interjúira terelte a szót. A legkorábbi beszélgetést 2003-ban Báthori Csaba készítette Bodorral a Kossuth-díja kapcsán. Rádai Eszter pedig arról faggatta az írót, hogy miként lépett ki a Magyar Írószövetségből, az akkori Döbrentei-ügy kapcsán. Szegő kérdése az volt, hogy milyen beszédhelyzetekben készülnek interjúk Bodorral, illetve arra is kíváncsi volt, hogy mennyire tudja nyomon követni a külföldön megjelent kötetei életét. Bodor azt mondta, eleinte kíváncsi volt a fordításokra, nemcsak szakmai szempontból, de a hiúsága miatt is. A szerző azt mondta, a nemzedékváltás miatt mára lazábbak a kiadók, régebben azonban előfordult, hogy a külföldön megjelent köteteiről több recenziót is küldött neki az akkori kiadója. 

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda
Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Beszélgetés egy beszélgetéskötetről – „lehetetlen műfaj”, ahogyan Szegő János, Bodor Ádám beszélgetőpartnere és szerkesztője fogalmazott. Ennek ellenére jól sikerült, személyes hangvételű dialógust hallgathattak végig a Margó Fesztivál harmadik napján azok, akik kíváncsiak voltak a kolozsvári születésű, már életében klasszikussá vált szerzőre és a vele készült tizenöt interjúból összeállított Az értelmezés útvesztői című kötetre. 

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

  • Szegő rávilágított, hogy a kötetben több ismétlődéssel is találkozhatunk, hiszen számos interjúban ugyanazok a kérdések hangzanak el, amelyeket Bodor tudatosan benne hagyott a könyvben. A szerző utólag néhány válaszát is átfogalmazta és kibővítette (az interjúkészítők beleegyezésével), Szegő pedig arra volt kíváncsi, hogy erre az élőbeszéd másfajta struktúrája miatt volt-e szükség, vagy a szerkesztés során úgy érezte, hogy vannak olyan dolgok, amiket jobban körül szeretne járni. Bodor elmesélte, hogy visszaolvasva a beszélgetéseket megdöbbent azon, hogy olykor milyen röviden válaszolt, de azt hangsúlyozta, hogy a válaszokat nem írta át, hiszen számára is érdekes volt felfedezni, hogyan gondolkodott tíz évvel ezelőtt. 
  • Szegő megjegyezte, hogy az interjú visszatérő elemei mentén izgalmas hőtérkép rajzolódik ki, a pályakezdés, az első megjelent írás története vagy a kolozsvári múlt emlékei hangsúlyos csomópontok. A kötetben három életútinterjú kapott helyet, amelyeket Selyem Zsuzsa, Erős Kinga, illetve Jánossy Lajos készítettek a szerzővel. Szegő ezután kiemelt egy különleges, atipikus interjút, amelyet Szablyár Eszter készített Bodorral, és arra volt kíváncsi, hogy mitől lett különleges ez a beszélgetés. A szerző elmesélte, hogy nemcsak az interjú, hanem a kötetben elfoglalt helye is érdekes, hiszen Szablyár Eszter anno hatvanhárom bemelegítő villámkérdést küldött neki előre, ő azonban úgy értelmezte, hogy ezek a rövid válaszos kérdések már az éles interjú kérdései. Bodor gyorsan visszaküldte a megválaszolt  kérdéseket, ezután pedig újabb tizenegy kérdést kapott az újságírótól, amelyek tartalmilag szinte megegyeztek a korábbi villámkérdésekkel, Bodor azonban ezeket két különböző interjú kérdéseinek tekintette. A szerző a spontán kérdéseket és válaszokat akarta beemelni a kötetbe, az újságíró azonban eleinte nem akarta, hogy ezek a kérdések jelenjenek meg a könyvben, végül azonban mégis beleegyezett. A szerző tehát korábban már a valódi interjúkérdéseknek hitte a hatvanhárom bemelegítő kérdést, de Bodor úgy gondolta, fontos helye van a kötetben. Az interjú a könyv közepén kapott helyet, és rövidsége miatt stilisztikailag érdekesen elkülönül a többi interjútól. 
  • Szegő elgondolkozott, hogy Bodor vajon hogyan írná meg az éppen zajló beszélgetést, hiszen az élő, illetve írott szó struktúrája teljesen más, majd azt is hozzátette, hogy a kötetben szereplő interjúkban ízig-vérig Bodor-mondatokkal találkozhatnak az olvasók, hiszen a szerző észjárása és poétikája erőteljesen megjelenik a kötetben. Szegő kérdése az volt, hogy az interjúkötetről tervez-e majd interjút adni. Bodor azt mondta, ettől mereven elzárkózik. Szerinte a kötetben minden benne van, ami a többi könyvéből kimaradt, és hozzátette, hogy az alkotó akkor válik igazán izgalmassá, ha a szövegei mögött felsejlik egy alak, akiről az olvasónak már van valamiféle információja. Ha azonban kiderül valami meghökkentő egy íróról, az utólag visszamenőleg is roncsolhatja az olvasmányélményt. Bodor szerint ha egy író túl sokat árul el önmagáról, az átminősítheti a műveit, de azt is elmondta, hogy az újságírói kíváncsiság miatt ez sokszor nehéz feladat. 
  • Szegő azzal zárta a beszélgetést, hogy ennek a kötetnek a tükrében Bodor többi műve még érthetőbbé válik. 
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bodor Ádám: A szöveg szabad préda

Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című kötetében 15 vele készült interjút olvashatunk. Az íróval az őszi Margón Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Bodor Ádám: Hagyom, hogy teremtse meg saját magát

Bodor Ádám bevallottan nem szeret interjút adni, de az Arcanum segítségével most régi nyilatkozatai közül válogattunk, melyekben a börtönről, írásról, fikció és valóság viszonyáról is beszélt.

...
Nagy

10 érdekesség a 85 éves Bodor Ádám életéről

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a Sinistra körzet, a Verhovina madarai és Az érsek látogatása szerzője. Születésnapja alkalmából tíz érdekességet gyűjtöttünk össze az életéről A börtön szaga című kötet nyomán.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Képtelen nyomozás indul egy felszívódott kolléga és egy rejtélyes, könyvolvasó lány után

Mintha Salvador Dalí írt volna forgatókönyvet egy Hitchcock-filmhez. A bestselleríró és humorista Bob Mortimer briliánsan vicces első regénye garantáltan egy új kedvenc A csütörtöki nyomozóklub rajongóinak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A felejtéssel küzdő anyának is szüksége van a regények élményére

Szűcs Teri új kötete újraírja a demenciával élő édesanyja emlékeit, és megkísérli egy közös emlékezet megteremtését. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának női főhősét, és az ő nézőpontjából meséli újra a történetet. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én