Podcast barabási_albert_lászló hálózatok hete podcast adatok vizualizáció művészet ludwig_múzeum

Barabási Albert-László: Az adatszobrászat egy új dimenziója a realizmusnak [PODCAST]

A hálózatok az egész életünkre hatással vannak, ezt már jól tudjuk, de hogy miként válhat esztétikai élménnyé egy adathalmaz vizualizációja, és hogy mi az átjárás a tudomány és a művészet között, az már összetettebb kérdés. Ezt a témát járta körbe Készman József kurátor, művészettörténész és Barabási Albert-László hálózatkutató tavaly a Hálózatok Hetén, a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva (a kiállításhoz kiadott albumról ITT írtunk). Készman József arról beszélt, hogy egy adatvizualizációban az a jó, hogy a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet. Barabási Albert-László pedig azt emelte ki, hogy az adatművészet egy új dimenziója a realizmusnak, tekintve, hogy az adatokhoz hűnek kell maradni, ami bár a formát nem köti meg, de a struktúrát igen. Hallgassátok vissza a beszélgetést!

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért nemrég újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT.

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

Hírek

Barabási: Azért kezdtem főzni, hogy értsem, mi van a kajában

A Hálózatok Hetére készült videónkból kiderül, mi az ízharmónia molekuláris alapja, mi köze az egészséges étkezésnek a hálózatokhoz, és miért a probléma a magyar "piros" konyhával.

Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

Olvass!

Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

Szerzőink

Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK

Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Még több olvasnivaló

Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William Shakespeare, Agatha Christie, Jane Austen, Charles Dickens, J. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van?

Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik.

Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.