Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont


A bostoni Network Science Institute-ban dolgozó hálózatkutató, Barabási Albert-László március 15-én kimért, reális és személyes Facebook-posztban írta meg, mi vár ránk az elkövetkező időszakban a koronavírus miatt. A szakmailag elismert, népszerű tudós rövid szövegében azt mondja, hogy

  • nagy valószínűséggel fertőzötté válik,
  • több milliárd koronavírus termelődik majd a testében,
  • a vírust nem lehet megállítani,
  • ahol tíz beteg van, ott több száz fertőzött is lesz,
  • túl vagyunk azon, hogy karanténnal megállítsuk a vírust,
  • a lakosság fele fertőzötté válik a következő egy évben,
  • heteken belül tízezrek lesznek fertőzöttek,
  • a koronavírus az influenzánál gyorsabban terjed, akadály nélkül fertőz,
  • az idősekre a legveszélyesebb a vírus.

Facebook-posztjában Barabási azt írja, hogy a koronavírus hálózatelméleti probléma, onnan kell közelíteni a terjedés modellezését és a kontroll kérdését is. Ehhez természetesen semennyire sem értek, ahogy a járványokhoz sem, de olvastam annak idején a szakember első, Behálózva című könyvét, ami jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben. A könyv tizedik fejezetében a vírusokról ír, és ha már a posztban felhívta erre a figyelmet, elvégeztem a házi feladatot, újra elővettem a szöveget, mert az elmúlt hetekben mindenkit, így engem is a járvány megértése foglalkoztat a leginkább.

Barabási Albert-László
Behálózva - A hálózatok új tudománya
Libri Kiadó, 2020

A bestsellerré váló Behálózva 2002-ben teljesen új nézőpontból ábrázolta a világot. Megmutatta, hogyan kapcsolódunk össze hálózatokon keresztül, és hogy ez a hálózat hogyan befolyásolja, alakítja az életünket. A koronavírus a globális világrend működését ábrázolja a gyakorlatban (rengeteg kontaktus, könnyű utazások a világ külöbnöző pontjai között, számtalan közösség működtetése), ezért is tűnik iszonyú nehéznek a megállítása, hiába gondolkoznak a szakemberek és tudósok különböző modellekben:

össze vagyunk kötve.

Ezen az sem változtat, hogy egy ország hogyan gondolkozik magáról, mennyire zárkózik be saját világába, mint ahogy például mi tesszük. Yuval Noah Harari, izraeli történész szerint „világkatasztrófává változtathatja a koronavírust, ha felerősödnek miatta a nemzetközi ellenségeskedések és az együttműködés hiánya". Szóval egy globális járványt nem lehet lokálisan megoldani, és itt gondoljunk csak az erőforrásbeli hiányokra, hogyan mondott csődöt az Európai Unió ebben a helyzetben, miközben a járvány következtében kialakuló pénzügyi, gazdasági és társadalmi problémákat biztosan nem lehet kizárólag lokálisan kezelni. 

Hadiállapotnak

nevezte a jelenlegi helyzetet Barabási kollégája, Alessandro Vespignani és csapata, amelyik már az ebola és a zika vírusokat is vizsgálta. A hamarosan magyarul is megjelenő, A jóslás algoritmusa című könyv szerzője, Vespignani hálózatelméletre épülő előrejelzései alapján döntenek ma a világ kormányai arról, milyen intézkedéseket vessenek be a koronavírus ellen. Régebben a kutatók a vírus terjedését a betegség jellemzőiból próbálták kikövetkeztetni, viszont ahhoz, hogy

igazi járvány alakuljon ki, az embereknek érintkezniük kell egymással.

A közösségi hálók kutatásával próbálták azonosítani és elemezni azokat az egyéni viselkedésmintákat, amelyek felgyorsíthatják vagy lelassíthatják a potenciális terjedést. 

Barabási könyvének Vírusok és szeszélyek című fejezetében a számunkra teljesen ismeretlen, mégis kulcsszereplővé váló Gaetan Dugas példáján keresztül mutatja be, hogyan működik a vírus mint hálózat, milyen alakító szereplői vagyunk a terjedésnek sokszor önkéntelenül is. Ezt csak azért fontos hangsúlyozni, mert az elmúlt héten a legmegdöbbentőbb az volt, hogy az egyéni szempontokról lemondva képtelenek vagyunk közösségként működve, a másik egészségét is szem előtt tartva otthon maradni, pedig ez a legjobb eszköz a vírus ellen. Sokszor elmondták már ezt, de valahogy még mindig az a társadalmi beállítódás, hogy az orvosok, a politikusok majd megoldják helyettünk, vagy ahogy a hétvégi MDF-piacon kommentálták a helyzetet, ha ez a sorsom, elfogadom. Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk arról, hogy a fertőzöttök magas számát képtelenség kezelni, az egyetlen mód, ha izoláljuk magunkat, csökkentjük a vírus terjedési sebességét, vagyis kilapítjuk a görbét, mert az egészségügy csak így képes kontrollálni a helyzetet. (Több elemzés, például ez is, arról beszél, hogy még ez sem lehet elegendő megoldás.)

Az amerikai Gaetan Dugas légiutaskísérőként dolgozott, rengeteg szexuális kapcsolatot létesített. Az AIDS-járvány nulladik betegének tartották, és azért a nulladiknak, mert 1982 áprilisáig megfertőződött 248 beteg közül 40-nel szexuális kapcsolatot létesített. Ő volt a középpontja a homoszexuális férfiak között létrejövő szexuális hálónak, ami átívelt Amerikán, New Yorktól Los Angelesig. Barabási azt írja, hogy

"Ő a klasszikus járványmodellek csődjének egy borzalmas példája, és bizonyítéka a középpontok hatalmának a mi nagyon mobilis és összefüggő társadalmunkban. Valóban, ha a vírusokat és járványokat vizsgáljuk, a középpontok halálos különbségeket jelentenek".

A koronavírusban mindannyian középpontnak számíthatunk, amennyiben nem vonjuk ki magunkat a hálózatból, fenntartjuk a járvány előtti életünket, továbbra is részt veszünk különböző közösségeink életében, ezáltal fertőző vírushordozókká válhatunk. Középpontoknak nevezi Barabási azokat, akik "számos kapcsolataikon keresztül továbbítják az információt, és elérik a legtöbb embert egy adott ismeretségi vagy szakmai hálózaton belül." A hozzánk hasonló méretű országok jóval többet tesztelnek, pedig Barabási amellett érvel az AIDS terjedéséről írva, hogy a középpontokat kell először gyógyítani, ami a koronavírus esetében a középponttá váló lehetséges fertőzötteket jelentheti. A koronavírus az AIDS-nél gyorsabban és könnyebben terjed, ezért kell a másikra is odafigyelve kesztyűt, szájmaszkot hordani, kezet mosni.  Lévai Balázsék Spektrumra készített dokumentumfilm-sorozata, a Villanások egyik része a vírusok terjedését mutatja be. 

Barabási másik példájában egy amatőr karikaturistát mutat be, aki 2000-ben, az internet korai időszakában (még jóval a mindent meghatározó közösségi oldalak előtt) a floridai elnökválasztásról készített vicces rajzát elküldte harminc barátjának emailen. Estére tizenhétezren keresték fel a weboldalát. Írásában Barabási a terjedés sebességére hívja fel a figyelmet. A koronavírus olyan sebsességgel terjed mindenfele a világon, hogy kontrollálhatatlanná vált, és ezt csak izolációval lassíthatjuk le. 

Újraolvasva a Behálózva vonatkozó fejezetét leginkább az volt a döbbenetes, hogy Barabási évekkel ezelőtt megjelent könyvében, még ha leegyszerűsítve is egy átlagolvasó számára, már ott a megfejtés, az izoláció, a távolságtartás. 

Fotó: Valuska Gábor

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez

...
Nagy

Winkler Nóra: Barabási, Beyoncé és a siker hálózata

...
Nagy

Barabási Albert-László: A sikernek nincs korhatára

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Szuggesztív és szenvedélyes lett a Normális emberek adaptációja

...
Hírek

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

...
Nagy

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2021-ben

Polc

Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében

...

Hidegrázós élmény Ulickaja Csak egy pestisét olvasni

...

Családi ügyek, viharok és a klímakatasztrófa érdekelte legjobban a sci-fi írókat 2019-ben

...

2020 hangulata a magyar fantasztikus kisprózákba is beszűrődik

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.

...

Kiss Tibor Noé: Az emberek 90%-a tragikus állapotban van [PODCAST]

...

Háy János: A körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva [PODCAST]

...

Lackfi János: Kedvencem a groteszk

...

Halász Rita: Egy ilyen témában néha bizony el kell menni a falig [PODCAST]