Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

ro | 2021. május 31. |

Az egész Ludwig-kiállítás egy óriási kísérlet volt, mesélte a videóban Barabási Albert-László a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításról, magyarázatként pedig hozzátette, hogy eleinte nem igazán tudta elképzelni, hogy fog ez kinézni, ugyanakkor neki minden munka lényegében egy újabb kísérletet jelent: „Mi felvállaljuk a meglepetéseket, ez része kell, hogy legyen a folyamatnak”. Elmesélte, hogy gyerekkorában a nagyapja műhelyében sokat fúrt-faragott, kétkezi munkára viszont az utóbbi időben nem volt lehetősége, de tudja, hogy „körülbelül mi a kihívás”.

Barabási elment abba a műhelybe is, ahol a kiállítás installációit készítik, majd autóba szállt, és elmesélte, hogy valójában hogyan is néz ki egy napja. Ahogy fogalmazott, reggel 6-től délután 2-ig nem zavarja őt Amerika, nyolc órán keresztül tud az itthoni tevékenységére koncentrálni, majd 2 óra után „jön nekem egy négy óra Amerika”. Nagyon szereti ezt a felállást, és pont emiatt nem is érzi azt, hogy az itthoni tartózkodás miatt veszítene valamit az amerikai életből. Elmesélte, hogy most alapított egy magyar céget, amely adatok alapján fog várostervezéssel foglalkozni – ebben a projektben pedig nem maga a háló az izgalmas, hanem a hálóban zajló események. 

A koronavírus-járvány miatti változásokról szólva megemlítette, hogy a karantén miatt megtanultunk bizonyos dolgokat, amelyeket addig nem tettünk, például otthonról dolgozni – szerinte ez nem fog visszaállni abban a formában, ahogy eddig volt: „Hirtelen gyorstalpalót kapott a világ abból, hogy lehet online effektív együttműködni”. Ez a megszerzett tudás meg fog maradni, és egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, hiszen jönnek az újabb generációk, amelyek már beletanulnak ebbe. Hozzátette, hogy persze attól még vissza fog térni a pörgés, csak hibrid formában. 

Az elmúlt húsz évben a globalizáción keresztül megteremtődtek a lehetőségei annak, hogy gyakrabban elterjedhessenek a vírusok. Ha saccolnia kellene, azt mondaná, nagyjából húszévente lesz egy – akár veszélytelenebb – vírus, és az is elképzelhető, hogy az emberiség a mostaniból tanulva azt majd túl fogja reagálni. Elképzelhető az is, hogy egy következő járványt sokkal korábban, sokkal komolyabban veszünk majd. 

Barabási délután 2-től az amerikai megbeszéléseit bonyolítja le Zoomon, rendszerint sétálni szokott közben – naponta akár 4-5 órát is. Egyik kedvenc helye a Gellérthegy, ahol – ha nem megbeszéléseket tart – akkor előadásokat néz a telefonján. A munkájáról szólva azt mondta, az sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap. A munka ráadásul szerinte rossz szó, hiszen neki ez igazából a passziója.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

...
Nagy

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

...
Hírek

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban.

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!