Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

Elindult a Hálózatok Hete, amely a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását járja körül. A rendezvény apropóján elolvastuk és végiggyönyörködtük a Ludwig Múzeumban június 20-ig látogatható BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításához kiadott albumot. Az adatvizualizációs modellek gyönyörű képei pedig csak még feszítőbbé tették a kérdést: biztos, hogy olyan egyszerűen kijelölhető tudomány és művészet határa?

Sándor Anna | 2021. május 26. |
alanna stang (szerk.)
Rejtett mintázatok - A hálózati gondolkodás nyelve - BarabásiLab
Ford.: Kepes János, Open Books, 2021, 189 oldal
-

„Hivatásos életemben három nyelvet használok (...). Először is, van a tudomány nyelve, a matematika, az algoritmusok nyelve, amely a tudományos kutatást mozgatja. Másodszor a széles nagyközönség nyelve, amelyet a könyveimben használok. Harmadszor pedig a vizualitás nyelve. Mindegyik a valóság megragadásának közös vágyában gyökerezik”

mondja Barabási Albert-László abban az interjúban, ami a Rejtett mintázatok - A hálózati gondolkodás nyelve című kötet egyik legérdekesebb része. Persze a bostoni BarabásiLab adatvizualizációinak és adatszobrainak művészi fotói és a közvetlenül hozzájuk tartozó kommentárok mellett.

Hálózatok hete

A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között kerül megrendezésre a Hálózatok Hete. Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a halózatok jelenlétét hétköznapjainkban.

Programok

május 25. kedd, 19:00 - Tudomány és művészet (Barabási Albert-László, Készman József kurátor)

május 26. szerda, 19:00 - Hírek és hálózatok (Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus)

május 27. csütörtök, 19:00 - Gasztronómia és hálózatok  (Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger)

május 28. péntek, 19:00 - Művészet és hálózatok (Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész)

május 29. szombat, 19:00 - Irodalom, életmű és hálózat (Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész)

május 30. vasárnap

19:00 - Nyelv, költészet és hálózatok (Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró)

20:00 - Barabási Albert-László egy napja

Facebook-esemény ITT. 

A kötet a budapesti Ludwig Múzeumban megrendezett és még június 20-ig látogatható BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításával közösen került kiadásra. A könyvben szereplő esszék és minitanulmányok pedig nemcsak a BarabásiLab adatvizualizációs képeinek és szobrainak helyét keresik művészet és tudomány határán, hanem tudomány és művészet közös metszetét is igyekeznek a jelenben feltérképezni a hálózati vizualizációkra reflektálva.

Barabási és csapata az elmúlt 25 évben ugyanis nemcsak a hálózatkutatásban, hanem a tudományos vizualizáció és művészetek kapcsolatában is feldobta a labdát: ha a művészetekben saját magunkat és létélményeinket dolgozzuk fel, és a látható mögötti láthatatlant is keressük, akkor itt egyértelműen van közös tartomány a BarabásiLab munkáival, kutatásaival. Legyen szó a génjeinkben rejtőző betegségektől kezdve addig, hogy mit árulnak el a mobiladataink a tetteink megjósolhatóságáról, vagy hogy mi derül ki a művészvilágról, ha a kiállítások történetén végzik el a hálózati elemzést. Sors, szabad akarat, szerencse – olyan létkérdések kapcsolódnak ide, amiket filozófiai munkák és műalkotások sora tárgyal az emberi civilizációk kezdetétől.

Barabási és csapata pedig az egyre jobban kidolgozott adatvizualizációs eszközökkel tudatosan lépett a tudományos kutatások szférájából a képzőművészetek terepére, és ezzel olyan kérdéseket feszeget, amiknek relevanciáját legkésőbb Marcel Duchamp óta nem lehet félresöpörni. Ő egy piszoárt állított ki New Yorkban, és ezzel az aktussal a használati tárgy műalkotássá vált – egy adatvizualizáció esetében hol a határ? 

Kizárja a művészeti alkotások halmazából a BarabásiLab vizualizációit a tény, hogy a létrehozásuk és felhasználásuk célja tudományosan motivált?

Vagy fordítva, művészetté válik-e az adatvizualizáció, ha tudatosan esztétikai igénnyel, sőt, egy ideje már dizájnerek és művészek bevonásával készül el, és tárgyában az emberi létezés aspektusait ábrázolja? És ha egyre gyakrabban szerepel művészeti galériákban?

A könyv nem oldja fel a dilemmát, de közelebb visz a BarabásiLab munkáihoz és az adatvizualizáció esztétikai forradalmához, amiben egyre kifinomultabbá válik az a vizuális nyelv, amivel ábrázolhatóak az életünket is meghatározó hálózatok.

Amikor fellapozzuk a Rejtett mintázatokat

Az Open Books kiadásában megjelenő kötet önmagában tiszteletet parancsolóan igényes, letisztult eleganciája Eln Ferenc grafikus munkáját dicséri. És bár Barabási Albert-László több sikeres ismeretterjesztő kötet szerzője, ezt itt nem ő írta, csupán aktívan közreműködött a születésében. Aminek a folyamata egyébként nagyon szépen illeszkedik a hálózatok tematikájához, mondhatni illusztrálja azt, hiszen a kötetben szereplő szövegek több kontinensről érkeztek, és a járvány idején nemzetközi együttműködésben készült el.

Fabényi Júlia, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója beköszönőjében azt hangsúlyozza, mennyire fontos a Ludwig pluralista missziója, azaz, hogy tudományos, filozófiai és művészetelméleti munkákat párhuzamosan mutasson be, és az interdiszciplinaritás jegyében a tudományos-művészeti mátrixot kutassa – például a tudomány esztétikai dimenzióját. Peter Weibel, a karlsruhei ZKM Művészeti és Médiaközpont elnök-vezérigazgatója előszavában a marslakóknak nevezett magyar tudósok örökségét épp úgy felemlegeti, mint a tudományos megalapozottságú művészeti mozgalmakat (konstruktivizmus, Bauhaus, De Stijl), vagy éppen Kassák Lajost, Moholy-Nagy Lászlót vagy a világhírű Victor Vasarelyt.

-

BarabásiLab: Az ízek hálózata, 2011

A kötet bevezetője ezután különösen érdekes, hiszen lépésről lépésre leírja a BarabásiLab vizuális evolúcióját, illetve az adatvizualizációk gyakorlati hasznát és szükségességét. Barabási több megszólalásában hangsúlyozta már, hogy mivel ő vizuális típus, azért is indult el az adatvizualizáció irányába, mert számára az a megértést szolgálja. Ahogy a fejezet leírja, hogyan fejlesztették ki az egyre bonyolultabb ábrákat, a 21. századi mélységérzékelés és szobrászat kapcsolatát, vagy a kétdimenziós modellek megszületését a térben az előbb fehér, majd színes 3D-s nyomtatás segítségével – szóval ennek a folyamatnak a leírása engem egyértelműen arra emlékeztetett, ahogy egy művész stílusát elemzik, csak itt a stációkat a technológiai kihívások és megoldások jelentik. A hasonlóság nyilván nem véletlen, a romániai Karcfalváról származó Barabási kamaszként ugyan megnyerte a helyi fizika olimpiát, de alapvetően szobrásznak készült, ahogy 2020 októberében a Margó Fesztiválon is elmondta, a kommunista Romániában szinte teljesen irreálisnak tűnt, hogy valakiből művész lehessen, ezért is ment végül fizikusnak (a beszélgetést ITT meg is hallgathatod). A művészet iránti érdeklődése azonban ezzel nem múlt el, sőt, a BarabásiLabben ő maga jelölte ki azt az irányt, hogy a vizualizációknak esztétikai minőséget is adjanak.

A tudomány és művészet határán fejlődő adatvizualizáció egyik leghíresebb példája a BarabásiLabből Az emberi betegségek hálózata, vagy rövidebb címén a Betegségtérkép lett. A genetikai Humán Genom Projekt folyományaként az orvostudomány az ezredfordulón a betegségek és gének kapcsolatát kereste, Barabási és csapata pedig 2007-ben publikálta az emberi betegségek hálózati térképét. A modell ikonikussá vált: ehhez kötődik például az első alkalom, hogy az amerikai National Academies tudományos szakfolyóirat posztert csatolt egy tanulmányhoz, majd a londoni Serpentine Galleryben ki is állították.

-

BarabásiLab: A konnektóma, 2019

Mindezek után engem laikusként meglepett Készman József, a Rejtett mintázatok-kiállítás kurátorának kisesszéje, amiben a korábbi szövegekhez képest sokkal egyértelműbben beleáll, hogy szerinte ez nem művészet. Azaz, hogy szerinte attól, hogy a tudományos vizualizációnak van esztétikai dimenziója, még nem “szükségképpen” műalkotás, csupán mindkettő a vizualitás nagy területén érvényesül. Hiába hangsúlyozza előtte és utána, hogy milyen fontos új tanulási nyelvet dolgozott ki a BarabásiLab, ez a merevebb álláspont mintha nem venne tudomást arról – amit számomra tulajdonképpen a kiállítás és az album is aláhúz –, hogy 

mennyire megfoghatatlanok tudomány és a művészet egymásba mosódó határai.

Arról az izgalmasan feszítő ellentmondásról van szó, hogy a BarabásiLabben létrehozott modellek lehet, hogy nem művészeti alkotások, de azt sem lehet mondani, hogy nem művésziek, hiszen a létrehozásukban a műalkotásokhoz hasonló motivációk is megjelentek: elmondani, szemléltetni valamit az emberről, a világ működéséről, mindezt direkt esztétikai szempontok szerint is.

Hírlevél feliratkozás

A kötetben ezután egy kis gráfelméleti kitérőt követően, de még a kötet zömét kitevő hálózati vizualizációs modellek képei előtt egy hosszú portréinterjút olvashatunk Barabásival. A beszélgetés nemcsak az életutat és a hálózatkutatói munkásságát tárgyalja, de természetesen alaposabban boncolgatják tudomány és művészet kapcsolódási pontjait is, amiről Barabási egy helyen ezt mondja:

„A kreatív folyamat megegyezik a művészetben és a tudományban. Mindig új kifejezési formákat és új problémákat keresünk, amelyeket a meglévő eszközkészletünkkel kezelni tudunk. Amit viszont a művészek és tudósok megalkotnak, az egészen más – másként is ítélik meg. Nálunk a művészet terében való megnyilvánulások együtt élnek az általunk művelt tudománnyal. Csak a kifejezésmódban különböznek.”

(Kiemelt kép: Siker a művészvilágban, 2018. Forrás: BarabásiLab)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

...

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? Jövő héten indul a Hálózatok Hete online programsorozat!

...

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

Hírek
...

Két kiemelkedő regény Kapu Tibor űrmissziójához

...

Egy ukrán könyvkiadó is megsemmisült az orosz támadásban

...

Jól csináltuk, kölyök! – ősszel magyarul is megjelenik Anthony Hopkins memoárja

...

„Nepotizmus, state capture, korrupció” – Magyarországot is vizsgálja a Pulitzer-díjas újságíró új könyve

...

Nálunk hét könyve volt, Zadie Smith-nek nyári olvasmány

...

Film készül a BookTok-kedvenc romantikus szerző könyvéből

Kiemeltek
...

Jakabovics Tibor, az Equibrilyum Kiadó vezetője: A könyvek választanak ki minket

A niche könyveket megjelentető apró kiadó alapító igazgatóját kérdeztük.

...

Fehér Renátó: Nem vagyok jó irodalom

Most elolvashatod, hogyan emlékezett meg Fehér Renátó James Joyce csillagos egéről.

...

Ki lesz 2025 legjobb elsőkönyvese? – eddig lehet nevezni a 11. Margó-díjra

A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, valamint a Bookline 15 millió forint értékű médiakampánnyal segíti a könyv népszerűsítését.

A hét könyve
Kritika
Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ
A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

A másfélfokos életmód nem követel sokat, de mindenkinek bele kell egyeznie. Ez az útmutató segítet elindulni egy jobb világhoz vezető úton.

...

„Nem minden fás terület erdő, de minden erdő fákból áll” – ezért fontosak az örökerdők

...

Az erdő csodákat művel: 4 izgalmas kötet a Zöld könyv podcast könyvajánlójában

...

Az erdő gyógyít és kisimít – ezért töltsünk minél több időt a természetben!

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

A Könyves podcastben Tóth Krisztinával beszélgettünk versnaplóról, emlékgyűjtésről, valamint egy brazil könyvbemutatóról. Hallgassátok! 

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Felültünk az Ithaka IC-re, hogy Ulysses és a szabadság nyomába eredjünk

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ