A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között megrendezésre kerülő Hálózatok Hete ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre igyekszik rámutatni és magyarázatot adni. ,

Fotók: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. május 21. |

Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a halózatok jelenlétét hétköznapjainkban. A keddtől vasárnapig tartó beszélgetéseken Barabási Albert-László mellett olyan művészet- és irodalomtörténészek, írók és költők is megszólalnak, mint Cserna-Szabó András, Készman József, Mautner Zsófia, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Szolláth Dávid, Deres Kornélia vagy Závada Péter. 

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért tavaly újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT.

Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden mindennel össze van kapcsolva.” Ha elméletben el is fogadjuk, gyakorlatban sokszor mégis nehéz elképzelni, hogy a Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató Behálózva című könyvében megfogalmazott gondolat mennyire szerves része életünknek és milyen sokrétűen határozza meg múltunkat, jelenünket, jövőnket - a mindenkor hétköznapokat -, legyen szó ízlésről, kommunikációról, művészetről, betegségekről.

BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ
Behálózva - A hálózatok új tudománya
Libri Kiadó, 2020

A Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum szervezésében megvalósuló Hálózatok Hete programsorozat ebben igyekszik újabb perspektívákat nyitni, és írók, költők, kutatók bevonásával rámutatni arra, hogy bármerre is indulunk, bármilyen témát választunk, biztosan valamilyen hálózatba jutunk.

A Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódó online programok egy héten át, május 25-től 30-ig, napi rendszerességgel jelentkeznek a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum Facebook csatornáján. A videók mellett hét kortárs  író egy-egy novellája is bemutatkozik a Könyves Magazin oldalán, melyek mindegyikét egy-egy hálózat-vizualizáció ihletett: Bartók Imre, Fehér Boldizsár, Mécs Anna, Moskát Anita, Mucha Dorka, Nemes Z. Márió és Simon Márton arra vállalkoztak, hogy a Barabási-féle adatvizualizációk szabad értelmezéséből elindulva egy-egy történetet beszéljenek el. A tudomány, képzőművészet, gasztronómia, fake news, nyelv és irodalom hálózatokhoz fűződő viszonyát feltérképező beszélgetések a Könyves Magazin podcast csatornáin is visszahallgathatóak lesznek.

Facebook-esemény ITT.  


RÉSZLETES PROGRAM: 

A Hálózatok Hete hat napon át minden este újabb és újabb téma felől közelítve, szakértők bevonásával mutatja be a mindennapok izgalmas összefüggéseit. 

-

május 25. kedd

19:00 Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor

május 26. szerda

19:00 Hírek és hálózatok: Kacsa, fake news, konspirációs teóriák és alternatív valóságok. Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus

-

május 27. csütörtök

19:00 Gasztronómia és hálózatok: A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger

május 28. péntek

19:00 Művészet és hálózatok: Múzeumok, kurátorok, szerkesztők, klikkek és barátok. Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész

-

május 29. szombat

19:00 Irodalom, életmű és hálózat

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek? A 100 éve született Mészöly Miklós prózája milyen hatást és ellenhatást vált ki Esterházy Péter és Nádas Péter prózájában? Az irodalom és a hagyomány izgalmas és bonyolult szöveghálózatok, amelyeknek a csomópontjait szerzők és művek alkotják és folyamatosan újraalkotják. Ki és miért marad ki a kánonból? Évtizedekkel később is felfedezhetőek új versek és életművek?

Megszólalók: Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész

-

május 30. vasárnap

19:00 Nyelv, költészet és hálózatok

A költészet a szavak és jelentések különös hálózatait hozza létre, amelyben bizonyos érzések vagy gondolatok kifejezésmódjait, jelentésrétegeit már lehet, hogy meghatározta Arany János, Pilinszky János vagy Kemény István. A nyelv látszólagos szabadsága a költő életében bizony kötöttségekkel is jár, illetve újrafelszabadítási gyakorlatokkal. 

Megszólalók: Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró

-

20:00 Barabási Albert-László egy napja

Nem tudjuk, milyen egy tudós átlagos napja. Ahogy azt sem tudjuk, milyen az, amikor a tudomány és a művészet egy 7. kerületi pincében találkozik. Barabási két városban él párhuzamosan, Bostonban és Budapesten, és ez nem egy sci-fi, hanem egy átlagos nap: videocallok a Szabadság-hídon, séta a Gellért-hegyen, beszélgetés művészetről, kétlakiságról és egy városról, aminek életét megváltoztatta a covid.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

...
Podcast

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

...
Nagy

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

Olvass!
...
Beleolvasó

Máté Péter életét és halálát ellentmondások és rejtélyek övezték

Bauer Barbara archív anyagokból, családtagok, ismerősök, egykori zenésztársak visszaemlékezéseiből dolgozva fikciós regényt írt Máté Péterről, Most élsz címmel. Olvassatok bele!

...
Beleolvasó

Spiró: Mikor szabad ölni?

Új esszékötettel jelentkezik Spiró György. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében az esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

...
Beleolvasó

Ez itt a pszichiátria, az új otthonod

„De ne rémüldözz: nyugi. Minden jel szerint ebben a fejezetben végre megvalósul vágyaidnak netovábbja. A pszichiátria.” Keresztury Tibor új könyvében különböző kórtermeken keresztül leshetünk be az élet fontos pillanataiba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Less bele a Lars Kepler-krimik sorozatgyilkosának lelkivilágába!

Izgalmas novellát adott közre a skandináv krimi egyik legkedveltebb képviselője, Lars Kepler, aki valójában nem egy személy, hanem egy szerzőpáros, Alexandra Coelho Ahndoril és Alexander Ahndoril. A te sötét labirintusod a sorozatgyilkos, Jurek Walter életébe és sötét lelkivilágába enged betekintést. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.