Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Barabási: A Covid miatt hirtelen gyorstalpalót kapott a világ

Sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap – meséli a munkájáról Barabási Albert-László. A Könyves Magazin csapata a Hálózatok Hete keretében végigkövette a hálózatkutató egy napját: párhuzamos ügyintézés, napi négy óra Amerika, Gellérthegyen intézett megbeszélések.

ro | 2021. május 31. |

Az egész Ludwig-kiállítás egy óriási kísérlet volt, mesélte a videóban Barabási Albert-László a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításról, magyarázatként pedig hozzátette, hogy eleinte nem igazán tudta elképzelni, hogy fog ez kinézni, ugyanakkor neki minden munka lényegében egy újabb kísérletet jelent: „Mi felvállaljuk a meglepetéseket, ez része kell, hogy legyen a folyamatnak”. Elmesélte, hogy gyerekkorában a nagyapja műhelyében sokat fúrt-faragott, kétkezi munkára viszont az utóbbi időben nem volt lehetősége, de tudja, hogy „körülbelül mi a kihívás”.

Barabási elment abba a műhelybe is, ahol a kiállítás installációit készítik, majd autóba szállt, és elmesélte, hogy valójában hogyan is néz ki egy napja. Ahogy fogalmazott, reggel 6-től délután 2-ig nem zavarja őt Amerika, nyolc órán keresztül tud az itthoni tevékenységére koncentrálni, majd 2 óra után „jön nekem egy négy óra Amerika”. Nagyon szereti ezt a felállást, és pont emiatt nem is érzi azt, hogy az itthoni tartózkodás miatt veszítene valamit az amerikai életből. Elmesélte, hogy most alapított egy magyar céget, amely adatok alapján fog várostervezéssel foglalkozni – ebben a projektben pedig nem maga a háló az izgalmas, hanem a hálóban zajló események. 

A koronavírus-járvány miatti változásokról szólva megemlítette, hogy a karantén miatt megtanultunk bizonyos dolgokat, amelyeket addig nem tettünk, például otthonról dolgozni – szerinte ez nem fog visszaállni abban a formában, ahogy eddig volt: „Hirtelen gyorstalpalót kapott a világ abból, hogy lehet online effektív együttműködni”. Ez a megszerzett tudás meg fog maradni, és egy visszafordíthatatlan folyamatról van szó, hiszen jönnek az újabb generációk, amelyek már beletanulnak ebbe. Hozzátette, hogy persze attól még vissza fog térni a pörgés, csak hibrid formában. 

Az elmúlt húsz évben a globalizáción keresztül megteremtődtek a lehetőségei annak, hogy gyakrabban elterjedhessenek a vírusok. Ha saccolnia kellene, azt mondaná, nagyjából húszévente lesz egy – akár veszélytelenebb – vírus, és az is elképzelhető, hogy az emberiség a mostaniból tanulva azt majd túl fogja reagálni. Elképzelhető az is, hogy egy következő járványt sokkal korábban, sokkal komolyabban veszünk majd. 

Barabási délután 2-től az amerikai megbeszéléseit bonyolítja le Zoomon, rendszerint sétálni szokott közben – naponta akár 4-5 órát is. Egyik kedvenc helye a Gellérthegy, ahol – ha nem megbeszéléseket tart – akkor előadásokat néz a telefonján. A munkájáról szólva azt mondta, az sosem volt napi nyolc óra, sosem volt heti öt nap. A munka ráadásul szerinte rossz szó, hiszen neki ez igazából a passziója.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nemes Z. Márió: A pókfonálba vetett hit [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére írókat kértünk fel arra, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Nemes Z. Márió kisprózáját, amelyet a Betegségtérkép inspirált!

...

Finy Petra: Majd kivirágzol [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetén írókat kértünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva szöveget. Olvassátok el Finy Petra versét, amelyet a Nature 150 inspirált!

...

A véletlenek vagy a kapcsolati háló dönti el, hogy kiből lesz kulturális jelenség?

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek és hogyan hatnak a szövegekre az írók közötti kapcsolódási pontok? A Hálózatok Hetére készült videónkban Szolláth Dávid irodalomtörténész és Simon Márton költő mesélt arról, hogy szerintük mi a jelentőségük a hálózatoknak az irodalomban.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

Olvass!
...

Egy szerelem, amely évszázadok múltán is fennmarad – Olvass bele Alix E. Harrow fantasy regényébe!

Te visszautaznál az időben a szerelem miatt?

...

„A nyakkendőviselés elősegíti a banki hitelek jóváhagyását, mert az önakasztásra való hajlandóságot jelzi" – Olvass bele Benjamin Stevenson krimijébe!

Egy rendíthetetlen nyomozó, tíz gyanúsított és egy banki rablás. Olvass bele!

...

„A jelenkor legfontosabb vitái a normalitás kérdése körül forognak” – Olvass bele Babiczky Tibor esszékötetébe!

Az önmegismerés a megfelelő út ahhoz, hogy a modern világ kilátástalanságában eligazodjunk. Olvass bele a Nyitott paloták című esszékötetbe.