Barabási Albert-László: Az adatszobrászat egy új dimenziója a realizmusnak [PODCAST]

Barabási Albert-László: Az adatszobrászat egy új dimenziója a realizmusnak [PODCAST]

A hálózatok az egész életünkre hatással vannak, ezt már jól tudjuk, de hogy miként válhat esztétikai élménnyé egy adathalmaz vizualizációja, és hogy mi az átjárás a tudomány és a művészet között, az már összetettebb kérdés. Ezt a témát járta körbe Készman József kurátor, művészettörténész és Barabási Albert-László hálózatkutató tavaly a Hálózatok Hetén, a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva (a kiállításhoz kiadott albumról ITT írtunk). Készman József arról beszélt, hogy egy adatvizualizációban az a jó, hogy a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet. Barabási Albert-László pedig azt emelte ki, hogy az adatművészet egy új dimenziója a realizmusnak, tekintve, hogy az adatokhoz hűnek kell maradni, ami bár a formát nem köti meg, de a struktúrát igen. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

fk | 2022. február 14. |

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért nemrég újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

...

Barabási: Azért kezdtem főzni, hogy értsem, mi van a kajában

A Hálózatok Hetére készült videónkból kiderül, mi az ízharmónia molekuláris alapja, mi köze az egészséges étkezésnek a hálózatokhoz, és miért a probléma a magyar "piros" konyhával.

...

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

Olvass!
...

Képes-e szeretni egy háborús veterán apa? – Olvass bele a Vadgesztenye című regénybe!

Két amerikai család története a II. világháború utáni Amerikában.

...

Derűvel az öregedés ellen? – Olvass bele Soma Mamagésa legújabb könyvébe!

Hogyan őrizhetjük meg az életörömöt az időskor közeledtével is? Ebben segít Soma Mamagésa.

...

Két magyar szabad nő, akikre az amerikai elnökök is hallgattak: Olvass bele Kirmen Uribe regényébe!

Olvass bele A delfinek előző élete című regénybe!

Hányszor lehet újrakezdeni egy életet? – Tóth Krisztina novelláskötetéről

Hányszor lehet újrakezdeni egy életet? – Tóth Krisztina novelláskötetéről

A Kánkán az üvegpadlón a hét könyve.

Szerzőink

bs
bs

Hogyan olvassa a Sátántangót a Z generáció? – Kibeszéltük a TBR podcastben

chk
chk

Ezekért őrül meg a BookTok 2026 őszén: tarolnak a kalózok és a horror romantasy-k

Kiemeltek
...

Egy dadogás története – a Könyves Magazin heti hírlevele

Dragomán György vallomása a gyerekkoromba repített vissza.

...

P. Szathmáry István: Papírozás

Miért tud valaki könnyebben kapcsolódni egy kutyával, mint a saját fiával? P. Szathmáry István tárcasorozatának új része. 

...

Émile Zola íróként az igazságot, fotósként a családi szeretetet örökítette meg

Zola, a fényíró címen nyílt kiállítás a Mai Manó Házban, ahol a francia író eddig ismeretlen oldalát ismerhetjük meg.