Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

ro | 2021. május 31. |

Az egész Ludwig-kiállítás egy óriási kísérlet volt, mesélte a videóban Barabási Albert-László a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításról, magyarázatként pedig hozzátette, hogy eleinte nem igazán tudta elképzelni, hogy fog ez kinézni, ugyanakkor neki minden munka lényegében egy újabb kísérletet jelent: „Mi felvállaljuk a meglepetéseket, ez része kell, hogy legyen a folyamatnak”. Elmesélte, hogy gyerekkorában a nagyapja műhelyében sokat fúrt-faragott, kétkezi munkára viszont az utóbbi időben nem volt lehetősége, de tudja, hogy „körülbelül mi a kihívás”.

Barabási elment abba a műhelybe is, ahol a kiállítás installációit készítik, majd autóba szállt, és elmesélte, hogy valójában hogyan is néz ki egy napja. Ahogy fogalmazott, reggel 6-től délután 2-ig nem zavarja őt Amerika, nyolc órán keresztül tud az itthoni tevékenységére koncentrálni, majd 2 óra után „jön nekem egy négy óra Amerika”. Nagyon szereti ezt a felállást, és pont emiatt nem is érzi azt, hogy az itthoni tartózkodás miatt veszítene valamit az amerikai életből. Elmesélte, hogy most alapított egy magyar céget, amely adatok alapján fog várostervezéssel foglalkozni – ebben a projektben pedig nem maga a háló az izgalmas, hanem a hálóban zajló események. 

A koronavírus-járvány miatti változásokról szólva megemlítette, hogy a karantén miatt megtanultunk bizonyos dolgokat, amelyeket addig nem tettünk, például otthonról dolgozni – szerinte ez nem fog visszaállni abban a formában, ahogy eddig volt: „Hirtelen gyorstalpalót kapott a világ abból, hogy lehet online effektív együttműködni”. Ez a megszerzett tudás meg fog maradni, és egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, hiszen jönnek az újabb generációk, amelyek már beletanulnak ebbe. Hozzátette, hogy persze attól még vissza fog térni a pörgés, csak hibrid formában. 

Az elmúlt húsz évben a globalizáción keresztül megteremtődtek a lehetőségei annak, hogy gyakrabban elterjedhessenek a vírusok. Ha saccolnia kellene, azt mondaná, nagyjából húszévente lesz egy – akár veszélytelenebb – vírus, és az is elképzelhető, hogy az emberiség a mostaniból tanulva azt majd túl fogja reagálni. Elképzelhető az is, hogy egy következő járványt sokkal korábban, sokkal komolyabban veszünk majd. 

Barabási délután 2-től az amerikai megbeszéléseit bonyolítja le Zoomon, rendszerint sétálni szokott közben – naponta akár 4-5 órát is. Egyik kedvenc helye a Gellérthegy, ahol – ha nem megbeszéléseket tart – akkor előadásokat néz a telefonján. A munkájáról szólva azt mondta, az sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap. A munka ráadásul szerinte rossz szó, hiszen neki ez igazából a passziója.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

...

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

...

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban.

A hét könyve
Kritika
Mario Vargas Llosa utolsó regénye elégikus óda a latin-amerikai népzenéhez
Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

Nagy László 100: ma lenne, aki átvinné fogában a szerelmet a túlsó partra?

100 éve született Nagy László költő. Az egyik legismertebb versével emlékezünk meg róla.

Olvass!
...

Mit tennél, ha egy gyilkossal ülnél egy autóban? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe!

Egy kocsi nagy sebességgel halad az erdőben. Te inkább kiugranál vagy megküzdenél a sofőrrel az irányításért? Olvass bele Alex Pavesi krimijébe. 

...

Létezhet barátság pingvin és ember között? Olvass bele Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regényébe!

Sibylle Grimbert regénye egy nem mindennapi barátság lebilincselő története. Mutatunk egy részletet.

...

Újra megjelent magyarul minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye: olvass bele!

A féltestvér négy generáción keresztül vezeti végig az olvasót egy család szövevényes történetén. Mutatunk egy részletet.