A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között megrendezésre kerülő Hálózatok Hete ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre igyekszik rámutatni és magyarázatot adni. ,

Fotók: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. május 21. |

Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a halózatok jelenlétét hétköznapjainkban. A keddtől vasárnapig tartó beszélgetéseken Barabási Albert-László mellett olyan művészet- és irodalomtörténészek, írók és költők is megszólalnak, mint Cserna-Szabó András, Készman József, Mautner Zsófia, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Szolláth Dávid, Deres Kornélia vagy Závada Péter. 

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért tavaly újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT.

Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden mindennel össze van kapcsolva.” Ha elméletben el is fogadjuk, gyakorlatban sokszor mégis nehéz elképzelni, hogy a Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató Behálózva című könyvében megfogalmazott gondolat mennyire szerves része életünknek és milyen sokrétűen határozza meg múltunkat, jelenünket, jövőnket - a mindenkor hétköznapokat -, legyen szó ízlésről, kommunikációról, művészetről, betegségekről.

BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ
Behálózva - A hálózatok új tudománya
Libri Kiadó, 2020

A Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum szervezésében megvalósuló Hálózatok Hete programsorozat ebben igyekszik újabb perspektívákat nyitni, és írók, költők, kutatók bevonásával rámutatni arra, hogy bármerre is indulunk, bármilyen témát választunk, biztosan valamilyen hálózatba jutunk.

A Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódó online programok egy héten át, május 25-től 30-ig, napi rendszerességgel jelentkeznek a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum Facebook csatornáján. A videók mellett hét kortárs  író egy-egy novellája is bemutatkozik a Könyves Magazin oldalán, melyek mindegyikét egy-egy hálózat-vizualizáció ihletett: Bartók Imre, Fehér Boldizsár, Mécs Anna, Moskát Anita, Mucha Dorka, Nemes Z. Márió és Simon Márton arra vállalkoztak, hogy a Barabási-féle adatvizualizációk szabad értelmezéséből elindulva egy-egy történetet beszéljenek el. A tudomány, képzőművészet, gasztronómia, fake news, nyelv és irodalom hálózatokhoz fűződő viszonyát feltérképező beszélgetések a Könyves Magazin podcast csatornáin is visszahallgathatóak lesznek.

Facebook-esemény ITT.  


RÉSZLETES PROGRAM: 

A Hálózatok Hete hat napon át minden este újabb és újabb téma felől közelítve, szakértők bevonásával mutatja be a mindennapok izgalmas összefüggéseit. 

-

május 25. kedd

19:00 Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor

május 26. szerda

19:00 Hírek és hálózatok: Kacsa, fake news, konspirációs teóriák és alternatív valóságok. Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus

-

május 27. csütörtök

19:00 Gasztronómia és hálózatok: A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger

május 28. péntek

19:00 Művészet és hálózatok: Múzeumok, kurátorok, szerkesztők, klikkek és barátok. Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész

-

május 29. szombat

19:00 Irodalom, életmű és hálózat

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek? A 100 éve született Mészöly Miklós prózája milyen hatást és ellenhatást vált ki Esterházy Péter és Nádas Péter prózájában? Az irodalom és a hagyomány izgalmas és bonyolult szöveghálózatok, amelyeknek a csomópontjait szerzők és művek alkotják és folyamatosan újraalkotják. Ki és miért marad ki a kánonból? Évtizedekkel később is felfedezhetőek új versek és életművek?

Megszólalók: Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész

-

május 30. vasárnap

19:00 Nyelv, költészet és hálózatok

A költészet a szavak és jelentések különös hálózatait hozza létre, amelyben bizonyos érzések vagy gondolatok kifejezésmódjait, jelentésrétegeit már lehet, hogy meghatározta Arany János, Pilinszky János vagy Kemény István. A nyelv látszólagos szabadsága a költő életében bizony kötöttségekkel is jár, illetve újrafelszabadítási gyakorlatokkal. 

Megszólalók: Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró

-

20:00 Barabási Albert-László egy napja

Nem tudjuk, milyen egy tudós átlagos napja. Ahogy azt sem tudjuk, milyen az, amikor a tudomány és a művészet egy 7. kerületi pincében találkozik. Barabási két városban él párhuzamosan, Bostonban és Budapesten, és ez nem egy sci-fi, hanem egy átlagos nap: videocallok a Szabadság-hídon, séta a Gellért-hegyen, beszélgetés művészetről, kétlakiságról és egy városról, aminek életét megváltoztatta a covid.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

...
Podcast

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

...
Nagy

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.