Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

ro | 2021. május 26. |

A hálózatok az egész életünkre hatással vannak, ezek ábrázolása pedig sokszor túlmutat önmagán, más információ is van mögötte. Ahogy Készman József kurátor, művészettörténész elmondta: jól láthatóan kapcsolódás van a pontok között, ezek pedig egy nagy vonalhálót alkotnak, amely „sanszosan a színek szempontjából is kódolva van”, azaz tartozik hozzá egy színkód, hogy mi mit jelent. Elsőre a látogatóknak az tűnhet fel, hogy „barokkosan pompázik” egy kép, majd utána a rendelkezésre álló információk alapján megpróbálhatják megfejteni, mit is ábrázol: „Az a jó benne, hogy a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet”.

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint az adatszobrászat vagy adatművészet egy új dimenziója a realizmusnak. Kiemelte, hogy az adatokkal nem szabad csalni, hűnek kell maradni hozzájuk, és ez komoly megkötést jelent – és bár ez a formát nem köti meg, de a struktúrát igen. Szerinte az a művész, aki olajjal fest a vászonra vagy az, aki kőből farag, felvállal egy csomó megkötést a formában. Számukra ezt a megkötöttséget az jelenti, hogy meg kell maradnia az adatrealizmusnak.

Hírlevél feliratkozás

A BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítás történetéről szólva a hálózatkutató elmesélte, hogy a munkatársaival összegyűjtötték, mit is csináltak az elmúlt húsz évben. Amikor ez megtörtént, annak volt egy „enyhe katarzisérzése”, hiszen hihetetlen anyag gyűlt össze. Magát pragmatikus embernek tartja, és szereti más emberek szemével látni a dolgokat: amikor művészeknek, kurátoroknak kezdte el mutogatni az összegyűlt anyagot, izgalmas volt látni, hogy ők teljesen másként tekintettek erre.

Barabási felidézte, hogy 1994 decemberében kezdett hálózatokról gondolkodni, egy könyv indította ezt el benne, meg a környezete, hiszen akkor New Yorkban élt, és próbálta elképzelni azokat a hálókat, amelyeket a város működtet. A témában az első cikk ezután két évvel jelent meg, ám legelőször egy vizualizáció jött létre, mégpedig három héttel az említett év karácsonya után – ez a mostani kiállítás nyitóképe.

Készman József szerint a vizualizációban a betegségtérkép és az ízhálózat között történt egy váltás, amihez Barabási hozzátette, hogy a csomópontok méretének variálásával újabb információkat tudtak kódolni a hálóba. Szerinte ezek a nagy csomópontok mágnesként működnek, megragadják a tekintetet. Emellett segítenek orientálódni a térben: „Ezek a világítótornyaink az információátadásban”.

A vizualizációban egy idő után megjelentek az adatszobrok és a kiterjesztett valóságeszköz is, mivel Barabási szerint újabb és újabb problémákkal voltak kénytelenek szembenézni, és rájöttek, hogy a rendelkezésre álló vizualizációs eszközök nem alkalmasak a kifejezésre, újítani kell – és néha bizony öt, máskor egy félév telt el egy-egy újítás között.

A hálózatkutató szerint ezeknek a vizualizációknak két síkon kell működniük, hiszen létre kell jönnie egy esztétikai élménynek, és ha az ember kíváncsi, akkor megjelenik mögötte egy újabb réteg, amiből kiderül, hogy valójában mit ábrázol az adott kép vagy szobor – ha az ember ezt megérti, az teljesen átértékeli az adott munkát.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Nagy

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

...
Hírek

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? Jövő héten indul a Hálózatok Hete online programsorozat!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

A hét könyve
Kritika
A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat
...
Nagy

Halász Rita kapta a 2021-es Margó-díjat!

Mély levegő című könyvével Halász Rita nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Az elismerést, amelynek célja a legerősebb pályakezdők bemutatása, ma délután adták át a Várkert Bazárban a Margó Irodalmi Fesztiválon. 

Hírek
...
Hírek

Ők a 2. Budapesti Illusztrációs Fesztivál díjazottjai!

...
Hírek

Zilahi Anna kapja a 2021-es Hazai Attila Irodalmi Díjat

...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról