Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

ro | 2021. május 13. |

A pandémia miatt kényszerű bezárásra ítélt BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítás újra várja a látogatókat; aki szeretné, június 20-ig megnézheti a műalkotásokat a Ludwig Múzeumban. A kiállításhoz kapcsolódva idén jelent meg Barabási Albert-László Rejtett mintázatok című könyve, amely több tucat színes képpel és ábrával a BarabásiLab vizuális nyelvének evolúcióját dokumentálja.

Barabási Albert-László
Rejtett mintázatok
Open Books, 2021, 189 oldal
-

A kiállítás újranyitása amúgy egybeesik egy másik izgalmas projekttel: a BarabásiLab - a New York Timesszal együttműködésben - ugyanis a nemzetközi műtárgypiac egy viszonylag új szegmensét vizsgálta, mégpedig a digitális műkereskedelmet, azon bekül is az úgynevezett non-fungible tokenek (NFT) mozgását.

A kifejezésnek nincs még igazán bevett magyar neve, hívják nem helyettesíthető tokennek vagy érmének, és a digitális állományok egyediségét igazolja. Nem osztható, és korlátozott mennyiségben érhető el. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője a MárkaMonitornak az NFT-kre épülő digitális műkincspiac mögötti ötletet a következőképpen magyarázta: "hiába másolható milliónyi példányban az alkotás, birtokosa mégis csak annyi lehet, amennyit a művész enged".

A NYTimes-ban megjelent cikkében Barabási Albert-László is arról ír, hogy az elmúlt években drasztikus növekedésnek indult a digitális műtárgypiac, és kutatóként természetesen rögtön a rejtett mintázatok, szerkezetek kezdték el érdekelni. Barabási és csapata az NFT-alapú műkincsekre koncentrált, megpróbálták feltérképezni, elemezni és vizuálisan megjeleníteni a tulajdoni tranzakciókat. Ezt a piacot rendkívül elszigeteltnek és szorosan összekapcsolódónak találták, a hálózat ezen tulajdonsága pedig szerintük magyarázatot adhat a kiugró eladási árakra.

Mindenesetre Barabási a munkatársaival elkezdte figyelni a SuperRare nevű platformot, ami digitális műalkotások értékesítésére specializálódott. Különösen a közös tulajdonlási pontokat szerették volna feltérképezni, és azt vizsgálták, volt-e olyan időszak, amikor két különböző műtárgy ugyanannak a gyűjtőnek a birtokába került. Barabási és csapata szerint mivel a műgyűjtők bizonyos területekre specializálódnak - ez lehet műfaj, médium vagy stíluskorszak -, így a közös tulajdonlás beszédes lehet.

-

Az adatvizualizáció eredményeként természetesen létrejött egy hálózati kép, ha úgy tetszik, egy újabb digitális műalkotás, amelyet a héten aukcióra bocsátottak, a bevételt pedig BarabasiLab nonprofit alapítvány kapja meg.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

...

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

...

Barabási megtanított rá, hogy járvány idején ne legyek középpont

Barabási Albert-László hálózatkutató 2002-es Behálózva című könyvében foglalkozott a vírusok terjedésével és sebességével, újraolvastuk, hogy tanuljunk belőle a járvány idején.

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

Valuska László
Valuska László

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

Kiemeltek
...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

A Könyves Magazin podcastjének vendége iamyank, akivel STNTLN című albumáról beszélgettünk.

...

A depresszió bárkit magával ránthat – megnéztük a Bruce Springsteen-filmet

A Szabadíts meg az ismeretlentől életrajzi film nem karaokeparti, hanem megrázó vallomás az összeomlásról.

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján.