Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

Elindult a Hálózatok Hete, amely a hálózatoknak a mindennapi életünkre és a művészetekre gyakorolt hatását járja körül. A rendezvény apropóján elolvastuk és végiggyönyörködtük a Ludwig Múzeumban június 20-ig látogatható BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításához kiadott albumot. Az adatvizualizációs modellek gyönyörű képei pedig csak még feszítőbbé tették a kérdést: biztos, hogy olyan egyszerűen kijelölhető tudomány és művészet határa?

Sándor Anna | 2021. május 26. |
alanna stang (szerk.)
Rejtett mintázatok - A hálózati gondolkodás nyelve - BarabásiLab
Ford.: Kepes János, Open Books, 2021, 189 oldal
-

„Hivatásos életemben három nyelvet használok (...). Először is, van a tudomány nyelve, a matematika, az algoritmusok nyelve, amely a tudományos kutatást mozgatja. Másodszor a széles nagyközönség nyelve, amelyet a könyveimben használok. Harmadszor pedig a vizualitás nyelve. Mindegyik a valóság megragadásának közös vágyában gyökerezik”

mondja Barabási Albert-László abban az interjúban, ami a Rejtett mintázatok - A hálózati gondolkodás nyelve című kötet egyik legérdekesebb része. Persze a bostoni BarabásiLab adatvizualizációinak és adatszobrainak művészi fotói és a közvetlenül hozzájuk tartozó kommentárok mellett.

Hálózatok hete

A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között kerül megrendezésre a Hálózatok Hete. Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a halózatok jelenlétét hétköznapjainkban.

Programok

május 25. kedd, 19:00 - Tudomány és művészet (Barabási Albert-László, Készman József kurátor)

május 26. szerda, 19:00 - Hírek és hálózatok (Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus)

május 27. csütörtök, 19:00 - Gasztronómia és hálózatok  (Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger)

május 28. péntek, 19:00 - Művészet és hálózatok (Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész)

május 29. szombat, 19:00 - Irodalom, életmű és hálózat (Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész)

május 30. vasárnap

19:00 - Nyelv, költészet és hálózatok (Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró)

20:00 - Barabási Albert-László egy napja

Facebook-esemény ITT. 

A kötet a budapesti Ludwig Múzeumban megrendezett és még június 20-ig látogatható BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításával közösen került kiadásra. A könyvben szereplő esszék és minitanulmányok pedig nemcsak a BarabásiLab adatvizualizációs képeinek és szobrainak helyét keresik művészet és tudomány határán, hanem tudomány és művészet közös metszetét is igyekeznek a jelenben feltérképezni a hálózati vizualizációkra reflektálva.

Barabási és csapata az elmúlt 25 évben ugyanis nemcsak a hálózatkutatásban, hanem a tudományos vizualizáció és művészetek kapcsolatában is feldobta a labdát: ha a művészetekben saját magunkat és létélményeinket dolgozzuk fel, és a látható mögötti láthatatlant is keressük, akkor itt egyértelműen van közös tartomány a BarabásiLab munkáival, kutatásaival. Legyen szó a génjeinkben rejtőző betegségektől kezdve addig, hogy mit árulnak el a mobiladataink a tetteink megjósolhatóságáról, vagy hogy mi derül ki a művészvilágról, ha a kiállítások történetén végzik el a hálózati elemzést. Sors, szabad akarat, szerencse – olyan létkérdések kapcsolódnak ide, amiket filozófiai munkák és műalkotások sora tárgyal az emberi civilizációk kezdetétől.

Barabási és csapata pedig az egyre jobban kidolgozott adatvizualizációs eszközökkel tudatosan lépett a tudományos kutatások szférájából a képzőművészetek terepére, és ezzel olyan kérdéseket feszeget, amiknek relevanciáját legkésőbb Marcel Duchamp óta nem lehet félresöpörni. Ő egy piszoárt állított ki New Yorkban, és ezzel az aktussal a használati tárgy műalkotássá vált – egy adatvizualizáció esetében hol a határ? 

Kizárja a művészeti alkotások halmazából a BarabásiLab vizualizációit a tény, hogy a létrehozásuk és felhasználásuk célja tudományosan motivált?

Vagy fordítva, művészetté válik-e az adatvizualizáció, ha tudatosan esztétikai igénnyel, sőt, egy ideje már dizájnerek és művészek bevonásával készül el, és tárgyában az emberi létezés aspektusait ábrázolja? És ha egyre gyakrabban szerepel művészeti galériákban?

A könyv nem oldja fel a dilemmát, de közelebb visz a BarabásiLab munkáihoz és az adatvizualizáció esztétikai forradalmához, amiben egyre kifinomultabbá válik az a vizuális nyelv, amivel ábrázolhatóak az életünket is meghatározó hálózatok.

Amikor fellapozzuk a Rejtett mintázatokat

Az Open Books kiadásában megjelenő kötet önmagában tiszteletet parancsolóan igényes, letisztult eleganciája Eln Ferenc grafikus munkáját dicséri. És bár Barabási Albert-László több sikeres ismeretterjesztő kötet szerzője, ezt itt nem ő írta, csupán aktívan közreműködött a születésében. Aminek a folyamata egyébként nagyon szépen illeszkedik a hálózatok tematikájához, mondhatni illusztrálja azt, hiszen a kötetben szereplő szövegek több kontinensről érkeztek, és a járvány idején nemzetközi együttműködésben készült el.

Fabényi Júlia, a budapesti Ludwig Múzeum igazgatója beköszönőjében azt hangsúlyozza, mennyire fontos a Ludwig pluralista missziója, azaz, hogy tudományos, filozófiai és művészetelméleti munkákat párhuzamosan mutasson be, és az interdiszciplinaritás jegyében a tudományos-művészeti mátrixot kutassa – például a tudomány esztétikai dimenzióját. Peter Weibel, a karlsruhei ZKM Művészeti és Médiaközpont elnök-vezérigazgatója előszavában a marslakóknak nevezett magyar tudósok örökségét épp úgy felemlegeti, mint a tudományos megalapozottságú művészeti mozgalmakat (konstruktivizmus, Bauhaus, De Stijl), vagy éppen Kassák Lajost, Moholy-Nagy Lászlót vagy a világhírű Victor Vasarelyt.

-

BarabásiLab: Az ízek hálózata, 2011

A kötet bevezetője ezután különösen érdekes, hiszen lépésről lépésre leírja a BarabásiLab vizuális evolúcióját, illetve az adatvizualizációk gyakorlati hasznát és szükségességét. Barabási több megszólalásában hangsúlyozta már, hogy mivel ő vizuális típus, azért is indult el az adatvizualizáció irányába, mert számára az a megértést szolgálja. Ahogy a fejezet leírja, hogyan fejlesztették ki az egyre bonyolultabb ábrákat, a 21. századi mélységérzékelés és szobrászat kapcsolatát, vagy a kétdimenziós modellek megszületését a térben az előbb fehér, majd színes 3D-s nyomtatás segítségével – szóval ennek a folyamatnak a leírása engem egyértelműen arra emlékeztetett, ahogy egy művész stílusát elemzik, csak itt a stációkat a technológiai kihívások és megoldások jelentik. A hasonlóság nyilván nem véletlen, a romániai Karcfalváról származó Barabási kamaszként ugyan megnyerte a helyi fizika olimpiát, de alapvetően szobrásznak készült, ahogy 2020 októberében a Margó Fesztiválon is elmondta, a kommunista Romániában szinte teljesen irreálisnak tűnt, hogy valakiből művész lehessen, ezért is ment végül fizikusnak (a beszélgetést ITT meg is hallgathatod). A művészet iránti érdeklődése azonban ezzel nem múlt el, sőt, a BarabásiLabben ő maga jelölte ki azt az irányt, hogy a vizualizációknak esztétikai minőséget is adjanak.

A tudomány és művészet határán fejlődő adatvizualizáció egyik leghíresebb példája a BarabásiLabből Az emberi betegségek hálózata, vagy rövidebb címén a Betegségtérkép lett. A genetikai Humán Genom Projekt folyományaként az orvostudomány az ezredfordulón a betegségek és gének kapcsolatát kereste, Barabási és csapata pedig 2007-ben publikálta az emberi betegségek hálózati térképét. A modell ikonikussá vált: ehhez kötődik például az első alkalom, hogy az amerikai National Academies tudományos szakfolyóirat posztert csatolt egy tanulmányhoz, majd a londoni Serpentine Galleryben ki is állították.

-

BarabásiLab: A konnektóma, 2019

Mindezek után engem laikusként meglepett Készman József, a Rejtett mintázatok-kiállítás kurátorának kisesszéje, amiben a korábbi szövegekhez képest sokkal egyértelműbben beleáll, hogy szerinte ez nem művészet. Azaz, hogy szerinte attól, hogy a tudományos vizualizációnak van esztétikai dimenziója, még nem “szükségképpen” műalkotás, csupán mindkettő a vizualitás nagy területén érvényesül. Hiába hangsúlyozza előtte és utána, hogy milyen fontos új tanulási nyelvet dolgozott ki a BarabásiLab, ez a merevebb álláspont mintha nem venne tudomást arról – amit számomra tulajdonképpen a kiállítás és az album is aláhúz –, hogy 

mennyire megfoghatatlanok tudomány és a művészet egymásba mosódó határai.

Arról az izgalmasan feszítő ellentmondásról van szó, hogy a BarabásiLabben létrehozott modellek lehet, hogy nem művészeti alkotások, de azt sem lehet mondani, hogy nem művésziek, hiszen a létrehozásukban a műalkotásokhoz hasonló motivációk is megjelentek: elmondani, szemléltetni valamit az emberről, a világ működéséről, mindezt direkt esztétikai szempontok szerint is.

Hírlevél feliratkozás

A kötetben ezután egy kis gráfelméleti kitérőt követően, de még a kötet zömét kitevő hálózati vizualizációs modellek képei előtt egy hosszú portréinterjút olvashatunk Barabásival. A beszélgetés nemcsak az életutat és a hálózatkutatói munkásságát tárgyalja, de természetesen alaposabban boncolgatják tudomány és művészet kapcsolódási pontjait is, amiről Barabási egy helyen ezt mondja:

„A kreatív folyamat megegyezik a művészetben és a tudományban. Mindig új kifejezési formákat és új problémákat keresünk, amelyeket a meglévő eszközkészletünkkel kezelni tudunk. Amit viszont a művészek és tudósok megalkotnak, az egészen más – másként is ítélik meg. Nálunk a művészet terében való megnyilvánulások együtt élnek az általunk művelt tudománnyal. Csak a kifejezésmódban különböznek.”

(Kiemelt kép: Siker a művészvilágban, 2018. Forrás: BarabásiLab)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

...
Hírek

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? Jövő héten indul a Hálózatok Hete online programsorozat!

...
Podcast

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Hírek
...
Hírek

Cormac McCarthy 16 éves lánnyal folytatott viszonyt

...
Hírek

Ezeket tudni a Da Vinci-kód írójának új könyvéről

...
Hírek

Láttad már Radnóti vagy Rodolfo ex librisét a Széchényi Könyvtárban?

...
Hírek

Rakovszky Zsuzsa és Pál Sándor Attila költészeti díjat kap

...
Hírek

A „manifesztálás” lett az év szava 2024-ben

...
Hírek

Netflixen lesz látható az Igazából szerelem rendezőjének új karácsonyi filmje

Kiemeltek
...
Nagy

Hogy fordulhat elő, hogy nincs tíz roma queer szerző?

A roma queerek hangját erősíti fel a Leányvállalat gondozásában megjelent új kötet.

...
Nagy

Péterfy Gergely: Umbria dombvidékén az ember átértékeli az életét

Umbria mindenkit megbabonáz, aki szeret enni, inni, utazni, élni. A Péterfy-házaspár könyvbemutatóján jártunk.

...
Podcast

A Donald rágó, Passuth László és a Katona József Színház: Magyarország, örök hely

Máté Gábor elolvasott egy interjút Jánossy Lajos íróval, majd egy év se telt el és a Katona József Színház bemutatta a színdarabot a Kádár-korról. 

A hét könyve
Nagy
Edith Eva Eger a testen keresztül meséli el a holokauszt borzalmait
...
Podcast

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

Szentesi Éva sosem vágyott arra, hogy gyereket szüljön, de családot mindig is szeretett volna.

...

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

...

Ács Dániel: Radnóti Miklós mintha a kommunista Jézus Krisztus lett volna

...

Réz Anna: Ha sokkal többet töprengtem volna, valószínűleg kitöprengem magam a gyerekvállalásból [Podcast]

...
Nagy

Grecsó Krisztián: Nem az igazságot, hanem a megértést keresem

Az Apám üzent egyszerre identitás-, család- és aparegény. Grecsó Krisztián kötetbemutatóján jártunk.

Szerzőink

...
Szabolcsi Alexander

A magyar állam adta el Radnóti Miklóst - 10 alig ismert részlet a költő halálához

...
Könyves Magazin

Szentesi Éva: Mindig találok egy családot, ahol befogadnak [Podcast]

...
Szabolcsi Alexander

Edith Eva Eger a testen keresztül meséli el a holokauszt borzalmait