A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között megrendezésre kerülő Hálózatok Hete ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre igyekszik rámutatni és magyarázatot adni. ,

Fotók: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. május 21. |

Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a halózatok jelenlétét hétköznapjainkban. A keddtől vasárnapig tartó beszélgetéseken Barabási Albert-László mellett olyan művészet- és irodalomtörténészek, írók és költők is megszólalnak, mint Cserna-Szabó András, Készman József, Mautner Zsófia, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Szolláth Dávid, Deres Kornélia vagy Závada Péter. 

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért tavaly újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT.

Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden mindennel össze van kapcsolva.” Ha elméletben el is fogadjuk, gyakorlatban sokszor mégis nehéz elképzelni, hogy a Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató Behálózva című könyvében megfogalmazott gondolat mennyire szerves része életünknek és milyen sokrétűen határozza meg múltunkat, jelenünket, jövőnket - a mindenkor hétköznapokat -, legyen szó ízlésről, kommunikációról, művészetről, betegségekről.

BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ
Behálózva - A hálózatok új tudománya
Libri Kiadó, 2020

A Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum szervezésében megvalósuló Hálózatok Hete programsorozat ebben igyekszik újabb perspektívákat nyitni, és írók, költők, kutatók bevonásával rámutatni arra, hogy bármerre is indulunk, bármilyen témát választunk, biztosan valamilyen hálózatba jutunk.

A Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódó online programok egy héten át, május 25-től 30-ig, napi rendszerességgel jelentkeznek a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum Facebook csatornáján. A videók mellett hét kortárs  író egy-egy novellája is bemutatkozik a Könyves Magazin oldalán, melyek mindegyikét egy-egy hálózat-vizualizáció ihletett: Bartók Imre, Fehér Boldizsár, Mécs Anna, Moskát Anita, Mucha Dorka, Nemes Z. Márió és Simon Márton arra vállalkoztak, hogy a Barabási-féle adatvizualizációk szabad értelmezéséből elindulva egy-egy történetet beszéljenek el. A tudomány, képzőművészet, gasztronómia, fake news, nyelv és irodalom hálózatokhoz fűződő viszonyát feltérképező beszélgetések a Könyves Magazin podcast csatornáin is visszahallgathatóak lesznek.

Facebook-esemény ITT.  


RÉSZLETES PROGRAM: 

A Hálózatok Hete hat napon át minden este újabb és újabb téma felől közelítve, szakértők bevonásával mutatja be a mindennapok izgalmas összefüggéseit. 

-

május 25. kedd

19:00 Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor

május 26. szerda

19:00 Hírek és hálózatok: Kacsa, fake news, konspirációs teóriák és alternatív valóságok. Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus

-

május 27. csütörtök

19:00 Gasztronómia és hálózatok: A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger

május 28. péntek

19:00 Művészet és hálózatok: Múzeumok, kurátorok, szerkesztők, klikkek és barátok. Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész

-

május 29. szombat

19:00 Irodalom, életmű és hálózat

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek? A 100 éve született Mészöly Miklós prózája milyen hatást és ellenhatást vált ki Esterházy Péter és Nádas Péter prózájában? Az irodalom és a hagyomány izgalmas és bonyolult szöveghálózatok, amelyeknek a csomópontjait szerzők és művek alkotják és folyamatosan újraalkotják. Ki és miért marad ki a kánonból? Évtizedekkel később is felfedezhetőek új versek és életművek?

Megszólalók: Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész

-

május 30. vasárnap

19:00 Nyelv, költészet és hálózatok

A költészet a szavak és jelentések különös hálózatait hozza létre, amelyben bizonyos érzések vagy gondolatok kifejezésmódjait, jelentésrétegeit már lehet, hogy meghatározta Arany János, Pilinszky János vagy Kemény István. A nyelv látszólagos szabadsága a költő életében bizony kötöttségekkel is jár, illetve újrafelszabadítási gyakorlatokkal. 

Megszólalók: Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró

-

20:00 Barabási Albert-László egy napja

Nem tudjuk, milyen egy tudós átlagos napja. Ahogy azt sem tudjuk, milyen az, amikor a tudomány és a művészet egy 7. kerületi pincében találkozik. Barabási két városban él párhuzamosan, Bostonban és Budapesten, és ez nem egy sci-fi, hanem egy átlagos nap: videocallok a Szabadság-hídon, séta a Gellért-hegyen, beszélgetés művészetről, kétlakiságról és egy városról, aminek életét megváltoztatta a covid.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

...
Podcast

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

...
Nagy

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

Olvass!
...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.