Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

ro | 2021. május 31. |

Az egész Ludwig-kiállítás egy óriási kísérlet volt, mesélte a videóban Barabási Albert-László a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításról, magyarázatként pedig hozzátette, hogy eleinte nem igazán tudta elképzelni, hogy fog ez kinézni, ugyanakkor neki minden munka lényegében egy újabb kísérletet jelent: „Mi felvállaljuk a meglepetéseket, ez része kell, hogy legyen a folyamatnak”. Elmesélte, hogy gyerekkorában a nagyapja műhelyében sokat fúrt-faragott, kétkezi munkára viszont az utóbbi időben nem volt lehetősége, de tudja, hogy „körülbelül mi a kihívás”.

Barabási elment abba a műhelybe is, ahol a kiállítás installációit készítik, majd autóba szállt, és elmesélte, hogy valójában hogyan is néz ki egy napja. Ahogy fogalmazott, reggel 6-től délután 2-ig nem zavarja őt Amerika, nyolc órán keresztül tud az itthoni tevékenységére koncentrálni, majd 2 óra után „jön nekem egy négy óra Amerika”. Nagyon szereti ezt a felállást, és pont emiatt nem is érzi azt, hogy az itthoni tartózkodás miatt veszítene valamit az amerikai életből. Elmesélte, hogy most alapított egy magyar céget, amely adatok alapján fog várostervezéssel foglalkozni – ebben a projektben pedig nem maga a háló az izgalmas, hanem a hálóban zajló események. 

A koronavírus-járvány miatti változásokról szólva megemlítette, hogy a karantén miatt megtanultunk bizonyos dolgokat, amelyeket addig nem tettünk, például otthonról dolgozni – szerinte ez nem fog visszaállni abban a formában, ahogy eddig volt: „Hirtelen gyorstalpalót kapott a világ abból, hogy lehet online effektív együttműködni”. Ez a megszerzett tudás meg fog maradni, és egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, hiszen jönnek az újabb generációk, amelyek már beletanulnak ebbe. Hozzátette, hogy persze attól még vissza fog térni a pörgés, csak hibrid formában. 

Az elmúlt húsz évben a globalizáción keresztül megteremtődtek a lehetőségei annak, hogy gyakrabban elterjedhessenek a vírusok. Ha saccolnia kellene, azt mondaná, nagyjából húszévente lesz egy – akár veszélytelenebb – vírus, és az is elképzelhető, hogy az emberiség a mostaniból tanulva azt majd túl fogja reagálni. Elképzelhető az is, hogy egy következő járványt sokkal korábban, sokkal komolyabban veszünk majd. 

Barabási délután 2-től az amerikai megbeszéléseit bonyolítja le Zoomon, rendszerint sétálni szokott közben – naponta akár 4-5 órát is. Egyik kedvenc helye a Gellérthegy, ahol – ha nem megbeszéléseket tart – akkor előadásokat néz a telefonján. A munkájáról szólva azt mondta, az sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap. A munka ráadásul szerinte rossz szó, hiszen neki ez igazából a passziója.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

...
Nagy

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

...
Hírek

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

A hét könyve
Kritika
Mindig van lejjebb: a trópusi pokolban a hős legjobb barátja egy háromlábú kutya
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Halász Rita: Már nem tudom úgy élni az életemet, hogy az írás ne legyen benne

Az Ezt senki sem mondta! podcast epizódjaiban alkotó szülők osztják meg tapasztalataikat a szülővé válás örömeiről és kihívásairól, valamint a gyermekvállalás és az alkotás kapcsolatáról. A hetedik epizódban Halász Ritát hallhattuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Hanks elképesztő hollywoodi kulisszatitkokat árul el új regényében – Olvass bele!

Tom Hanks nagyszabású regénye főhajtás a filmkészítés igazi főszereplői és a filmművészet előtt, egyszerre szívmelengető mese és bepillantás a forgatások rejtelmeibe. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

Emily Wilde a tündérekkel foglalkozó kiváló tudós, aki egy eldugott sarkköri faluban keveredik bele a különös lények gonosz játszmáiba. Olvass bele Heather Fawcett regényébe!

...
Beleolvasó

Olvass bele Jón Kalman Stefánsson első kötetébe, ahol a csodáké a főszerep

Jón Kalman Stefánsson már az első, 1996-ban megjelent prózakötetében is Izland nyugati fjordjainak tájaira vezet bennünket. Olvass bele!