Barabási Albert-László: A sikernek nincs korhatára

Barabási Albert-László: A sikernek nincs korhatára

Forgách Kinga | 2018. szeptember 28. |

barabasi3.jpg

Fotók: Németh Dániel

Mi a siker legfontosabb komponense: a tehetség, a kapcsolati háló, a kitartás, vagy a csapatmunka? – tette fel a kérdést Al Ghaoui Hesna tegnap este a CEU nagy előadótermében. A kutatás talán nem volt olyan alapos, mint az éppen bemutatott A képlet című könyv mögött álló adatelemzés, de azért érdekes eredményekkel zárult. A közönség a siker szempontjából a tehetséget értékelte a legkevesebbre, a kapcsolati hálót és a kitartást pedig a legtöbbre. A második kérdés már könnyebb volt: ki tartja sikeresnek magát? Biztató, hogy a teremben a legtöbben a magasba emelték a kezüket.

Barabási Albert-László: A képlet - A siker egyetemes törvényei

Fordította: Bujdosó István, Libri Könyvkiadó, 2018, 280 oldal, 3990 HUF

 

Csak ezután érkezett a színpadra Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a siker egyetemes törvényeiről szóló kötet szerzője, akinek Hesna szintén nekiszegezte a kérdést, hogy sikeresnek tartja-e magát. „Ezt kutatom, erre számaim vannak, akadnak olyan dimenziók, amikben igen” – tért ki az egyenes válasz elől, de aztán egy kis unszolásra végül kimondta:

nem lehet a sikerről olyan könyvet írni, ami nem sikeres.

Hogy mit is jelent pontosan a siker, azt csak ezután fejtette ki. Mint mondta, az utóbbi évek során teljesen megváltozott a véleménye arról, hogyan működik a világ. Korábban a teljesítményben hitt, de rá kellett jönnie, hogy a munka szükséges ugyan, de nem elégséges a sikerhez. A kutatásokat 2000 körül kezdték el, a projekt pedig szó szerint katasztrófákkal kezdődött, ugyanis ez volt a korábbi téma, amelyet a laborjában vizsgáltak. Azon a területen is komoly eredményeket értek el, de a szaklapok mégis sorra elutasították őket, így új kutatásba kezdtek. Voltaképpen tehát egy kudarc vezetett el a sikerhez.

barabasi4.jpg

Barabási kifejtette, hogy mindenképpen olyan területeket szeretnek keresni, melyeket mások még nem fedeztek fel maguknak, vagy más tudósok egyszerűen nem is fognak fel tudománynak. Először egyébként a kutatást kicsiben kezdték, csak a tudományos sikerek mögött álló összefüggéseket vizsgálták. Viszont nem az eredményekre, vagy a cikkek, tanulmányok minőségére voltak kíváncsiak – ahogy korábban mások –, hanem a fogadtatásukra. Ahogy mondta, miután felismerték, hogy ez az útja a siker mérésének, rájöttek arra is, hogy a siker és a teljesítmény fogalmát szét kell választani.

Megfejtették, hogy mitől lesz egy könyv New York Times bestseller

Barabási-Albert LászlóKözel hárommillió könyv jelenik meg minden évben, de csak kevesebb mint 500-ból lesz New York Times bestseller. Ráadásul nagyon kevés olyan író van, aki egy hétnél tovább szerepel a világ egyik legnagyobb hatású sikerlistájának élén. Nemrég a magyar származású Barabási-Albert...

Fölmerült a kérdés, hogy nem volt-e nehéz a tudományos világgal elfogadtatni ezt a témát, illetve, hogy miként lehet elválasztani ezt a könyvet a piacon található többi, sikerrel foglalkozó self-help könyvtől. Barabási erre csak annyit mondott, hogy A képletet szakcikkekkel alapozták meg, így az megmaradt a tudomány talaján, sőt, akár science-helpnek is lehetne nevezni.

Később azt is elmesélte, hogy nagy örömére volt olyan sikermítosz, ami a kutatás során megdőlt. Arra jöttek rá ugyanis, hogy a kor és a kreativitás csökkenése között nincs összefüggés. „Harminc év után is fel lehet fedezni dolgokat” – magyarázta lelkesen, hozzátéve, hogy a közhiedelemmel ellentétben szó sincs arról, hogy idősebb korunkban kevésbé lennénk kreatívak, a korral általában csak a produktivitás csökken. Aki viszont fenntartja az aktivitást, az épp olyan sikeres lehet később is. Példaként egy tudóst említett, aki a nyugdíj után ért el nagy eredményeket, és 85 évesen kapta meg a Nobel-díjat.

„A sikernek nincs korhatára.”

A könyvbemutatónak több vendége is volt, az első Forgách András író Élő kötet nem marad című regényének nemzetközi sikere apropóján vett részt a beszélgetésben. Ő volt az egyik példa arra, hogy ha kitartunk, és produktívak maradunk, bármikor beüthet a siker (a könyvben ez a siker V. törvénye). Forgách elmondta, hogy a nemzetközi sikeréhez nagy köze volt Sárközy Bencének (a Libri Kiadói Csoport társtulajdonosa és kiadói igazgatója – a szerk.), aki „kiadta és helyén kezelte a könyvet”. Mint mesélte, a regény a londoni könyvvásáron robbant be, és az ott működésbe induló kapcsolati háló nagy hatással volt a népszerűségére. Ahogy az is, hogy azután a kiadó nyomására angolra kezdte fordítani az egyes fejezeteket, hogy szétküldhessék a scoutoknak. A kapcsolati tőke működött, egyre többen akarták kiadni a könyvet. Barabási szerint ez tipikus lavina-hatás, hiszen a siker sikert vonz. És bár a magyar irodalom még mindig eléggé periférián van – mivel csak az utóbbi pár évben sikerült betörni a nemzetközi piacra –, itt az volt a kulcs, hogy sikerült a hangadókhoz eljuttatni a könyvet. Ennek kapcsán kifejtette azt is, hogy amikor belefogott A képletbe, rájött, hogy az ügynöke nem lesz alkalmas arra, hogy ezt a könyvet menedzselje, ezért kutatást végeztek, hogy ki lenne a legjobb ügynök, és aszerint választottak.

barabasi5.jpg

Hesna ezután bedobta a kérdést, hogy lehet-e nyomasztó a siker, illetve lehet-e túl sok? A könyvszakmában ez nagyon érdekes – válaszolta Barabási – ,mert egy pontig a siker pozitív, de ha egy könyv tömegsikerré válik, akkor hirtelen rengeteg negatív kritikát fog kapni, mert olyan emberek is elolvassák, akiknek nem kéne. Erre pedig a kiadóknak is érdemes figyelni. Hogy mennyire nyomasztó tud lenni a siker, arról az este következő vendége, a Nem harap a spenót című New York Times-bestseller szerzője, Pamela Druckerman beszélt. Ő egy vallomással indított, elárulta, hogy a híres gyereknevelési sikerkönyv valójában már a második könyve volt, csak az elsőre anno senki nem volt kíváncsi. Később, amikor befutott, akkor viszont már nagy nyomást alatt volt, mert úgy érezte, az olvasók azt várják, hogy ugyanolyat írjon. Ő azonban másra vágyott, arról nem is beszélve, hogy mennyire unta, hogy a könyve miatt gyereknevelési szakértőként kezeli a média, holott nem az. Így végül olyat írt, ami teljesen más, így született meg a Kortalan nők kézikönyve, amely most jelent meg a Librinél.

Története kapcsán szóba került, hogy egy könyv sikere vagy sikertelensége esetében nagyon fontos, hogy pozitívak-e az első kritikák. Barabási szerint nagyon nagy hatással vannak az eladásokra az első vélemények, ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy ha a vádak a művel szemben nem jogosak, akkor a közvélemény általában hosszú távon korrigálja azokat. Azt is hozzátette, hogy a fikció területén a korábbi sikerek nagyban meghatározzák az író későbbi sikereit. Az ismeretterjesztő irodalom terén viszont ez csak akkor áll fenn, ha a szerző a későbbiekben is ugyanazzal a témával foglalkozik.

barabasi6.jpg

Hesna arra is rákérdezett, hogy egyébként máshogy írta-e meg – a siker képletének ismeretében – ezt a könyvet, mint a korábbiakat. Barabási egyértelműen azt válaszolta, hogy igen: a különbség pedig az, hogy most foglalkozott a píárral. A legtöbb amerikai kiadó ugyanis szerinte alig tesz valamit a könyvek sikeréért, és mindössze csak nyolc hétig foglalkoznak a marketingjével. Ő viszont most egy tágabb közönséghez szeretett volna eljutni, amiben sokat segített új ügynöke, akinek hatására például ennyire személyes és emberi lett ez a könyv.

Barabásiról egyébként a beszélgetés során több személyes dolog is kiderült. Például, hogy alapvetően introvertált, ezért – bár ez ma már nem látszik – fiatalabb korában nagyon nehezére esett a kapcsolatépítés. De az is szóba került, hogy hisz a véletlenekben, sőt magában a könyvben is fontos szerepet játszik a véletlen, hiszen kutatások szerint az a siker képletének egyik komponense. A másik pedig a hozzáértés.

„Ha a tudáshalmaz nincs meg, nem lehet mit kezdeni egy szerencsés véletlennel. Csak úgy lehet a véletlen szerepét kiküszöbölni, ha újra és újra próbálkozunk.”

Al Ghaoui Hesna ezután elárulta, hogy számára a könyv egyik legmeglepőbb megállapítása az volt, hogy a zenei versenyek esetében főleg a fellépők sorrendje számít. Hervasztónak találta, hogy a kutatások szerint, ha közel azonos képességűek a versenyzők, többnyire az nyer, aki az utolsók közt lép színpadra. Barabási elmondta, azért nem hiszi, hogy ez a felfedezés forradalmasítani fogja az ilyen versenyeket, mert az embereknek igénye van arra, hogy egy szakmai közönség rangsorolja a művészeket. Ennek kapcsán felmerült a képzőművészet esete is, illetve, hogy milyen szempontok alapján lehet egyáltalán beárazni egy alkotást. A meghívott vendég ezúttal Winkler Nóra újságíró, árverésvezető volt, aki elmagyarázta hogy milyen szempontok szerint határozzák meg egy mű megközelítőleges piaci értékét egy aukción, és miért nem mindig mérvadó, hogy az árverésen végül mennyiért kel el egy mű. „Ez egy nagyon összetett pszichológiai helyzet.”

Barabási – aki egyébként maga is képzőművésznek készült – úgy vélekedett erről, hogy egy művészeti kincsnek nincs belső értéke a kontextusa nélkül. Nagyon sokat számít, hogy korábban ki mindenki gondolta azt, hogy az a dolog műkincs, és az érték ezen a kontextuson keresztül épül fel. Hesna ezzel kicsit vitatkozott, amellett érvelt, hogy egy műnek van immanens értéke, saját igazsága is, de Barabási szerint ezt az információt már magába foglalja a háló. Ami alapján, nem mellesleg, ma már meg tudják jósolni egy mű szakmai sikerét. Winkler Nóra mindehhez hozzátette, hogy nemrég volt egy kiállítás New Yorkban, ahol magyar művészek mutatkozhattak be, és ennek éppen a hálózatépítés miatt volt hatalmas jelentősége.

barabasi7.jpg

A bemutató utolsó vendége Palya Bea volt, aki a siker egy másik komponenséről, a csapatmunkáról beszélt. Elmondta például, hogy meg kellett tanulnia felépíteni és vezetni egy zenekart, ami nagy kihívás volt. Főleg amiatt, hogy Magyarországon nincs hagyománya annak, hogy nőként, szólóénekesként valaki ezt az utat választja. Barabási kiemelte, hogy a csapatmunka nagyon fontos a teljesítmény szempontjából, de kreatív cél esetén nagyon nagy szükség van egy jó vezetőre.

Az este Palya Bea dalával zárult. De előtte még Hesna megkérdezte a kötet szerzőjét, hogy a siker szempontjából mekkora a jelentősége a legfőbb háttércsapatnak: a családnak. „Családi támogatás nélkül nem lehet” –  válaszolta határozottan Barabási. Az is kiderült, hogy mi lesz az új téma, amivel laborja foglalkozni fog. A sejthálót fogják kutatni, illetve azt, hogyan jön létre egy betegség, és hogy az ételek, amiket megeszünk, hogyan befolyásolják a sejthálót.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!