Forró Bence: A döntés azt hozza magával, hogy kizárunk egy másik utat [PODCAST]

Forró Bence Variációk boldogtalanságra című novelláskötetét a tavalyi Margó Fesztiválon mutatta be, ahol mesélt az írás folyamatáról, az életünket meghatározó apró döntések súlyáról, és arra is kitért, hogy miként definiálhatjuk a boldogságot vagy a szomorúságot. A szerzővel Csepelyi Adrienn beszélgetett, az eseményen pedig a borítón szereplő festmény alkotója, Bér Rudinó is részt vett, aki röviden mesélt az alkotói folyamatról. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod, cikkünkben pedig az elhangzott gondolatokból szemezgettünk.

Simon Eszter | 2022. február 24. |

  • Forró Bence első novelláskötete a Libertine Könyvkiadó gondozásában jelent meg és tizenegy novellát tartalmaz. A történetek egyszerű, hétköznapi eseményeket dolgoznak fel, a szereplők pedig minden esetben valamilyen döntés előtt állnak, legyen szó akár egyszerű vagy sorosfordító dologról. 
  • A beszélgetést Csepelyi Adrienn azzal a felvetéssel indította, hogy sok kötetet a pandémia kényszerhelyzete ihletett, majd arra volt kíváncsi, hogy Forró novellái is ebben az időszakban születtek-e. Forró elmondta, hogy a könyv egy tizenöt éves álom eredménye, ugyanis már hosszú évek óta írt, csak nem mondta és nem mutatta meg senkinek a szövegeit. Hozzátette, hogy a karantén kifejezetten nem kedvezett neki, mivel ebben az időszakban született a kisfia, aki mellett a járvány miatt egy kis lakásba beszorulva nem volt könnyű az írás. Lopott órákban, sokszor éjszaka végezte az utolsó simításokat a novellákon. 

A hétköznapi választások tétjeiről szól Forró Bence első novelláskötete
A hétköznapi választások tétjeiről szól Forró Bence első novelláskötete

Szabados Ágnes kiadója, a Libertine adta ki Forró Bence televíziós műsorvezető első kötetét. A Variációk boldogtalanságra történeteit a kaleidoszkópszerűen összeálló motívumok teszik egységes univerzummá. Olvass bele!

Tovább olvasok

  • Csepelyi saját élményeire hivatkozva azzal folytatta, hogy saját könyve kapcsán azt tapasztalta, hogy az emberek beskatulyázzák azokat az írókat, akik korábban mással foglalkoztak. Forró azonnal rávágta, hogy ő is sokszor megkapta az utóbbi időben ezt a besorolást, de hozzátette, ennek az az oka, hogy felhígult a világ és a szakmák közötti határok egyre többször összemosódnak. 
  • Csepelyi kíváncsi volt rá, hogy milyenek voltak Forró korai írásai, mikor és mit kezdett írni. Forró ekkor egészen középiskolás koráig nyúlt vissza és elmesélte, hogy a gimnáziumi irodalomórákon könnyen kapott potya ötöst a fogalmazásaira. Elmondta, hogy mindig úgy érezte, az évek alatt gyűlő történetei és karakterei különlegesek és tudta, hogy egyszer megírja majd ezeket. Példának egy 2005–ben született Bécsi szelet című szövegét hozta fel, amit húszévesen írt, és nemrég a keze ügyébe akadt. Forró azt mondta, hogy a régi szöveget olvasva úgy látja, már fiatalon is tudta, hogy írni akar, de abban még bizonytalan volt, hogy mit akar közölni. Itt kitért arra is, hogy szerinte minden írónak végig kell mennie azokon a lépcsőkön, amikor kezdetben más írókat másol, majd lassan megtalálja a saját hangját. 
  • Csepelyi erre reflektálva, megjegyezte, hogy Forró novelláin érezni lehet azt a fajta élettapasztalatot, amivel egy huszonéves még nem rendelkezhet, illetve hozzátette, hogy vannak olyan szövegek, amelyekhez valószínűleg meg kell érni, és korábban nem tudta volna megírni. 
  • A beszélgetésre Forró elhozta a festményt, ami a borítóra került, ekkor Csepelyi felhívta a színpadra a mű alkotóját, Bér Rudit, és arra kérte a festőt, hogy meséljen az alkotási folyamatról. 
  • Forró és Bér elmesélték, hogy ismeretségük a Balatoni nyár című televíziós műsorból van, Forró ekkor fedezte fel a festő műveit, majd amikor néhány novellája már nagyjából készen volt, megkérte a festőt, hogy olvassa el őket, és ha megihletik a szövegek, fessen hozzájuk valamit.
  • Csepelyi arra volt kíváncsi, hogy melyik karakterek indították be a festő fantáziáját, mire Bér elmondta, hogy már a szövegek olvasása közben élesen látta maga előtt a történeteket. A kötet elején szereplő festményt a Felrázva, nem keverve című novella ihlette, amely a szerző szerint a budapesti New York kávéház hangulatát tükrözi. 
  • Csepelyi ekkor áttért a kötet novelláira, és az alkotói folyamatról kérdezte a szerzőt. 
  • Forró elmesélte, hogy először a borítón is megjelenített Felrázva, nem keverve című történetet írta meg. Ezen a szövegen dolgozott a legtöbbet, noha a saját bevallása szerint nem ez lett a legjobb novella a kötetben. Forró sejtelmesen így fogalmazott: “valós karaktereket dolgoztam bele egy képzeletbeli világba, ami nem is annyira képzeletbeli”. A szerző azt is elárulta, hogy a bárpultot támasztó főszereplő, illetve a pultos is valódi személyek, akik közül az egyik már sajnos nem él. A sztori helyszíne Forró egyik kedvenc kocsmája, amit kicsit átalakítva és elegánsabbra színezve jelenített meg. 
  • Csepelyi ekkor megkérdezte, hogy van-e olyan személy, aki magára vagy másokra ismert a novellákon keresztül. Forró elmesélte, hogy a Közellenség című szöveg kapcsán sokan azt hitték, hogy a történet főszereplőjét, egy kiégett podcastkészítőt, Puzsér Róbertről mintázta. A szerző azonban elmondta, hogy mindez csak véletlen, mert nem ő ihlette a karaktert. 
  • Csepelyi felidézte egy korábbi beszélgetésüket, amely során Forró úgy fogalmazott, “vannak dolgok, amikhez meg kell érni”. Csepelyi egyetértett azzal, hogy kellenek bizonyos élettapasztalatok ahhoz, hogy egy sztori hiteles lehessen, és arról kérdezte a szerzőt, hogy honnan merített inspirációt. Forró erre röviden azt válaszolta, hogy a tapasztalat, az átélés, illetve az együttérzés hármasa szükséges egy hiteles történethez. Azt is hozzátette, hogy a hitelességet írásban nehéz megmagyarázni és azt a példát hozta, hogy a szerelem kérdésénél fontos, hogy az író vajon valóban szerelmes volt-e, vagy csak mímeli az érzelmet. Forró úgy fogalmazott, egy írónak fontos, hogy legyen kapcsolata azzal, amit ír. 
  • Csepelyi a címről is kérdezte a szerzőt, ami kétféleképpen is értelmezhető (Variációk boldogságra vagy boldogtalanságra). Forró erre azt mondta, hogy a novellákat is kétféleképpen lehet értelmezni. A szerző szerint az emberek nem vidám vagy szomorú, hanem érvényes történeteket akarnak olvasni. Forró azt a kérdést is fejtegette, hogy miért van szükségünk a happy enddel végződő könyvekre, és miért akarunk egy-egy történetre pozitív vagy negatív hangulatot aggatni, miközben egyik sem létezhet a másik nélkül, hiszen ezek a jelzők épp hogy definiálják egymást. 
  • Csepelyi ekkor arra kérte Forrót, hogy ragadjon ki az életéből egy pillanatot, amikor igazán boldogtalannak érezte magát, noha nem volt rá logikus magyarázata.
  • Forró elmesélte, hogy 2005-ben komoly mélyponton ment keresztül, mert az érettségi után nem találta a helyét, nem vették fel az egyetemre, mindezek tetejébe pedig autóbalesetet szenvedett. A kórházi ágyon fekve azonban eldöntötte, hogy hinni fog magában és változtat. A baleset pedig komoly fordulópont lett az életében.
  • Csepelyi ekkor a kötet legfontosabb motívumáról, a döntésekről kérdezte Forrót és rávilágított, hogy az összes történet szereplőjét valamilyen döntési helyzetben ábrázolja. Csepelyi arra is kíváncsi volt, hogy Forró hogyan viszonyul a saját döntéseihez, van-e olyan, amit utólag megbánt. Forró azt válaszolta, hogy nincs, vagy még nem tudja melyik az a döntése, amit megbánt volna. A szerző szerint a felnőttség egyfajta felelősségérzettel jár és azt mondta, “a döntés azt hozza magával, hogy kizárunk egy másik utat”
  • Csepelyi ezután felvetette a szövegek elengedésének nehézségét, és arról kérdezte Forrót, hogy mennyire engedte szerkeszteni a novellákat. A szerző elmondta, hogy eleinte úgy érezte, nem találja a megfelelő szerkesztőt, később azonban a kiadó alapítójával, Szabados Ágival rátaláltak a tökéletes szerkesztőre. Forró azt mondta, úgy érzi van egy pont, amikor már nem tud javítani a szövegen és ha nem elégedett, akkor kidobja. Azt is elmesélte, hogy az írás során előfordult, hogy hónapokra félretette a novellákat, majd később újra elővette őket és tökéletesítette a szövegeket. Forró bevallása szerint nehéz volt elengednie a kontrollmániáját és megengedni egy szerkesztőnek, hogy belenyúljon a szövegébe. 
  • Csepelyi írói ambícióiról kérdezte Forrót és arra is kíváncsi volt, hogy milyennek éli meg televíziós és írói szerepek közötti váltást. Forró elmondta, hogy nem élte meg nehezen, hiszen a fióknak már hosszú évek óta írt, azonban kiemelte, hogy a saját írói hang megtalálása sokkal nehezebb feladat. 
  • Zárásképpen Csepelyi a tökéletes írói helyszínről faggatta Forrót, aki elmondta, hogy a járvány miatt sajnos beszorult a lakásba, de amint lehetősége nyílt rá, könyvtárakban dolgozott a köteten. 
Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Haszán Míra: Az iskolai hajtás a kreativitás kárára megy, ezért nincs annyi kamasz író sem

Egy 17 éves balettintézetes lány Haszán Míra Spicc / pipa című regényének hőse, akit megroppant a saját bizonyítási vágya és a rá helyezett elvárások. A regény bemutatója az őszi Margón volt, ahol a szerzőt és Móra kiadós szerkesztőjét, Pacskovszky Zsoltot Csepelyi Adrienn kérdezte. A beszélgetést most végighallgathatod.

...
Podcast

Barabási Albert-László: A pizzagate volt az első potens álhír [PODCAST]

A konspirációs teóriákról, a konteókról és a fake news pszichológiájáról mesélt Barabási Albert-László és Karafiáth Balázs a Hálózatok Hetén. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

...
Podcast

Faludi Julianna: Érdekelt, hogyan adjuk el a Budapest-márkát, és megdöbbentő videókat találtam

Faludi Julianna Faltól falig című regényének bemutatója a Margón volt, a szerzővel a szerkesztője, Torma Mária beszélgetett. Ezt most teljes egészében meghallgathatod, a cikkben pedig az elhangzottakból szemezgettünk.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

...
Vass Norbert

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

...
Vass Norbert

Milyen apa volt Hemingway?