Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

ro | 2021. május 31. |

Az egész Ludwig-kiállítás egy óriási kísérlet volt, mesélte a videóban Barabási Albert-László a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításról, magyarázatként pedig hozzátette, hogy eleinte nem igazán tudta elképzelni, hogy fog ez kinézni, ugyanakkor neki minden munka lényegében egy újabb kísérletet jelent: „Mi felvállaljuk a meglepetéseket, ez része kell, hogy legyen a folyamatnak”. Elmesélte, hogy gyerekkorában a nagyapja műhelyében sokat fúrt-faragott, kétkezi munkára viszont az utóbbi időben nem volt lehetősége, de tudja, hogy „körülbelül mi a kihívás”.

Barabási elment abba a műhelybe is, ahol a kiállítás installációit készítik, majd autóba szállt, és elmesélte, hogy valójában hogyan is néz ki egy napja. Ahogy fogalmazott, reggel 6-től délután 2-ig nem zavarja őt Amerika, nyolc órán keresztül tud az itthoni tevékenységére koncentrálni, majd 2 óra után „jön nekem egy négy óra Amerika”. Nagyon szereti ezt a felállást, és pont emiatt nem is érzi azt, hogy az itthoni tartózkodás miatt veszítene valamit az amerikai életből. Elmesélte, hogy most alapított egy magyar céget, amely adatok alapján fog várostervezéssel foglalkozni – ebben a projektben pedig nem maga a háló az izgalmas, hanem a hálóban zajló események. 

A koronavírus-járvány miatti változásokról szólva megemlítette, hogy a karantén miatt megtanultunk bizonyos dolgokat, amelyeket addig nem tettünk, például otthonról dolgozni – szerinte ez nem fog visszaállni abban a formában, ahogy eddig volt: „Hirtelen gyorstalpalót kapott a világ abból, hogy lehet online effektív együttműködni”. Ez a megszerzett tudás meg fog maradni, és egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, hiszen jönnek az újabb generációk, amelyek már beletanulnak ebbe. Hozzátette, hogy persze attól még vissza fog térni a pörgés, csak hibrid formában. 

Az elmúlt húsz évben a globalizáción keresztül megteremtődtek a lehetőségei annak, hogy gyakrabban elterjedhessenek a vírusok. Ha saccolnia kellene, azt mondaná, nagyjából húszévente lesz egy – akár veszélytelenebb – vírus, és az is elképzelhető, hogy az emberiség a mostaniból tanulva azt majd túl fogja reagálni. Elképzelhető az is, hogy egy következő járványt sokkal korábban, sokkal komolyabban veszünk majd. 

Barabási délután 2-től az amerikai megbeszéléseit bonyolítja le Zoomon, rendszerint sétálni szokott közben – naponta akár 4-5 órát is. Egyik kedvenc helye a Gellérthegy, ahol – ha nem megbeszéléseket tart – akkor előadásokat néz a telefonján. A munkájáról szólva azt mondta, az sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap. A munka ráadásul szerinte rossz szó, hiszen neki ez igazából a passziója.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

...
Nagy

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

...
Hírek

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

A hét könyve
Kritika
Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!