Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Az adatvizualizáció a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet

Hogyan lesz a tudományból művészet, mikor válik esztétikai élménnyé egy adathalmaz, és hány síkja van egy vizualizációnak? Ezek a kérdések is felvetődtek abban a videóban, amelyet a Hálózatok Hete keretében készített a Könyves Magazin és a Ludwig Múzeum.

ro | 2021. május 26. |

A hálózatok az egész életünkre hatással vannak, ezek ábrázolása pedig sokszor túlmutat önmagán, más információ is van mögötte. Ahogy Készman József kurátor, művészettörténész elmondta: jól láthatóan kapcsolódás van a pontok között, ezek pedig egy nagy vonalhálót alkotnak, amely „sanszosan a színek szempontjából is kódolva van”, azaz tartozik hozzá egy színkód, hogy mi mit jelent. Elsőre a látogatóknak az tűnhet fel, hogy „barokkosan pompázik” egy kép, majd utána a rendelkezésre álló információk alapján megpróbálhatják megfejteni, mit is ábrázol: „Az a jó benne, hogy a gyönyörködtetésen túl gondolkodásra késztet”.

Barabási Albert-László hálózatkutató szerint az adatszobrászat vagy adatművészet egy új dimenziója a realizmusnak. Kiemelte, hogy az adatokkal nem szabad csalni, hűnek kell maradni hozzájuk, és ez komoly megkötést jelent – és bár ez a formát nem köti meg, de a struktúrát igen. Szerinte az a művész, aki olajjal fest a vászonra vagy az, aki kőből farag, felvállal egy csomó megkötést a formában. Számukra ezt a megkötöttséget az jelenti, hogy meg kell maradnia az adatrealizmusnak.

Hírlevél feliratkozás

A BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállítás történetéről szólva a hálózatkutató elmesélte, hogy a munkatársaival összegyűjtötték, mit is csináltak az elmúlt húsz évben. Amikor ez megtörtént, annak volt egy „enyhe katarzisérzése”, hiszen hihetetlen anyag gyűlt össze. Magát pragmatikus embernek tartja, és szereti más emberek szemével látni a dolgokat: amikor művészeknek, kurátoroknak kezdte el mutogatni az összegyűlt anyagot, izgalmas volt látni, hogy ők teljesen másként tekintettek erre.

Barabási felidézte, hogy 1994 decemberében kezdett hálózatokról gondolkodni, egy könyv indította ezt el benne, meg a környezete, hiszen akkor New Yorkban élt, és próbálta elképzelni azokat a hálókat, amelyeket a város működtet. A témában az első cikk ezután két évvel jelent meg, ám legelőször egy vizualizáció jött létre, mégpedig három héttel az említett év karácsonya után – ez a mostani kiállítás nyitóképe.

Készman József szerint a vizualizációban a betegségtérkép és az ízhálózat között történt egy váltás, amihez Barabási hozzátette, hogy a csomópontok méretének variálásával újabb információkat tudtak kódolni a hálóba. Szerinte ezek a nagy csomópontok mágnesként működnek, megragadják a tekintetet. Emellett segítenek orientálódni a térben: „Ezek a világítótornyaink az információátadásban”.

A vizualizációban egy idő után megjelentek az adatszobrok és a kiterjesztett valóságeszköz is, mivel Barabási szerint újabb és újabb problémákkal voltak kénytelenek szembenézni, és rájöttek, hogy a rendelkezésre álló vizualizációs eszközök nem alkalmasak a kifejezésre, újítani kell – és néha bizony öt, máskor egy félév telt el egy-egy újítás között.

A hálózatkutató szerint ezeknek a vizualizációknak két síkon kell működniük, hiszen létre kell jönnie egy esztétikai élménynek, és ha az ember kíváncsi, akkor megjelenik mögötte egy újabb réteg, amiből kiderül, hogy valójában mit ábrázol az adott kép vagy szobor – ha az ember ezt megérti, az teljesen átértékeli az adott munkát.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Rejtett mintázatok: Az adatvizualizáció az új piszoár?

A hálózatkutatás látványos vizualizációi új kihívások elé állították azokat, akik tudomány és művészet határait próbálják feltérképezni. Fellapoztuk a BarabásiLab: Rejtett mintázatok című kiállításhoz kiadott albumot. 

...
Nagy

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

...
Hírek

A Hálózatok Hetén kiderül, hogyan vannak jelen a hálózatok az életünkben

Mi köze van a művészetnek a tudományhoz, az osztrigának a fehércsokihoz, a Nyugatnak a múzeumokhoz vagy éppen a mobilhasználatnak a koronavírushoz? Jövő héten indul a Hálózatok Hete online programsorozat!

KÖNYVTAVASZ
...
Könyvtavasz

Mit jelent átélni a vetélést?

...
Könyvtavasz

A gyász időszakában is ránk találhat a szerelem

...
Könyvtavasz

Egy kis örmény faluban a háborús tragédiákat a hétköznapi örömök ellensúlyozzák

...
Könyvtavasz

Ilyen a középkorúak elviselhetetlen felnőttsége a norvég szerző szerint

...
Könyvtavasz

Őszinte, giccsmentes női erő: ez a Borikönyv

...
Könyvtavasz

15 miniszterelnök szolgált az uralkodása alatt – II. Erzsébet páratlan életútja

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Kritika

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

Egy szimbolikus és szerteágazó történettel mesél a gyászról, a transzgenerációs traumákról, a szerelemről és a klímaváltozásról Elif Shafak új regénye, amely Ciprus történetének egyik legvéresebb időszakát dolgozza fel. Az eltűnt fák szigete a hét könyve, amelyben egy török és egy görög fiatal szeret egymásba egy tragikus történelmi pillanatban. 

Hírek
...
Nagy

Ezeket a könyvet olvasd, ha tetszett a Rose Napolitano kilenc élete!

...
Hírek

Nézz körül Benneték otthonában a BBC-s Büszkeség és balítéletből!

...
Zöld

Ezt az 5 könyvet ajánljuk az oroszlánok világnapján

...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

...
Szórakozás

Caitriona Balfe már a próbavideóján bizonyította, mekkorát alakít majd az Outlanderben

...
Szórakozás

Peter Jackson komolyan fontolgatta a hipnózist A Gyűrűk Ura után

...
Hírek

Mutasd meg a fotóiddal Nádas Péter Budapestjét!

...
Hírek

Végre magyarul is megjelenik Paul Auster első sikerkönyve

...
Hírek

Meghalt David McCullough kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író

...
Hírek

Musical készül Frida Kahlo életéről

...
Szórakozás

Rájátszás, Kollár-Klemencz, Saiid - Koncertekkel, izgalmas zenei programokkal vár a zalai Margó

...
Promóció

Friss mai állások – a böngészés szabadsága