A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin szervezésében május 25-30. között megrendezésre kerülő Hálózatok Hete ilyen és ehhez hasonló összefüggésekre igyekszik rámutatni és magyarázatot adni. ,

Fotók: Valuska Gábor

Könyves Magazin | 2021. május 21. |

Az online programsorozat a múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódva, különféle témák mentén térképezi fel a halózatok jelenlétét hétköznapjainkban. A keddtől vasárnapig tartó beszélgetéseken Barabási Albert-László mellett olyan művészet- és irodalomtörténészek, írók és költők is megszólalnak, mint Cserna-Szabó András, Készman József, Mautner Zsófia, Nyáry Krisztián, Simon Márton, Szolláth Dávid, Deres Kornélia vagy Závada Péter. 

Barabási Albert-László magyar fizikus, világhírű hálózatkutató. Az elmúlt években több izgalmas könyve is megjelent. A képlet című könyvében a siker egyetemes törvényszerűségeiről írt (interjúnk ITT, a könyv bemutatójáról ITT írtunk). Behálózva című könyve jelentős változásokat hozott a hálózatelméletben, egyik fejezete ráadásul éppen a vírusokról szól, ezért tavaly újra elolvastuk. Barabási Albert-László egyébként a járvány alatt sok fontos tényezőre felhívta az emberek, illetve a politikusok figyelmét, hiszen a hálózatkutatók a pandémia kitörése óta folyamatosan modellezik a vírus terjedését. Hallgassátok meg a BarabásiLab-kiállításhoz készült podcastunkat ITT.

Manapság egyre inkább felismerjük, hogy semmi nem történik elszigetelten. A legtöbb esemény és jelenség része egy komplex, univerzális kirakós játéknak, amelynek sok-sok darabja egymással kapcsolatban áll, egymást befolyásolja. Elkezdtük belátni, hogy egy kis világban élünk, amelyben minden mindennel össze van kapcsolva.” Ha elméletben el is fogadjuk, gyakorlatban sokszor mégis nehéz elképzelni, hogy a Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató Behálózva című könyvében megfogalmazott gondolat mennyire szerves része életünknek és milyen sokrétűen határozza meg múltunkat, jelenünket, jövőnket - a mindenkor hétköznapokat -, legyen szó ízlésről, kommunikációról, művészetről, betegségekről.

BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ
Behálózva - A hálózatok új tudománya
Libri Kiadó, 2020

A Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum szervezésében megvalósuló Hálózatok Hete programsorozat ebben igyekszik újabb perspektívákat nyitni, és írók, költők, kutatók bevonásával rámutatni arra, hogy bármerre is indulunk, bármilyen témát választunk, biztosan valamilyen hálózatba jutunk.

A Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításához kapcsolódó online programok egy héten át, május 25-től 30-ig, napi rendszerességgel jelentkeznek a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum Facebook csatornáján. A videók mellett hét kortárs  író egy-egy novellája is bemutatkozik a Könyves Magazin oldalán, melyek mindegyikét egy-egy hálózat-vizualizáció ihletett: Bartók Imre, Fehér Boldizsár, Mécs Anna, Moskát Anita, Mucha Dorka, Nemes Z. Márió és Simon Márton arra vállalkoztak, hogy a Barabási-féle adatvizualizációk szabad értelmezéséből elindulva egy-egy történetet beszéljenek el. A tudomány, képzőművészet, gasztronómia, fake news, nyelv és irodalom hálózatokhoz fűződő viszonyát feltérképező beszélgetések a Könyves Magazin podcast csatornáin is visszahallgathatóak lesznek.

Facebook-esemény ITT.  


RÉSZLETES PROGRAM: 

A Hálózatok Hete hat napon át minden este újabb és újabb téma felől közelítve, szakértők bevonásával mutatja be a mindennapok izgalmas összefüggéseit. 

-

május 25. kedd

19:00 Tudomány és művészet: Adatok, vizualizáció, szobrászat, művészet - kortárs művészet tudománnyal bolondítva és számtalan izgalmas kérdést vetve fel: Mi a hálózatok szerepe a tudományban, hogyan lesz műalkotás egy tudományos illusztráció és mit keres egy kortárs múzeumban?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor

május 26. szerda

19:00 Hírek és hálózatok: Kacsa, fake news, konspirációs teóriák és alternatív valóságok. Mitől lesz hír egy információból, hogyan születik és lesz sikeres egy fake news, ki manipulál kit és miért nem olyan egyszerű kiszabadítani a valóságot a hírek fogságából?

Megszólalók: Barabási Albert-László, Karafiáth Balázs memetikus

-

május 27. csütörtök

19:00 Gasztronómia és hálózatok: A gasztronómia tele van írott és íratlan szabályokkal és azok cáfolataval, de mi határozza meg azt, hogy mit és hogyan szeretünk, miért épp úgy fogyasztjuk, ahogy, mennyire vagyunk tisztában azzal, mit is eszünk és egyáltalán, ismerjük-e úgy igazán az ízeket? A legegészségesebb étel keresése és az elemekre szedett narancs 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Cserna-Szabó András író, Mautner Zsófia gasztroblogger

május 28. péntek

19:00 Művészet és hálózatok: Múzeumok, kurátorok, szerkesztők, klikkek és barátok. Milyen tényezők befolyásolhatják a művészi karrier kibontakozását? Mi kell a sikerhez és mitől lesz egy alkotás - akár képzőművészeti, akár irodalmi mű - időtálló referenciapont? 

Megszólalók: Barabási Albert-László, Készman József kurátor, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész

-

május 29. szombat

19:00 Irodalom, életmű és hálózat

Hogyan hatnak egymásra az irodalmi szövegek? A 100 éve született Mészöly Miklós prózája milyen hatást és ellenhatást vált ki Esterházy Péter és Nádas Péter prózájában? Az irodalom és a hagyomány izgalmas és bonyolult szöveghálózatok, amelyeknek a csomópontjait szerzők és művek alkotják és folyamatosan újraalkotják. Ki és miért marad ki a kánonból? Évtizedekkel később is felfedezhetőek új versek és életművek?

Megszólalók: Simon Márton költő, szerkesztő, Szolláth Dávid irodalomtörténész

-

május 30. vasárnap

19:00 Nyelv, költészet és hálózatok

A költészet a szavak és jelentések különös hálózatait hozza létre, amelyben bizonyos érzések vagy gondolatok kifejezésmódjait, jelentésrétegeit már lehet, hogy meghatározta Arany János, Pilinszky János vagy Kemény István. A nyelv látszólagos szabadsága a költő életében bizony kötöttségekkel is jár, illetve újrafelszabadítási gyakorlatokkal. 

Megszólalók: Deres Kornélia költő, Závada Péter költő, drámaíró

-

20:00 Barabási Albert-László egy napja

Nem tudjuk, milyen egy tudós átlagos napja. Ahogy azt sem tudjuk, milyen az, amikor a tudomány és a művészet egy 7. kerületi pincében találkozik. Barabási két városban él párhuzamosan, Bostonban és Budapesten, és ez nem egy sci-fi, hanem egy átlagos nap: videocallok a Szabadság-hídon, séta a Gellért-hegyen, beszélgetés művészetről, kétlakiságról és egy városról, aminek életét megváltoztatta a covid.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Barabási a New York Timesban írta meg, hogyan lett digitális műalkotás egy hálózati képből

A héten újranyitott a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című tárlat a Ludwig Múzeumban. Ezzel egyidejűleg Barabási Albert-László és munkatársai aukcióra bocsátottak egy olyan képet, amely a digitális műkincspiac tranzakcióit jeleníti meg.

...
Podcast

Barabási Albert-László: A Föld története a hálózatok besűrűsödése [PODCAST]

Idén ősszel a hálózatkutatás világhírű szakértője, Barabási Albert-László is a Margó Irodalmi Fesztivál vendége volt. A rendhagyó beszélgetés során az aktuális kérdések és a jövő kihívásai mellett szakmai pályáját és személyes életútját is megismerhettük.

...
Nagy

Barabási Albert-László: A teljesítmény nem mindig elég a sikerhez

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...

Pál Sándor Attila: Kiküldtek a József Attila-óráról, mert fantasyt olvastam

Olvass!
...
Könyvtavasz

A rejtélyes amulett szabad utat nyit egy párhuzamos valóságba

A Lapozz és Parázz!-sorozat legújabb kötetének története ezúttal párhuzamos világokban játszódik. Olvass bele Holden Rose regényébe!

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

 A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.