Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

ro | 2021. május 26. |

A hálózatok az egész életünkre hatással vannak, ezek ábrázolása pedig sokszor túlmutat önmagán, más információ is van mögötte. Ahogy Készman József kurátor, művészettörténész elmondta: jól láthatóan kapcsolódás van a pontok között, ezek pedig egy nagy vonalhálót alkotnak, amely „sanszosan a színek szempontjából is kódolva van”, azaz tartozik hozzá egy színkód, hogy mi mit jelent. Elsőre a látogatóknak az tűnhet fel, hogy „barokkosan pompázik” egy kép, majd utána a rendelkezésre álló információk alapján megpróbálhatják megfejteni, mit is ábrázol: „Az a jó benne, hogy a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet”.

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint az adatszobrászat vagy adatművészet egy új dimenziója a realizmusnak. Kiemelte, hogy az adatokkal nem szabad csalni, hűnek kell maradni hozzájuk, és ez komoly megkötést jelent – és bár ez a formát nem köti meg, de a struktúrát igen. Szerinte az a művész, aki olajjal fest a vászonra vagy az, aki kőből farag, felvállal egy csomó megkötést a formában. Számukra ezt a megkötöttséget az jelenti, hogy meg kell maradnia az adatrealizmusnak.

Hírlevél feliratkozás

A BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítás történetéről szólva a hálózatkutató elmesélte, hogy a munkatársaival összegyűjtötték, mit is csináltak az elmúlt húsz évben. Amikor ez megtörtént, annak volt egy „enyhe katarzisérzése”, hiszen hihetetlen anyag gyűlt össze. Magát pragmatikus embernek tartja, és szereti más emberek szemével látni a dolgokat: amikor művészeknek, kurátoroknak kezdte el mutogatni az összegyűlt anyagot, izgalmas volt látni, hogy ők teljesen másként tekintettek erre.

Barabási felidézte, hogy 1994 decemberében kezdett hálózatokról gondolkodni, egy könyv indította ezt el benne, meg a környezete, hiszen akkor New Yorkban élt, és próbálta elképzelni azokat a hálókat, amelyeket a város működtet. A témában az első cikk ezután két évvel jelent meg, ám legelőször egy vizualizáció jött létre, mégpedig három héttel az említett év karácsonya után – ez a mostani kiállítás nyitóképe.

Készman József szerint a vizualizációban a betegségtérkép és az ízhálózat között történt egy váltás, amihez Barabási hozzátette, hogy a csomópontok méretének variálásával újabb információkat tudtak kódolni a hálóba. Szerinte ezek a nagy csomópontok mágnesként működnek, megragadják a tekintetet. Emellett segítenek orientálódni a térben: „Ezek a világítótornyaink az információátadásban”.

A vizualizációban egy idő után megjelentek az adatszobrok és a kiterjesztett valóságeszköz is, mivel Barabási szerint újabb és újabb problémákkal voltak kénytelenek szembenézni, és rájöttek, hogy a rendelkezésre álló vizualizációs eszközök nem alkalmasak a kifejezésre, újítani kell – és néha bizony öt, máskor egy félév telt el egy-egy újítás között.

A hálózatkutató szerint ezeknek a vizualizációknak két síkon kell működniük, hiszen létre kell jönnie egy esztétikai élménynek, és ha az ember kíváncsi, akkor megjelenik mögötte egy újabb réteg, amiből kiderül, hogy valójában mit ábrázol az adott kép vagy szobor – ha az ember ezt megérti, az teljesen átértékeli az adott munkát.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Nagy

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

...
Hírek

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? Jövő héten indul a Hálózatok Hete online programsorozat!

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Simon Balázs valódi fenomén volt

...
Hírek

Bereményi Géza:Grecsó Krisztiánnal más irányból indultunk az emlékek felé

...
Hírek

Szolláth Dávid irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

...
Hírek

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

...
Hírek

Ezeket a gyerekprogramokat ne hagyjátok ki a Margón!

...
Hírek

HUBBY - Itt vannak a legjobb gyerekkönyvek!

...
Alkotótárs

André Ferenc és Czakó Zsófia a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben